KármentőKözélet: Unokáink sem fogják látni

2006. június 7., szerda, Archívum 2003–2007

Mondják, hogy egy épületnek lelke van. Kor, arculat vagy egyéniség talán megszokott jelzők, de hogy lelke lenne? Néha erről is meggyőződhetünk, mint tehettük azt hétfőn a málnásfürdői Ilonka villa részleges összeomlása kapcsán.
Az Ötvös Pál gyógyszerész által alapított Siculia (Székelység) részvénytársaság székhelyeként a szeretett feleség nevére keresztelt épület a millenniumra való lázas készülődés jegyében született. Stílusjegyei arról árulkodnak, hogy építői annak a kornak voltak polgárai, melyben a finom elegancia, az igényesség és a szép értékrendet képviselt. Nevéből ítélve értékrend volt a család és a közösség. Ma, száztíz évesen, egy gyászos emlékû nap másnapján nagy robajjal derékba szakadt, és kilehelte nemes lelkét, visszaigyekezvén abba a világba, amikor az ácslegények nem füttyentettek az úrhölgyek után, mert nem volt ildomos.
Pedig sokat gondolkodhatott e bitang világon. Legelébb egy szerb diák fenekestől felfordította azt, félcipőhöz szokott küszöbjeit bakancsok rugdosták. Aztán kisvártatva építőinek, akik szülőként voltak faragott-csipkézett szívébe zárva, fejvesztve kellett továbbállniuk. Átkeresztelték. Ilonkáról Ileanára, de ugyanazok a fenyők susogtak esténként kis tornya fölött, mint régen, és a nap és a hold is a régi volt, így továbbra is otthon érezte magát. Rövidesen ismét felhők tornyosultak fölötte, egy szobafestőinas térképrajzolásnak fogott. Sûrûn röpködtek feje fölött a vasmadarak, akár tóparti nyári esten a szúnyogok. Túlélte ezt is, és szívében megmaradt a remény, hogy Pálok és Ilonkák lesznek továbbra is gazdái és vendégei, hogy pihenést és nyugalmat kínáló meleg hajléka viszonzásul gondoskodást és felújítást kap.
Nem ez történt. A nagy szeretetben, ami következett, fuldoklott, mert azt mondták: ? mindenkié. Mégis soha senki nem viszonozta szeretetét, hanem rongálással, tolvajlással fizettek. Pedig legutóbb Pálok és Ilonkák utódjaként miniszteri rangú gazdája is volt a vendéglátásnak. Felújítás helyett vitatkoztak, hogy a vendéglátásé, avagy a gyógyításé-e ? valójában. Maradt ez utóbbinak, de az egészségügy még kórházát is megbontottan hagyta, nemhogy őrá lett volna pénze?
Most már bizonyos: unokáink nem fogják látni a faragott tornácoszlopaiba öntött szép iránti szeretetet, a kő és a fa évszázados harmóniáját, a természetes anyag építészeti hagyományát. Mert mit sugallhat ma a beton panellakás, a pléhből és polisztirénből eszkábált, kötelezően villannyal fûtött új iskola? A válasz, bizony, lehangoló: egy mûanyag világot, melyben sem a székelység, sem az Ilonka név nem mond semmit, az eljövendő generációk pedig maradnak a kifizetődőnek mondott multikulturális és európai Arabellával.
Benedek Barna
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép