
A lassan végéhez közeledő színiévad utolsó bemutatójára készül a Tamási Áron Színház, Bocsárdi Lászó John Millington Synge A nyugati világ bajnoka címû komédiáját vitte színre. A darabválasztásról, az előadásról a rendezőt faggattuk.
Miért érezted szükségesnek újból megrendezni A nyugati világ bajnokát?
Három évvel ezelőtt Craiován dolgoztam már ezzel a szöveggel. A szerző világa nagyon ismerősnek tûnik, hiszen az írek és a székelyek között nagyon nagy a hasonlóság. Az ír ember, aki folyamatosan az angol elnyomatás ellen küzd és próbál függetlenné válni, emiatt kialakít egy sajátos viszonyrendszert, ami nagyon hasonlít a mi közegünkhöz és a mi történelmünkhöz is. Ebből kifolyólag nagyon érteni vélem Synge-nek az érzésvilágát, gondolkodásmódját, és ami nagyon fontos, hogy egy hihetetlenül jól megírt darab. Olyan gazdagságú, olyan sok síkon futnak a dolgok, hogy már-már shakespeare-i dimenziót érzek benne.
Hogy másodszorra nyúlok hozzá? Úgy éreztem, még egyszer meg kell csinálnom, mert nem tudtam kiaknázni a darab lehetőségeit, Craiován egy sor dolgot nem tudtam úgy kibontani, ahogy szerettem volna, mert más az érzékenységük. Nagyon sok dologra érzékenyek voltak, de bizonyos vetületeit, kegyetlenségeit a történetnek nem tudtam megcsinálni. Mert ez egy megrázó, kegyetlen történet, amely nagyon nagy mennyiségben a humort használja fel ellenpontozási lehetőségként. Kívántam egy élesebb előadást csinálni ebből a történetből, és tudom, hogy itt értjük, miről van szó pontosan, habár a darab nem tételesen fogalmaz politikai összefüggésekről, de a mélyén ott húzódik egy nyomás alatt kialakult attitûd. Ennek az üldözött és megtizedelt ír népnek a megmaradási ösztöneiről szól, amelyek túllicitálódnak és torzulásokhoz vezetnek. A nacionalizmus megjelenése a darab folyamán természetszerûen olyan színeket kap, amelyek szerintem arról szólnak, a szerző aggódik azért, hogy ez a nép mennyire tud megmaradni az egyenes úton. Pontosan erről szól a darab, hogyan zárkózik, gubózik be egy nép, hogyan utasít el mindenféle kívülről jövő dolgot, hogyan válik hermetikusan zárt közösséggé, ezáltal az erkölcsei is megromlanak, és nem veszi észre, hogy tulajdonképpen most már a kisbabát is kiönti a fürdővízzel az ablakon. Amitől viszont nagyon erős a darab, az emberi sorskövetések. Hogy az ember, amennyiben bíznak benne, amennyiben várnak tőle valamit, akkor ki tud nyílni, ki tud bontakozni, hihetetlen tehetségek kerülnek felszínre, amiről nem is álmodott, és egyszer csak naggyá, méltósággal teljes emberré tud válni. Ennek az útja van meg benne, ami megdöbbentő és nagyon nagy igazság, mindannyiunkra érvényes. Meg lehet-e változtatni valakit, bárkit rá lehet-e vezetni arra, hogy ráébredjen dolgokra? A darab ezt megkérdőjelezi, zavarba ejtően azt bizonyítja be, hogy ha nem megfelelő nedveket szív az ember, akkor egy olyan növény lesz belőle, amelyet már nem lehet rózsabokorrá alakítani, megmarad út menti bogáncsnak. Másrészt egy másik nagyon erős téma benne, hogy egy apa és a fia között mi történik, mit jelent az apa és fiú közötti viszony, mit jelent a két hím közötti párharc, és mikor lesz férfi a férfi. És mindez egy olyan erőteljes, sûrû, feszültséggel terhes politikai helyzetből fakad, amit ismerünk, emiatt nagyon gazdagok ezek a szálak. Megfoghatatlanok.
Synge szerette és féltette népét, éppen az elhermetizálódástól is. Tükör is akart lenni a darab?
Nagyon-nagyon bátor tükör, nem próbálja kozmetikázva nézni a dolgokat. Leszámol bizonyos hamis zászlólengetésekkel, állandóan mérlegel, hogy mi mi ellenében történik, mik a legfontosabb értékek az életünkben, az erkölcsi értékeket előtérbe helyezve mérlegeli a viselkedési mintákat, és emiatt abban az időben, amikor írta, meg akarták lincselni, népárulónak kiáltották ki, nagyon kegyetlen volt a bemutató időszaka, botrányos volt, mert ki merte mondani a dolgokat, amiket gondol. Emiatt nagyon nehéz ez a szöveg, de nagyon hálás. Nagyon sok réteg van benne színházi szempontból is, nagyon gazdag a színházinyelvlehetősége. Színházi kihívás mindenképp.
És nézői szempontból?
Nagyon remélem, hogy csemege tud lenni a nézők számára, mert humorosan van megírva, és minket direkt érdekelnek ezek a dolgok, amiket a szerző ki is bont szépen. A humor egészen a fekete humorig elmegy, meghökkentőek a váltásai, olyan, mint egy székely mese, olyan meglepő, olyan gazdag.
Kérdezett: Váry O. Péter
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.