Riport: Kézdimartonos új utakon

2006. június 14., szerda, Archívum 2003–2007

Nekünk minden új, ha valamit kap vagy ha valamit meg tud teremteni ez a falu - magyarázzák a martonosiak. Tudják, nincs annyi gazdasági ereje ennek a 844 lakosú (2002) településnek, hogy valaha is önálló lehetne, s egyfajta belenyugvással, de a jövő felé mutató reménységgel hallatják szavukat a berecki helyi tanácsban, ahol három személy képviseli a Fekete-hegy alatti falut. Kettő tanácstag: Páll János és Biszak Árpád, illetve akiről megkülönböztetett hangsúllyal beszélnek, a Martonoshoz kötődő berecki alpolgármesterük, Kocsis Benedek. ,,Új a hozzánk vezető bekötőút, mert javítják, új az 1,1 km hosszúságú aszfaltos utunk, új a plébánosunk, rendezett a hősi emlékmû környéke, s ennek mi nagyon örvendünk.?
Megszépült a falu
- Milyen martonosi újdonságokra számíthatnak falusfelei? - kérdeztük a be­recki alpolgármestert.
- Nem csalás, nem ámítás: látni fogják, hogy valahol felénél tartunk a martonosi bekötőút burkolatának a feljavításával, brassói mészkőtörmelékkel tömjük a gödröket. Újdonság számunkra az is, hogy megnyertük, benne vagyunk A borvíz útja pályázatban, s ha az elképzelés sikerül, felújul a megye egyetlen kénes gyógyfürdője, és a feléje vezető nagyon sáros út helyett modern úton juthat el a beteg a gyógyhelyhez. Martonos is kapott a megyétől anyagi alapot, s így a falu kapujától a központig aszfaltos az utunk. Ámulhat az, aki rég nem járt a sáros Martonosban: valósággal megszépült a falu. A tavaly feljavított közvilágítást idén is bővítettük. Legelőhiányban nem szenvedünk, kissé aggasztó, hogy megcsappant az állatállomány, de mûködik a helybeli szarvas­marhatartó egyesület, elnöke Farkas Barna. Megoldottuk az apaállathiány gondját is: két fajbikát vásároltunk a falunak, mert még mesterséges beondózó sem volt Martonosban. Mûködik erdő-közbirtokosságunk is, osztalékot is kaptak a tagok, éppen most választottak új elnököt Marthi Imre személyében.
Hamarosan betongyûrûket vásárol az önkormányzat, hogy a fontosabb átjárókon le tudják vezetni a vizeket. Erőgépekkel rendelkezik a tanács, s könnyebben, olcsóbban tud elvégezni fontos közérdekû munkálatokat. Nem feledkeztek meg a leromlott mezei utakról sem. Farkas Barnánál gyûjtik össze a tejet, amelyet a Covalact Rt. vásárol fel. A tulajdonos - érezve az uniós szeleket - új és, úgy néz ki, uniós normáknak is megfelelő, modern csarnok építésébe kezdett. A tavaly teljesen felújították a kultúrotthont. A régi padlót kicserélték, meszeltek, padlófajansz is került a megfelelő helyre. Mûvelődési tevékenységekre is sor kerül, igaz, hogy fizetéses kultúr­igazgató nincs, de mindig kerül valaki, aki odaáll a fiatalok mellé: előbb Orbán Mária, most pedig Vajna Enikő. Egyébként ügyesek a martonosi fiatalok, mert maguktól betanultak egy színdarabot, s csak ha szükséges volt, akkor szorultak segítségre.
Testvértelepülés nincs, de jó lenne
Mindenkinek az volt a véleménye, hogy Martonost is megilletné egy testvértelepülés. Van ugyan Berecknek már Tótkomlós és újabban Hódmezővásárhely. De más az, ha a martonosi lakosság alakít ki családi-baráti kapcsolatokat. Martonosban a 2002-es népszámlálás idején 223 személy, vagyis az összlakosság 26,5 százaléka vallotta magát románnak. Így egy olyan vallási összetételû település volna jó, amely a helyi románsághoz is kötődne. A Nyírségből jelentkezett egy olyan magyarországi falu, ahol a lakosság zöme görög katolikus, s így vallási szempontból Martonos két felekezete között helyezkedne el. A helybeli római katolikus egyház volt plébánosa, t. Bakos Balázs teremtett ugyan jól induló kapcsolatot az újvidéki Martonos egyházával, ám ezt - hisz azóta Martonosnak új lelkésze is van - nem újították fel, nem jött össze falusfélkapcsolat sem. A faluközösség egyébként vigadalomra készül: július 30-án tartják a harmadik falunapot.
Meglátogattuk az új lelkészt, t. Boros László ,,pap bácsit? is. Érdekes, akármilyen fiatal egy lelkipásztor, Felső-Háromszék e táján még az idősebb emberek is pap bácsi néven emlegetik. Tavaly augusztus elsejétől gondozza itt a lelkeket, Bögözből került Háromszékre, zetelaki születésû.
- Tervecskéink vannak - téjékoztatott -, mert egyébként a templomunk rendben. Szándékunkban áll, hogy harangjainkat villamos meghajtásúra szereltessük. Lélekben már készülünk templombúcsúnkra. Titulusa Szent Anna és Joáchim, július 26-án tartjuk. Vallást oktatok itt is és Ojtozban is, mert Ojtoz a mi filiánk. Nemrég vagyok itt, próbálok lélekben kötődni a néphez, híveimhez, a környékhez.
Kézdimartonosról 1567-ből származik az első írásos említés. Nem valószínû, hogy volt középkori temploma. A 17. századból azonban említenek egy kápolnát. Ennek emlékét ma már csak a település alsó felében levő Kápolnaszer őrzi. A falu és a Bereck között emelkedő, 682 méter magas kopasz domb is a Kápolna-tető nevet viseli. Volt tehát a falunak egy régi kápolnája, arra azonban már a helyi öregek sem emlékeznek. A kicsiny település annak előtte Bereck filiája volt. A mai katolikus templom 1892-95 között épült. Szentélye alatt nyugszik Bálint László kanonok, Bereck jeles plébánosa, aki itt töltötte életének utolsó éveit. A görögkeletiek temploma egy hegylábi dombon épült 1796-ban Nagyboldogasszony tiszteletére.

