Ekkora (n)eurózist, amely ebben az esztendőben kezdett eluralkodni országunkon, még a legsúlyosabb (elme)betegek kórlapjain sem láthatunk a lassan igazgatók nélkül maradó kórházainkban és pszichiátriai intézeteinkben.
Mint köztudott, dinamikusan fejlődő és sajátos stílusú demokráciával rendelkező szép hazánk az utolsó száz métereket futja ló- és csirkehalálában, párhuzamosan Bulgáriával azon a nagy maratoni (vessző)futáson, amelynek végcélja az Európai Unióba való megérkezés.
Most, az utolsó órákban, percekben, éppen a várva várt cél előtt, mint derült égből a korrupció, úgy csapott le hûségesen és szorgalmasan Európa felé kutyagoló országunkra a kóborkutya ügy, most pedig a tyúkvész!
Hát hogyan lehessen így, ilyen rettenetesen ellenséges és mostoha körülmények között formában lenni? Bírni atom-, hő-, víz- és észenergiával a strapát, legyûrni a távot, elhárítani minden akadályt, és csak menni, menni, menni kitartó szorgalommal a cél felé.
Mert ugyebár itt van ismét Magyarország. A nagymellû szomszéd, az egyik legirigyebb drukker, aki most is keresztbe tett nekünk. Megragadta az alkalmat és H5N1-es vírussal megfertőzött (vagy beoltott!) tyúkokat, pulykákat küldött halomszámra Feketehalomra, fagyasztva és pecsételve, azonkívül pedig vírusos postagalambokat és papírsárkányokat eregettek át a nyugati határunkon, miáltal legalább 114 fertőzési gócot hoztak létre az enélkül is prüsszögő, köhögő és krákogó hazánk területén!
És most itt van ugyebár a szentencia az Európai Unió-Románia parlamenti bizottság részéről, miszerint nagy a baj. A 2007-re tervezett célba érésünk elmarad(hat), ha nem gátoljuk meg, ha nem számoljuk fel azonnali és sürgős hatállyal a madárinfluenza-járványt!
Magyarán: a tyúkjaink egészségi állapotától vált függővé a célba jutásunk!
Erre nagy gyorsan, (n)eurótikusan kapkodva mit tettünk? Elkezdtünk hipp-hopp fertőtleníteni és karanténokat állítani. A fertőtlenítéseket elvégeztük közönséges ,,derós? vízzel, a karanténokat pedig segítették a kigödrült, kimarjult és járhatatlan útjaink. Kilátásba helyeztük még több mint kétezer orvos(unk) elbocsátását (nyugdíjazását!), kórháza(in)k igazgatóinak leváltását - hátha nélkülük egészségesebbek leszünk.
Hát nem benne vagyunk már nyakig Neurópában?!
Simó Edmund
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.