Független - újlatinos nevén - Montenegró, délszlávosan Crna Gora, az Adria gyöngyszemének is nevezett, területileg apró, de a hegyek csúcsai felé tekintve hatalmas ország.
Ez a sajtóhír, és legtöbben meg sem említik azt a nem is jelentéktelen tényt, hogy nem egy, hanem két ország vált függetlenné: a montenegrói lakosság 55,4 százaléka eldöntötte, hogy Szerbia, a nagy testvér, Magyarország közvetlen szomszédja is független legyen.
Az utóbbi, ha vezetőinek egy része kényszeredetten ki is mondja, hogy tudomásul veszi a tényeket, és - végre - a saját dolgaival foglalkozik, nem örvend a Trianon-palotában összefércelt jugoszláv állam s a Tito, majd Milosevics által megálmodott Nagyszerbia délnyugati foltja önálló állami életre kelésének. A belső szavazók 44,6 százaléka is berzenkedik a közzétett eredmény láttán, s a szavazatok újraszámlálását követeli.
A szétválásnak tulajdonképpen az Európai Unió sem örült, a Javier Solana és társai által kieszközölt 55 százalékos ,,igen?-küszöb a lakosság összetételét tekintve áthághatatlannak tûnt. A függetlenségpártiak viszont hozták a rendkívüli teljesítményt, fantasztikus fegyelmezettséggel, a külföldön élők hazaáramlásával, s a voksolások történetében is igen magasnak számító részvétellel megteremtették a fekete hegyek országának függetlenségét, 88 esztendő után kivívták annak önállóságát és szabadságát.
A magyar közember szemével nézve van valami borzongatóan kellemes abban, hogy Trianon tákolmányai közül a szerb konglomerátum-ország utolsó foltja is levált a nagyra szabott államtestről, Horvátország, Szlovénia, Bosznia függetlenségének kivívása után a nemzeti függetlenség büszke útjára lépett a közel 300 kilométeres, egyesek szerint Európa legszebb tengerpartjával rendelkező kisállam. A magyar ember érzelmeit nosztalgiával vegyes önsajnálat, a tehetetlenség érzése is irányítja: lám, a bátrak, a kitartóak és összetartóak nyernek, nyerhetnek. Élénk érdeklődéssel figyeljük, hogy milyen hatással lesz ez a kilépés Koszovóra, s arra, hogy az új balkáni állam megalakulása elindítja-e a vajdasági s közvetve az erdélyi autonómia szekerét?
Milo Djukanovic, a 45 éves montenegrói függetlenségi harcos és társai számára megadatott minden nemzet legszebb álma, az önálló állami lét, mert Adyval szólva bátrak voltak, akik mertek. A Djukanovic vágyakkal bélelt elképzelése szerint Montenegró uniós csatlakozása Románia és Bulgária felvétele után hamarosan sorra kerülhet.
Tény, hogy ez a pici ország némely vonatkozásban a világon is ritka természeti értékekkel rendelkezik. A kotori öböl - egykor az Osztrák-Magyar Monarchia neves hadikikötője, Horthy Miklós fényes katonai karrierjének színtere - Európa legdélebbi fjordja, ez a természeti kincs nemzetközi szervezet védelme alatt áll, s a szépségük sorrendjében rangsorolt 30 öböl közé tartozik.
A következtetés világos: Európának ez az eddig alig ismert, Erdély-méretû, 103 000 négyzetkilométeres darabkája a maga 620 000 lakosával (267 670 montenegrói, 184 400 szerb, 48 000 bosnyák, 31 000 muzulmán, 24 000 albán és hétezer horvát) a beáramoltatott külföldi tőke révén Európa turisztikai paradicsomainak nagyjai közé kerül, s bennünk országrészünk autonómia-elképzeléseinek érzését, vágyát és akaratát erősíti.
Sikerük ezért számunkra nem kár-, hanem igazi öröm.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.