A múlt hétKözélet: Jönnek a kínaiak!

2006. június 6., kedd, Archívum 2003–2007

Új terveket sző a szövőgyár, amihez kínai szövőnők kellenek. Száz. És jönnek vissza a romák is Brassóból. Mi itt osztjuk, szorozzuk, tárgyaljuk, egyeztetjük, tanácskozzuk a Brassó megyéből Bölön határába települt romák sorsát, a brassóiak meg egyszerûen: megoldják. Kocsikra rakták a betyárbútort, adtak nekik 15-20 millió lejt, s visszahozták őket Borosnyóra. A brassóiak házainak meg neki a buldózert! Szegény kínai nők dolgozni akarnak hozzánk jönni. Így nem is értem, hogy miért hőbörgünk ellene. Mostanig is állandóan jöttek valakik. Főleg akiket nem vártunk. Azok - általában - nem dolgozni jöttek. Inkább gyarmatosítani minket, uralkodni rajtunk. És vitték, ami mozgatható volt. Alig jöttünk ide, s máris jöttek a kunok, úzok, besenyők. Aztán jöttek a törökök és tatárok. Vitték, amit lehetett. Akit meg nem öltek, azt janicsárnak. Később jöttek az osztrákok. ?k tizenkét évekre vittek katonának. Ha már nem bírtak velünk, akkor hívták az oroszokat a szabadságharcot leverni. Ezután jött az első világháború. Akkor vittek Isonzóba meg Doberdóba harcolni a semmiért. ?16-ban bejöttek a románok. Harkó József tanár úr ezt úgy mesélte, hogy ők bevetették a kenyeret Bikfalván, a románok meg kiszedték. Nagy csatákat nyertünk, és elvesztettük a háborút. Jött Trianon most 86 éve, és elvitte Magyarország területének kétharmadát - és három és félmillió magyart idegen országokba. ?40-ben vártuk a magyarokat. ?k jöttek ugyan, de hamar el is mentek. Közben jött a második világháború, és elvittek egy harcos kirándulásra a Don-kanyarba. Aki onnan élve maradt, azt elvitték továbbképzésre orosz fogságba: Szibériába. Mert időközben másodszor is jöttek az oroszok, és vitték az órákat, meg ami maradt a háború után. (Bár mi akkor már az amerikai katonákat vártuk, de ők csak a tavaly érkeztek meg.) Ha netán mégis élve maradt az ember a háború és a fogság után, akkor mehetett a Duna-csatornához munkaszolgálatra. Akit lehetett, azt 1956 után Jilavára, Szamosújvárra politikai továbbképzésre vitték, vagy a Duna-deltába nádat vágni. Lám, miközben állandóan jöttek valakik, minket álladóan vittek. Régen harcolni a török-tatár ellen. Később kurucnak, harcolni az osztrákok ellen. 1848-ban mindenki ellen. Aztán Amerikába tántorogtunk ki. Ezután mentünk a Regátba dolgozni és szolgálni. A szocializmusban a magyar tanárok, orvosok Moldvába és Havaselvére mentek dolgozni, mert kötelezően oda helyezték őket. Onnan meg jöttek mások helyükbe. Aztán aki tehette, ment Németországba, Svédországba, Amerikába, Izraelbe. 1989-ben jött a forradalom, de mi csak mentünk továbbra is. Nagyjából ugyanoda, ahová korábban. De most már Magyarországra is, segédmunkásnak, építeni, gyümölcsöt szedni. Mikor, mi van. Most is megyünk, fogyunk. Valaki csak kell a helyünkbe. Így, jöhetnek a kínaiak!
Kuti János
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép