
Soha nagyobb szerencséje nem volt a településnek - soha nagyobb veszély nem fenyegette? Így foglalható össze tömören, miként vélekednek a szembenálló érdekeltek arról, hogy a több megyét kiszolgáló, tájainkra tervezett eurokonform hulladéktárolót pont Dálnok határába telepítsék.
A községi státusát frissen visszanyert faluban lakossági mozgalom indult a terv ellen, 400 aláírás gyûlt össze, a tiltakozókkal a megyei hivatalosságok némileg megkésve, a huszonnegyediknek nevezhető órában ültek le tárgyalni. A csütörtökön bővített tanácsülés keretében lefolyt vitán nyíltan ütköztek az álláspontok, ezt ismertetjük kivonatosan az alábbiakban.
A húszmillió eurós - tehát példátlanul nagy - beruházást veszélyeztető helyi mozgolódás által riasztott hatóság összes nagyágyúját felvonultatta a találkozóra. Ott volt a prefektustól és megyei tanácselnöktől kezdve a környezetvédelmi hivatalig mindenki, aki számít az ügyben, s a helyiek szóvá is tették: miért ilyen későn, miért csak most, mikor az ő tájékoztatásukkal és véleményük kikérésével kellett volna a dolognak kezdődnie, nem beszélve arról, hogy a román sajtóban valaki le is hülyézte őket. Vajda Lajos megyei tanácsi alelnök szerint csak áprilisban vált biztossá a dolog, most pedig a határidő sürget, valóban kevés idő állt és áll rendelkezésre.
Demeter János megyei tanácselnök figyelmeztetett, ne áltassuk magunkat azzal, hogy tiszta megye lennénk, s ne szalasszuk el az alkalmat, amihez az RMDSZ, Koródi Attila környezetvédelmi államtitkár segített hozzá. Az ISPA-program, tehát egy csatlakozás utáni strukturális pénzalap keretében megvalósítható integrált hulladékkezelő rendszer kiiktathatatlan eleme lenne a dálnoki tároló, a beruházás 2008-ban kezdődhetne. A megye két nagyobb városa közt feleúton fekvő kijelölt telephely a legmegfelelőbb, tulajdonszerkezetileg is rendben lenne. A hulladékkezelés Európában vezető és nagy jövedelmet nyújtó üzletágnak számít, környezetbarát jellege mellett ezt is figyelembe kell venni. Vajda Lajos úgy tudja, a lakossági véleményt különben akkor kell kikérni hasonló esetben, ha a tároló egy kilométernél közelebb fekszik a településhez, márpedig itt három kilométerről van szó (a helyiek legfeljebb 1200 méterről tudnak), de szerinte Kézdivásárhely és Szentgyörgy lakosainak állásfoglalása legalább olyan fontos lenne a kérdésben. Valeriu ?erban sepsiszentgyörgyi közüzemi igazgató elmondta, Németországban és Magyarországon látta, szennyvíztisztító állomást is építenek e tárolók mellé, környezetbarát megoldásról van szó, és a megyét átfogó rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a településeink határát elcsúfító szeméttelepeket fel lehessen számolni, mi több, az eddig haszontalan és mérgező hulladékot jövedelemforrássá teszi nem csupán a válogatóállomásoknak, hanem a dálnoki lerakatnak telepet nyújtó közösség számára is.
