Herta Müller romániai származású német Ãró kapja idén az irodalmi Nobel-dÃjat; az ÃrónÅ‘ ,,a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg műveiben az otthontalanság tájképét" — indokolta tegnap döntését a Svéd Királyi Akadémia.
Az 56 esztendÅ‘s ÃrónÅ‘t korábban már jelölték a legrangosabb irodalmi elismerésre, de most tartották elÅ‘ször komoly esélyesnek. Müller a tizenkettedik nÅ‘, aki a decemberi stockholmi ceremónián átveheti majd az irodalmi Nobelt a vele járó tÃzmillió svéd koronával együtt. A német nyelvű irodalom nagyjai közül — többek között Thomas Mann, Heinrich Böll és Günter Grass után — Å‘ a tizenharmadik Nobel-dÃjas.
Herta Müller 1953-ban született Romániában, egy bánáti sváb faluban. Az ÃrónÅ‘ Temesváron végezte el az egyetemet, majd más romániai német Ãrókkal megalapÃtotta az Aktionsgruppe Banat nevű szervezetet, amely azonnal szálka lett a CeauÅŸescu-diktatúra szemében. Müller egy ideig fordÃtóként dolgozott, de mivel nem működött együtt a román titkosszolgálattal, elbocsátották. ElsÅ‘ két kötete Romániában csak cenzúrázott verzióban láthatott napvilágot. A diktatúra zaklatásai elÅ‘l 1987 elején férjével, a regényÃró Richard Wagnerrel együtt disszidált Nyugat-Berlinbe, ahol Niederungen cÃmű elbeszéléskötetét már 1984-ben kiadták. Az új otthonában érzett idegenségét tükrözi a Reisende auf einem Bein cÃmű, 1989-es munkája.
A kortárs német irodalom legjelentÅ‘sebb alkotói között tartják számon. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz kötetet publikált, munkásságáért számos irodalmi elismerésben részesült. Több mint húsz nyelvre lefordÃtott munkái révén a kilencvenes évek elejétÅ‘l fontos szerzÅ‘nek számÃt a nemzetközi irodalmi körökben is. Nagy jelentÅ‘ségű művei közé sorolják Herztier cÃmű, 1994-ben megjelent regényét is, amely a romániai ellenzékiek életét festette le. Egyik kulcsregényének tartott, a diktatúra hétköznapjait ábrázoló A rókák csapdába esnek cÃmű műve 1995-ben jelent meg magyarul a Pesti Szalon kiadásában.
A dÃj kihirdetése utáni elsÅ‘ német hÃradások azt emelték ki, hogy Müller annak idején mindvégig harcolt a CeauÅŸescu-diktatúra megszüntetéséért, bánáti svábként többek között a német nyelv megÅ‘rzésével. Mint elhangzott, a dÃjnak egyfajta politikai üzenete is lehet, hiszen az ÃrónÅ‘ a rendszerváltás után is a hazakeresést és a hazátlanok sorsát próbálta bemutatni. A dÃjat tehát a német sajtó egyfajta gesztusként is értékeli.
