Merre tovább, erdővidéki oktatás?

2006. május 17., szerda, Archívum 2003–2007

A Demokratikus állampolgárság program keretében tartott legutóbbi megbeszélésen tanügyi alkalmazottak, politikusok, polgármesterek és a civil társadalom képviselői az oktatásban tapasztalható gondok megoldására kerestek kiutat. A résztvevők véleménye szerint a gyermekek után leosztott fejkvóta olyan változásokat idéz majd elő, amelyek iskolák felszámolásához, illetve összevonásához, pedagógusok elbocsá­tásához vezetnek, így a továbbtanulás szempontjából kiemelten fontos szerep jut a közszállítás és a kollégiumi ellátás fejlesztésének, valamint alternatív pénzbevonásnak.
A 2006/2007-es tanévtől érvény­be lépő új finanszírozási törvény komoly gondokat fog okozni Erdővidék iskoláinak életében, hiszen ahhoz, hogy egy iskola önerőből mûködni tudjon, legalább kétszáz diákkal, az óvodákban pedig legkevesebb száz gyer­mekkel kell foglalkozni - jelentette ki Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Véle­ménye szerint az I-IV. osz­tályok minden településen megmaradnak, ám hogy az V-VIII. osztályos tanulóknak ne kelljen iskolát változtatniuk, csak a helyi önkormányzatok anyagi hátterétől függ.
Erdővidék több iskolájában is összevont osztályok mûködnek (legkevesebb kettő, de akad olyan is, hogy négy évfolyam jár egy osztályba), így előreláthatóan nyolc tanintézményt érint majd az új finanszírozási módszer. A települések diákjainak sorsát a régió önkormányzatainak kell felvállalniuk, megszervezve a közszállítást, bentlakási lehetőségeket biztosítva a gyermekeknek. A főtanfelügyelő szerint az iskolák összevonása olyan előnyökkel jár, mint: megfelelő létszámú osztályok, melyekben verseny alakulhat ki a diákok között; megszûnik a szakképzett tanárok hiánya; a kollégiumban lakó diákok korábban érő, talpraesettebb felnőtteké válnak.
A közszállítással kapcsolatosan Barót polgármestere, Nagy István elmondta, hogy ötvenszázalékos költség­térítést egyelőre csak a pedagógusoknak biztosít az önkormányzat, de az öt erdővidéki községgel együtt olyan megoldáson gondolkodnak, amely diákok számára is hasonló kedvezményt tenne lehetővé. A Baróti Szabó Dávid Középiskola igazgatója, Dimény János leginkább az ön­kormányzatok által mûködtetett saját közszállítási vállalat létrehozását támogatná. Szerinte a magánvállalatokra, melyek elzártabb településekre is rendszeres járatot indítanának, a profitorientáltság miatt nem lehet számítani.
A Humán Reform Alapítányt képviselő Balla Zoltán a 2001-ben készített oktatási stratégiából indult ki. Nézete szerint az akkor megfogalmazott gondolatokból sok még ma is megállja a helyét, de a megváltozott körül­ményekhez, elsősorban az iskolák számára elérhető pénzügyi keretekhez alkalmazkodni kell. Az öt esztendővel ezelőtt megfogalmazott álmokat (a hideg-meleg víztől a mindenki számára elérhető internetkapcsolatig) csak akkor lehet megvalósítani, ha az iskolák komoly saját bevételi forrást is szereznek, azaz megszervezik a felnőttképzést - mondotta Balla. Véleményével Keresztély Irma, aki a megyei tanács oktatási bizottságának az elnöke is, Henning János, illetve Márton Árpád képviselő is egyetértett, s támoga­tásukról biztosították a Baróti Szabó Dávid Középiskolát.
A romakérdést Tókos Jenő, a száldobosi iskola igazgatója vetette fel. A falu lakosságának zömét már a romák teszik ki, s ez a beiskolázottak számából is jól kivehető. Véleménye szerint nagyon oda kell e gondra figyelni, mert ha a cigány gyermekek kimaradnak az iskolából, a hiányos felkészültségû majdani felnőttekkel igencsak meggyûlik a társadalom baja. Dimény János ezzel egyetértett, s elmondta, céljuk, hogy a szakiskolába minél több roma nemzetiségû gyermek bekerüljön.
Az oktatás minőségéről Dimény János igazgató elégedetten nyilatkozott, s mint mondotta: ,,ezt diákjaink megyei, országos és nemzetközi szereplése is alátámasztja?. Nagy István polgármester nem vonta kétségbe Dimény szavait, de kijelentette, hogy Barót első számú gondja nem a 131-es út vagy a víz minősége, hanem a szakemberhiány; az iskolában évekkel ezelőtt kétszáznál több könyvelőt indítottak útnak, hónapokig mégsem jelentkezett senki egy meghirdetett állásra. Nagy szerint ezzel így vannak a helyi cégek is, hiába keresnek, nem találnak olyan szakképzett embert, aki felelősségteljes munkát tudna végezni. A találkozó végszavát Dimény János fogalmazta meg: ,,Diákjainkból kiváló szakemberek lettek, de sajnos az egyetem elvégzése után nem tértek haza. Erdővidéken akkor fog változni a helyzet, ha fiataljainkat haza tudjuk csalogatni.?
Hecser László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-05-17: Archívum 2003–2007 - :

Sugároz a helyi tévé

2006-05-17: Archívum 2003–2007 - :

Lécfalvi hírhalom