E ponton a vita kiéleződése felvetette a kérdést: ha a városokban a hulladék előbb válogatáson megy át, akkor végül is mi kerül a dálnoki ,,temetőbe?? Vajon nem pont a legártalmasabb maradék? Bartha Ibolya környezetvédelmis vetített képes előadásban számolt be a nyugati gyakorlatról, ismertette a németországi, ún. négykukás rendszert, mely révén már a lakosság megkezdi az üveg, papír, mûanyag és háztartási hulladék szétválogatását. Ottani tapasztalat szerint a hulladék 50 százaléka újrahasznosítható (például a mûanyag), a további egyharmad, szerves anyagból álló rész pedig komposztáló telepekre irányítható, és a maradék kerülne a vitatott tárolóba. Németországban a régi bútorokat külön őrlőberendezéssel ellátott autók szedik össze, külön szállítják el a háztartási gépeket (elektronikus hulladék), erre nálunk is külön helyet jelölnek ki. Dálnokra tehát a szét nem válogatható része kerülne a szerves stb. szemétnek, mégpedig összepréselt, becsomagolt bálák formájában. A természetbarát tároló maga földbe ágyazott, ún. cellákból (medencékből) áll, melyekbe 50 000 tonna fér, szivárgás ellen ún. geomembránnal bélelik, a bálákat naponta földréteggel takarják le, a csurgaléklevet pedig tisztítás után engedik vissza a természetbe. Külföldi példák szerint a telephely ismét mezőgazdasági mûvelésre fordítható.
A helyieket, akik bûztől, szennyvizektől tartanak, az elszegényedett település kiaknázandó turisztikai potenciálját féltik, mindez nem nyugtatta meg, szerintük a széljárás, a vízfolyások szempontjából sem alkalmas a hely a terv számára, nevükben Marosi Károly tiszteletes, Jákob Ildikó óvónő és Beczássy Tatjána nyugalmazott bába további felvilágosítást kért. ?k különben a közvélemény hangadói, s ezzel nem számoltak azok, akik nem voltak rájuk tekintettel.
Az ironikusan megszólított (,,Önöknek miért nem kellett, ha olyan nagy hívei a tervnek??) Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester sajnálattal adta elő, hogy a várostól megfelelő távolságra fekvő telepet nem tudott felajánlani, ezért náluk csak a szortírozó- és a komposztálóállomás állítható fel, ez sem fog bûzleni, ha szabályosan kezelik. A polgármester mentalitásváltást lát szükségesnek - nem akarja senki a megye szemétdombjává tenni Dálnokot -, s úgy véli, inkább azon kellene törniük a fejüket, milyen feltételeket támaszthatnak (kérhetnek például útépítést stb.), s kiszámította, milyen tetemes összegek (milliárdok) folyhatnak be a községi kasszába adók, illetékek stb. formájában.
A helyiek megismétlődő kételyei hatására (rothadás fejlesztette biogáz, elriasztja a turistákat, talajszennyezés - miért nem telepítenek készruhagyárat inkább?) és kérésükre felmerült, hogy látogatást szerveznek számukra már mûködő hasonló ökologikus tárolókhoz, így Brassóba, Segesvárra vagy Szebenbe.
Márton László dálnoki polgármester elismerte, kezdettől támogatja a tervet, s egyúttal nyilvánosságra hozta, hogy az általa támasztott feltétel, nevezetesen, hogy 45 hektárt a volt állami gazdasági földekből a község visszakapjon, két nappal korábban teljesült. Különben a vita némileg tárgytalan, mivel hátra még a hatástanulmány, a környezetvédelmi tanulmány elkészítése, az ad végső választ minden kérdésre, a községháza alternatív javaslatként másik terület felajánlását is lehetségesnek tartja, hamarosan fúrásokat végeznek a kérdéses helyen. A bejelentés kapcsán a prefektus megjegyezte, hogy az ausztriai Graz melletti, hasonló környezetbarát tárolót a község turisztikai látványosságként mutogatja. A helység meggazdagodott a létesítmény következtében, fûtött főtérrel rendelkezik például. A megyei tanácselnök zárta a vitát azzal: a döntéshozatalban a tulajdonos illetékes, márpedig nem belterületről van szó, ő a napokban tart terepszemlét a kérdéses helyeken, a megyének oly nagy érdeke fûződik a pályázat megnyeréséhez, hogy az országosan tervezett öt rendszer közül az egyik itt épüljön meg, hogy mindenképpen azon lesz, a terv ne hiúsuljon meg. Az említett előtanulmányoknak decemberig kell elkészülniük.
(b. kovács)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.