
Május 3-án tartották a kézdiszentkereszti templombúcsút, a múlt hét végén pedig - ötödik alkalommal - a Kézdiszentkereszti Napokat. Nem kis feladatot jelentett ez a katolikus egyház tanácsának, de a csonkán maradt helyi tanácsnak sem. A nemrég Kézdiszentkereszt községből levált Esztelnek és Kurtapatak önálló községként egyengeti életét. Nem könnyû az újraindulás egyik községnek sem, hisz az anyagi erő és a közigazgatási terület is megoszlott.
Nem dáridók voltak a május eleji rendezvények, hanem a hétköznapok és a közélet méltóságteljes ünnepei. ,,Olyan ez az élet, mint a mezei virágból kötött csokor - mondták a templom előtt álldogáló pojáni férfiemberek - van benne ilyen is, olyan is!? Mi, az ünnepi hangulatban látni akartuk Kézdiszentkereszt hétköznapjait is.
Ennek a településnek társadalmi rendszerenként változtatták a magyar nevét. A szláv eredetû Poján mindig jó és főleg rövid volt, ám Kézdiszentkereszt a falu templomának titulusára utal, mely a szentkereszt megtalálása. Harmadszor viseli immár ez a községközpont régi történelmi nevét.
Templombúcsúra szóltak a harangok. Ünneplőbe öltözött a falu, hazasereglettek a rokonok, az elszármazottak. A tanítás is szünetelt, akik már nem fértek be a zsúfolásig telt templomba, a búcsús sátrak előtt elsők voltak a mézeskalács megvásárlásában. Tizenöt pap koncelebrálta az ünnepi szentmisét, a szentbeszédet a faluhoz rokoni szálakkal kapcsolódó Leánder-testvér csíksomlyói ferences barát tartotta. ?t kértük a régi bibliai történet felelevenítésére.
- Háromszáztizenháromban, miután vége lett a keresztény üldözésnek, Ilona császárnő a golgotai ásatások alkalmával megkeresteti a keresztet Jeruzsálemben. Három kereszt került napvilágra. Nem tudták eldönteni, hogy melyik az eredeti. A legenda szerint mind a három keresztet hozzáérintik egy beteghez. Az egyik kereszt érintésekor a beteg meggyógyul. Ez volt hát a szent kereszt. A császárné Rómába viteti a keresztet, és megépítteti a Szentkereszt-kápolnát.
Poján mai temploma újabb keletû, és restaurálták. Épült 1798-ban. Előkerült faragott kőelemei régi gótikus templomra vallanak, oltárképe 1717-ből való. ?rzik régi keresztelő medencéjét is.
A hagyományos halacska
Mint hangyák az édességre, úgy tolakodik gyerek, fiatal és idős a piros színû búcsús halacskára. Ez olcsó édesség a felső-háromszéki templomos ünnepekkor, s úgy illik, hogy aki nem tudott részt venni a búcsún, annak búcsúfiát vigyenek. Így templomból jövet mindenki a sátrak elé áll, és vásárfiát vesz: halacskát és mézespogácsát. A csavaros, színes pálcikára öntött cukorkának van egy sajátos pojáni neve is: mindenki lúdgégének nevezi.
Tizenéves fiú, a negyedik osztályos Kiss Csaba - a szomszéd faluból jött - mézespogácsát vásárol. Követi a hagyományt: a lelkéhez közel állónak vásárfiát keres. Nagymamámnak (Kiss Irmának) veszem - mondta -, üres kézzel nem illik hazamenni a búcsúról.
Sima falunap nincs
Úgy értjük, hogy a sok-sok szórakoztató programban kell lennie mindig egy nóvumnak, maradandónak. Nos, a kézdiszentkereszti napok szórólapján pont ez nem szerepel. Pedig ez volt a történelmi lényeg: az egykori országzászló-talapzatból emlékmûvé alakított zászlótartós obeliszk ünnepi leleplezése és újbóli megszentelése.
- A hősi emlékmû mögött a talajba süllyedt kövekre hívta fel a figyelmemet a szomszédban lakó Handra József - mondja Kosztándi Géza, az RMDSZ helybeli elnöke. - A homlokára faragott magyar koronával több mint fél évszázadot töltött az anyaföldben. Elhatároztam, hogy régi helyére visszatesszük. Ifjú és idősebb Pap Sándor kőfaragók ingyen restaurálták, felfrissítették. Mivel eddig nem volt a pojáni negyvennyolcasoknak emléktáblájuk, ennek a talapzatnak az oldalára az is felkerült. Az elkövetkező március 15-ék alkalmával lesz, ahová elhelyezzük a kegyelet koszorúit. Régi adóssága ez a faluközösségnek.
A korona fölött és alatt a következő szöveg és a Magyar hiszekegy felfrissített betûi olvashatók: Visszatérésünk emlékére, 1940. szeptember 14. - Hiszek egy Istenben/Hiszek egy hazában/Hiszek egy isteni örök igazságban/Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. A zászlórúd készen áll, hogy ünnepi alkalmakkor olyan lobogót húzzon fel a falu és hitközösség, amilyent éppen a szíve szeret. Az avatón-újraszentelőn szólt a jelenlevőkhöz az RMDSZ elnöke, imát mondott, és az emlékmûvet újraszentelte t. Vatány Gábor helybeli plébános.
A két napra terjedő vigadalmat, a Kézdiszentkereszti- napokat a polgármesteri hivatal és a helyi képviselők szervezték. A megnyitót Jakab Edit polgármester mondta. A vasárnapi ünnepi szentmisén a 25-60 évvel ezelőtt házasodók jubileumi találkozójára is sor került. Mûsorral léptek fel a helybeli ifjak, az Akusztika együttes, a kézdivásárhelyi és a helybeli tanulók csoportja, helyi ifjúsági zenekarok, mazsorettek. Volt minifoci-bajnokság, főzőverseny, mindenki számára ünnepi ebéd a sportteremben, szabadtéri bál.
Ünnepi hétköznap a polgármesteri hivatalban
A virág, a sütemény és a székely köményes hozzá tartozik egy polgári esküvőhöz. Látogatásunk alkalmával a szépen felújított községházán épp Lukács Imre gelencei és Tuzson Katalin bélafalvi fiataloknak állították ki a házassági levelét.
Két ünnep között is ezer dolga akad a polgármesternek, Jakab Editnek, de szakított annyi időt, hogy rápillantsunk a község jelenlegi életére, eseményeire, gondjaira.
- Gondunk, elképzelésünk és tervünk sok van - mondta. - Úgy érzem, a föld- és erdővagyon teljes visszaszolgáltatása a legfontosabb. A községközpontban a 18-as földtörvény alkalmazását gyakorlatilag befejeztük, folytatnunk kell a kijelöléseket-parcellázásokat Bélafalván. Rendeznünk kell a helybeli és a bélafalvi egyházak által a 247-es törvény alapján visszaigényelt területek visszajuttatását. Egy kis parkot-játszóteret alakítunk ki Poján központjában. Soron a kultúrotthon belső festése és egy olyan épület kikészítése, ahová az óvodát akarjuk elhelyezni. Fel akarjuk újíttatni az egykori közfürdő leromlott épületét, a világháborús emlékmûvet, pénzt szerezni a községi utak feljavítására. Nem feledkezünk meg a testvérkapcsolatok ápolásáról sem. Fel akarjuk frissíteni régebbi kapcsolatainkat a magyarországi Szabadkígyós és Kerecsend településekkel, ezek most egyéni-családi kapcsolatokból táplálkoznak.
Vénusz istenasszony feltámad
Örvendenek Pojánban, hogy hosszabb megszakítás után helybeli vállalkozó megvásárolta a borvíztöltödét, és remény van arra, hogy ismét palackokba kerül a kalciumban gazdag, kiváló pojáni ásványvíz, amelyet a fennálló politikai rendszerek kedve szerint Mariska, Vénusz, Nemere, Poian és Cristal néven forgalmaztak is. A hagyomány szerint ez volt az a jó víz, amelyből a berecki bíró megkínálta az egyik moldvai útjáról álruhában hazafelé tartó Mátyás királyt. S mert a szépség és szerelem római istennőjét a vízből kiemelkedve ábrázolják, ezt a vizet hamarosan régi nevén - Venus - forgalmazzák. Miként Domokos Árpád tulajdonostól és helyi képviselőtől megtudtuk, a töltödét teljesen fel kell újítani, meg kell felelnie az uniós normáknak. Pillanatnyilag a papírformaságokkal és az engedélyek beszerzésével foglalkoznak. Kosztándi Géza szerint, aki közel három évtizede a helyi borvízipar szakembere, a Pojáni kút szabad hozama 22-23 000 liter víz, szivattyúzva elérhetné a 40 000-et is.
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.