A román nyelv és irodalom tanterv megváltoztatását, a tankönyvek kicserélését és a záróvizsgáknak a jelenlegitől eltérő, a nemzeti kisebbségek számára megkülönböztetett követelményrendszer szerinti megszervezését tartja elengedhetetlennek dr. Balázs Lajos egyetemi professzor, másként minden, a román nyelv megtanulására fordított pénz, energia és szellemi erőfeszítés kárba vész. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett tagozatának tanára többek között ezekkel a gondolatokkal indította tegnap Kovásznán azt a háromnapos szakmai megbeszélést, amelyen tizennégy megye román szakos pedagógusai, szakfelügyelői és az oktatási minisztérium képviselői osztják meg tapasztalataikat a román nyelv és irodalom oktatásának nehézségeiről a kisebbségi iskolákban, illetve tagozatokon.
A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére és szervezésében rendezett, mind ez idáig páratlanul széles részvétel mellett indított, őszig tartó, háromrészes szakképzési sorozat első találkozóján dr. Kötő József, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős államtitkár hangsúlyozta, jó lenne ott tartani, hogy a kisebbségi diákok román nyelvû kommunikációja szakmai kérdés és ne nyelvi probléma legyen.
Hogy mennyire nem egyformák a gondok annak a tizennégy kisebbségnek az esetében, amelyeknek az anyanyelvét használják az állami oktatásban - ezek közül hét nyelven érettségiig folyik az oktatás, hat nyelven VIII. osztályig tanulhatnak a diákok, és tizenháromnak van anyaországa (kivétel a roma közösség) -, erről Matekovics Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős főigazgatója beszélt. Példaként felhozta, hogy az ukrán anyanyelvû diákok sikerrel képességvizsgáznak, a németek kimondottan jó eredményeket érnek el, míg a magyar diákok többsége, ha megtanulja a leckét, akkor sem biztos, hogy érti. Szerinte a kovásznai tanácskozáson megfogalmazott következtetéseket az országos tantervi bizottságnak és a vizsgajellegû ismeretfelmérésekért felelős hatóságnak hasznosítania kell.
A tegnap délelőtti tanácskozás moderátora, dr. Miori?a Got egyetemi tanár, minisztériumi főfelügyelő által rövidre zárt vitát dr. Balázs Lajos tényekre alapozott előadása váltotta ki, amelyben kiemelt néhány, általa fontosnak ítélt tényezőt, hogy mi nincs rendben a kisebbségek románnyelv-oktatása terén. Szerinte a kérdés megítélésében alaptényező, hogy az érintett felek nem egyformán viszonyulnak hozzá. Elmondta, a román nyelv tanításának alapjául jelenleg azt az érvet használják, hogy az állam nyelve, tehát tudni kell; román körökben gyakran elhangzik, hogy a magyarok nem tudnak és nem is akarnak megtanulni románul; tévesen azt terjesztik, hogy a románórákon is magyarul beszélnek; hangoztatják, hogy a magyarok nyelvi fogyatékosok. Magyar részről azt hallani, hogy ez a legnehezebb tantárgy; a románórákra minden többi tárgynál több erőfeszítéssel tanulnak a diákok, olykor az egész család segítségével; az eredményt jóval túlhaladja a befektetés.
Balázs professzor skizofrén helyzetnek nevezte, hogy a felzárkózási nyelvhajszában a gyermekek sikeresebben megtanulnak angolul, mint románul, míg az angol számukra az érvényesülést jelenti, a román nyelv tanulása teherré válik. Szerinte nem a célt kell megváltoztatni, hisz fontos minden kisebbséginek, hogy olyan szinten beszélje az állam nyelvét, hogy a román anyanyelvûekkel egyenlő eséllyel vállalkozzék, vegyen részt a tudományos programokban, a kulturális életben, hanem a módszeren, a nyelvoktatási stratégián kell módosítani.
Az előadó példákat hozott fel, hogy az a nyelvezet, amivel diákjaink a román nyelvû tankönyvekben találkoznak, miért érthetetlen számukra: a leckék nagyon hosszúak, a bonyolultabb szavakat szintén bonyolult, addig ismeretlen szavakkal magyarázzák a fülszövegekben, már elemiben metaforákkal vannak tele a versek, legtöbbször csak látszatkülönbségek léteznek a román anyanyelvûek számára írt tankönyvek és a kisebbségieknek címzett könyvek között, a felsőbb osztályokban azonos a tanterv, a tankönyv és a követelmény.
Egy használható, modern, korszerû románnyelv-ismeretre van szükségük a magyar diákoknak, aminek eléréséhez elengedhetetlen a tantervek, tankönyvek és a vizsgarendszer megváltoztatása - szögezte le dr. Balázs Lajos.
Az előadás pró és kontra visszhangra talált. Elhangzott, a székelyföldi tanárok feladata megszerettetni diákjaikkal a román nyelvet, és úgy tanítani azt, mint az angolt vagy más idegen nyelveket; nem csak sírni, panaszkodni kellene, hanem részt venni az oktatási stratégia építésében. A Balázs Lajos által megállapítottakkal egyetértők elmondták: sajnos, ez a szomorú valóság, ezen változtatni kell, elsősorban úgy, hogy a tanterv összeállítói és a tankönyvírók a kisebbségi diákok szemszögéből ítéljék meg, mit és hogyan érdemes tenni azért, hogy az eredmény a román nyelv alapos ismerete legyen.
A nap többi részében főként tudományos jellegû módszertani előadások hangzottak el, kevés volt a közvetlen, tapasztalaton alapuló közbeszólás, ma a résztvevők videószalagra rögzített románórákat elemeznek ki, s meglátogatják a berecki Comenius Általános Iskolát és az ojtozi I-VIII. osztályos tanodát.
Fekete Réka
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.