Közélet: Anyák napja

2006. május 6., szombat, Archívum 2003–2007

Amikor körülöttünk már teljes szépségében pompázik a táj, amikor virágözönnel, aranyeső-zuhataggal bódítanak el a májusi hajnalok és esték, akkor mindannyiunk gyermeki szívében is kivirágzik a tavasz, és megnyílnak az emlékeink.
Kigyöngyözik lelkünkben a világon talán a leggyönyörûségesebb érzés, az anyaszereteté. Ezt a csodálatos, még a szerelemmel sem összehasonlítható érzést magunkban hordjuk már a születésünk pillanatától kezdve a legöregebb korunkig, a bölcsőnktől a koporsónkig. Ebben az érzésben benne van az összes többi érzésünk is együttvéve. Benne van a ma született csecsemő ösztönös, biztonságot kereső-találó, táplálék után mohón kutató, gagyogó-csacsogó érzésétől kezdve az ingadozva, rogyadozva járni tanuló, majd az először kiejtett ,,mamma? zenéjén át a gyermekkor gondtalan, lepkekergető hancúrozásán át az ifjúvá, szerelmessé érésen, majd az egyre nehezebb feladatokat elvállaló és elvégző, családalapításon át egészen a ,,nagy­mammává?, ?nagytatává? válás érzéséig.
Ki ne gondolna, vagy emlékezne vissza az édesanyjára úgy, mint a legszebbre, a legjobbra, a legszeretetre méltóbbra, a legigazságosabbra, és így tovább sorolhatnám a ,,leg?-eket a végtelenségig. Mert ez valóban így igaz, mert nincsen az a használható felsőfok, amellyel illően illethetnénk az Anyákat!
?k a világmindenség Békéje és Nyugalma. ?k az Élet, a Biztonság, a Család és a Jővő letéteményesei. Csupa nagybetûvel. Nélkülük nem létezne sem múlt, sem jelen, sem jővő.
?k az Alfa és az Ómega. A kezdet és a vég, még akkor is, ha nem Éváé, hanem Ádámé az elsőszülötti jog. Nélkülük nem létezne az anyanyelv szavunk sem, a szeretet és a szerelem szavunk sem, a gyermek, unoka, dédunoka szavunk sem. Talán még szavunk sem volna.
Mikor azt mondjuk ,,,édesanyám?, a lelkünk kivirágzik, mint a május. Ez egy olyan szó a világ összes nyelvén, amely halhatatlan. Mint tudjuk, az édesanyák, az Anyák, sohasem halnak meg! ?k mindig és minden korban életet teremtenek. Életet adnak. Szülnek. Ezért ,,is? halhatatlanok?
Mert ?k az egyedüli önzetlen lények, akik bármikor életüket is képesek adni értünk, néha rossz, néha tékozló, néha épp anyaszomorító gyermekeikért?
Kérem az Urat, hogy tartsa meg szeretetében az Anyákat az eljövendő időkben is, adja, hogy az anyaság soha ne legyen teher a számukra. Gondolok itt elsősorban a magyar anyákra, akiktől nagymértékben függ népünk, nemzetünk jővője is.
Simó Edmund
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép