ÁlláspontFelsőoktatás: Bolyai Egyetem: miért ne?

2006. április 28., péntek, Archívum 2003–2007

A Hét egyik legutóbbi lapszámában tovább folyik a Bolyai Egyetem és a Bolyai Kezdeményező Bizottság elleni elmélkedés. Ezúttal Niedermüller Péter kulturális antropológus fejti ki véleményét, mely szerint az egyetemek, karok, tagozatok - vagy nevezzük bármi másnak - etnikai alapon történő megszervezése, létrehozása lényegi módon áll szemben a modern tudományok talán legfőbb jellemzőjével, a nemzetköziséggel és a nyitottsággal. Minden valamirevaló egyetem ezen a világon abból él és arra törekszik - különösen ma, de persze régebben is -, hogy minél kozmopolitább legyen, hogy minél több különböző országból, kultúrából, gondolkodásbeli hagyományból érkező tanárral és diákkal büszkélkedhessen.
Ez szerintem nem igazán van így: a jó egyetemek nem abból élnek, hogy minél több országból és kultúrából érkező tanárt és diákot szereznek, hanem abból, hogy jó tanárokat és diákokat vonzanak, akik képesek maradandó tudást és tudományt termelni. Ha mondjuk a Harvard Egyetem meghirdet egy állást fizikusoknak, az elsődleges szempont az lesz, hogy a pályázó mennyit tud fizikából, nem az, hogy növeli-e az egyetem kulturális diverzitását vagy nem. De olvassuk tovább N. P. okfejtését:
,,Hiszen éppen ez a sokféleség, ez a nyíltság és nyitottság az, ami felszabadítja, létrehozza azokat a kreatív és innovatív erőket, amelyek nélkül ma már nincs tudományos vagy intellektuális élet. A mai globális, posztnacionális világban egy olyan egyetem koncepciójával előállni, amely etnikai alapon szerveződik, nem egyszerûen anakronisztikus, hanem pontosan a kulturális és gondolkodásbeli sokféleségben rejlő kreatív és innovatív energiáktól zárja el tagjait, s így a modern tudástermelés logikájával ütközik. A magyar nyelvû egyetem/tagozat egyedüli filozófiájának sajnálatos módon csak a saját nyelvbe és kultúrába való bezárkózás látszik, miközben a nemzetközi tudományban éppen a nyelvi, kulturális és diszciplináris határok átírása, átjárása és újraértelmezése, transzdiszciplináris elméleti horizontok, transznacionális tudományos együttmûködések megteremtése jelenti a legfőbb feladatot.?
Ugyan-ugyan, legyünk realisták: a ,,transznacionális? együttmûködések megteremtése a tudományokban csak eszköz, és nem cél. A nemzetközi tudományban fontos tudományos kérdések megoldása jelenti a legfőbb feladatot, nem az, hogy a kutatócsoportok olyan multinacionálisak legyenek, mint a téli olimpia. És egyébként is a természettudományok már nagyon rég túl vannak a nyelvi, kulturális és etnikai határok ,,átírásán?. Azt hinni vagy sugallni, miszerint a Bolyai Egyetem magyar volta abban fog megnyilvánulni, hogy valamiféle sajátos, magyar fizikát, matematikát, biológiát stb. fog termelni, egyszerûen nevetséges. Ismétlem, egy egyetem minőségét végső soron az jellemzi a legjobban, hogy mennyit járul hozzá az egyetemes tudáshoz - ezt pedig leginkább az ISI-lapokban közölt cikkek számával és hatásával lehet mérni. A világszerte elfogadott egyetemi rangsorolásokat teljesen hidegen hagyja, hogy mennyire multikulturális egy intézmény, vagy hány nyelven tanítanak, milyen nyelven tanítanak, hány etnikum és rassz van képviselve stb.
N. P. szerint a mai ,,posztnacionális? világban egy etnikai vagy nyelvi alapon szerveződő egyetem koncepciója anakronisztikus. Ilyen alapon azonban nagyon sok kiváló európai egyetem anakronisztikusnak számít: milyen dolog az, hogy a Sorbonne-on elsősorban franciául tanítanak? És a Humboldt Egyetemen németül? Vagy az anakronizmus vádja nem érvényes, ha az állam nyelvéről és etnikumáról van szó? De akkor hol marad az oly nagyra tartott transznacionalitás és kultúrafüggetlenség? Egy egyetem nem jöhet létre kulturális és nyelvi vákuumban; régi és új egyetemeknek egyaránt van és lesz domináns oktatási nyelvük, helyi kultúrához vagy annak egy szeletéhez való kötődésük, sajátos arculatuk. Ez nem elégséges, de szükséges feltétele egy egészséges felsőoktatási intézménynek.
Tegyük még mindehhez hozzá, hogy minden pozitív teljesítmenye, multikulturalitása és ,,posztnacionalitása? mellett a Babe?-Bolyai a jelenlegi világranglistán pontosan az 1997. helyet foglalja el. Továbbá: a Babe?-Bolyai a jelenlegi formájában egy óriásegyetem, a legnagyobb amerikai egyetemekhez hasonló diáklétszámmal (több mint negyvenötezer) és gyakorlatilag az erdélyi természettudományok fölötti teljes monopóliummal. Egy egészséges felsőoktatási rendszer jellemzője az egyetemek sokfélesége és kompetitivitása, az erdélyi tudományos életnek hosszú távon igenis jót tenne nem egy, hanem legalább két valamirevaló egyetem és tudományos központ jelenléte.
Sylvester Zoltán, Hudson (USA)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép