Ezer év mindhiábaKovakö: Gondolatok egy elektronikamentes jövőről

2006. május 6., szombat, Archívum 2003–2007

Egy ijesztő jelenségnek lehetünk tanúi. Az elektrotechnikai termékeket gyártó cégek szerte a világon leállították a termelésüket. Az okot senki sem tudja. Több nagy cégnek az igazgatójával beszéltünk, és ők azt nyilatkozták, hogy nem tudnak semmilyen elektronikai eszközt összeszerelni, mert az nyomban szétesik. Ez egy paranormális jelenség, mintha emberfeletti erő irányítana.
Világszerte kitört a pánik. Az államok vezetői élő televíziós beszéddel próbálják nyugtatni az embereket. Egy héttel később Brüsszelben összehívtak egy világcsúcs-találkozót, ahol az államok legfontosab emberei és a legnagyobb elektronikai cégek igazgatói vettek részt.
Eközben leállt a tömegközlekedési eszközök gyártása. A légi közlekedés kezdett megromlani, hisz a meghibásodott radarkészülékeket nem tudják pótolni. Az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas tüntetések alakultak ki. Az emberek azt állítják, hogy a NASA valamit eltitkol.
Egy hónappal később akadozni kezdett az élelemgyártás is. Egyre többen éheznek, ezért egyre többen vonulnak ki az utcákra. Gyakoribbak lettek a fosztogatások, világszerte káosz alakult ki. Az illetékesek tanácstalanok, ezen már csak a termelés újraindítása segíthetne, ám az elektronikai cikkek továbbra is széthullanak. A légi közlekedés leállt, és több nagyvárosban vízellátási gondok vannak.
Egy újabb hónappal később az élelmiszer-ellátás teljesen leállt. Pár nap alatt emberek milliói haltak meg. A lakosság lélekszáma drasztikusan csökken. Nincs kórházi ellátás. Sokan falusi településekre menekülnek, és fosztogatják az ottani lakosságot.
Az elektrotechnikai termékek gyártásának leállításától számított harmadik hónapban az emberi társadalom visszfejlődött az őskori szintre. A Föld hatmilliárd lakosából mintegy ötvenmillióan élhettük túl ezt a hatalmas változást. Városainkat elhagytuk, mert túl veszélyesek számunkra. Újból erdőkben élünk, barlangokban alszunk, és különböző növényekkel táplálkozunk. Vadászni nem tudunk, mert a XXI. századi elgyengült testünk ezt nem engedi meg. Lassan az írást és olvasást is elfelejtjük. Talán az egyetlen előny, hogy újból megtaláltuk a rohanó világunkban elfelejtett szeretetet és az Istenben való hitet, hisz most bennünket ez visz előre, csak ez segíti a túlélést. Reménykedem, hogy az emberiségnek sikerül felépítenie egy tiszta világot és egy barátságos társadalmat, amelyben mindenki biztonságban élhet.
Csak a legerősebbek élték túl ezt a változást, köztük én is. Beszámolómat kőbe vésve fejezem be, mert elfogyott a papírom. De kinek írom én? Az emberek csak évszázadok múlva tanulnak meg újra írni és olvasni. Vajon megmarad addig a munkám, vagy elvész az emberiség több évezredes munkájával együtt?
Mihály István
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép