Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni - mondta Sólyom László köztársasági elnök tegnap azon konferencia után, amely az államfő kezdeményezésére jött létre a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel annak érdekében, hogy megvitassák a határon túli magyarok helyzetét. Az államfő a konferencia helyszínét adó Sándor-palotában délután megtartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai - hangsúlyozta.
Sólyom László elmondta, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegû volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után. Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar ajkú lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik - mutatott rá az államfő. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvû egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemû oktatás nem az óvodában kezdődik - tette hozzá a köztársasági elnök. Kiemelte azt is: ,,a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe?. A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete - közölte.
Sólyom László elmondta, a következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956-os ünnepségek után, novemberben. Ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései - tette hozzá. Az államfő újból hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. ,,Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, hogy elvi álláspontokat tesz közzé (...)? - hangsúlyozta. Kérdésre közölte: a tanácskozáson a határon túli magyar politikai pártok képviselői a továbbiakban sem fognak részt venni. Elmondta azt is, hogy a kettős magyar állampolgárság ügye a konferencián nem merült fel.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.