Még Háromszék is alig ismeri
- Számomra olyan érthetetlen, hogy a martonosi gyógyfürdőre messzi helyekről is eljönnek a betegek, a nehéz reumások, s itt, Háromszéken, a megyében alig ismerik ezt a fürdőt - hangsúlyozta, mint még más találkozásunk alkalmával is, a fiatal Bíró István, a helyi fürdő kezelője-gondnoka.
Igaza van, mert a moldvai románok, akik jobban hisznek, mint mi, a víz gyógyító erejében, tudnak a martonosi vízről, és gyakori itt a moldvai beteg. A mi székelyünk csak akkor megy fürdőre - csak akkor ,,ad ki pénzt? -, ha már leromlott, s ilyenkor vajmi keveset segít rajta a természetes gyógytényező, esetleg csak kemény gyógyszeres mellékkezeléssel. De hol van az még, hogy itt orvosi ellátásra is sor kerülhessen: egyelőre jó út és villanyáram kellene oda, s ha tényleg gyökeret ereszt A borvíz útja program, pénz is kerül az alaposan leromlott kezelőbázis felújítására-bővítésére. A szulfátokban és kénhidrogénben gazdag martonosi víz savtúltengésesek ivókúrájára alkalmas, fürdője a mozgásszervi bántalmak kezelésére. Nem szerepel a hazai reumatikus gyógyfürdők között, de akiknek használt, dicsérik, Szabó László berecki családorvos, aki jól ismeri, szakemberként dicséri és ajánlja. A falut piros háromszöggel jelölt turistaösvény köti össze a Keleti-Kárpátok főgerincén, az 1227 méter magas Fekete-hegyen áthaladó, piros sávval jelzett magashegyi túraúttal (három óra). Végeláthatatlan fenyvesek tisztásokkal váltogatják egymást a falu fölött. Ez a csend birodalma. A pusztákról páratlan panoráma bontakozik ki: a Felső-háromszéki-medence és a Belső-kárpáti-hegylánc.
- Mi utóbb tíz esztendőre kötöttünk szerződést a berecki tanáccsal, béreljük a fürdőt. Készen állunk, indulhatnánk, van víz is bőven, de még nincsen vendég. Hideg van. Két család részére tudunk szállást biztosítani, és hat káddal mûködik a meleg fürdő. Megragadom az alkalmat: aki gyógyulni akar, csengessen meg a 0740 407 762-es telefonon. Terveztük, hogy egy gyógyvizes szabadtéri strandot is létesítsünk, van rá lehetőség, de ebből a bevételből lehetetlen. Nagyon jó lenne a helybeli és a környékbeli fiatalságnak. Új ablakokat szereltünk fel, de még új ajtók is kellenek, vakolni kell, a gyógyvíztároló medencéket vízüveggel szigeteltük, le is kell azokat fedni. Ezeket a befektetéseket leüti majd a tanács a bérből. Kaptunk onnan is segítséget, mert ők vásárolták meg a vízüveget. Semmiképpen sem akarjuk romba dőlni hagyni a fürdőt, mert édesapánk is szerette, ő rendezte, s emlékére mi, a Bíró testvérek fenntartjuk.
Búcsúzáskor találkoztunk István testvérbátyjával, Bíró Zoltánnal, aki elmondta, hogy önálló fényforrás, elektromos gene­rátor révén hamarosan kigyúl a fény a fürdőn. Tudnak majd olvasni este is a ven­dégek - mondta -, s nem kell annyira rettegniük a sötétben a közeli erdő fene­vad­jaitól.
Virágok, melyek évszázadokig élnek
Szóltunk már egyszer arról, hogy kisvártatva majdnem minden háromszéki falunak lesz egy faragómestere. Bár az 53. életévét tapossa, a csernátoni népfőiskola végzettjét, Farkas Róbert martonosi faragómestert kevesen ismerik, pedig munkái már messzi földre is eljutottak. Látogatásunk alkalmával éppen a Pécsi Tudományegyetemtől megrendelt, faragott, nagy székely kapun dolgozott. Ornamentikája szép, eredeti, mértéktartó, s ha jó és kezelt fába faragja, a szirmok századokig élők lesznek. Róbert a falu szülötte, s ki tudná megmondani, hogy a mûvészet iránt érzett elhivatottsággal élő családjában nem egy gyökérről származik-e az ő tehetsége és anyai nagybátyjának, a Házsongárdban nyugvó Forró Antal (1924-1982) martonosi születésû festőmûvésznek, grafikusnak és főiskolai tanárnak a mûvészete? Legelső kopjafáját éppen az ő emlékére faragta, s a helybeli temetőkertben áll. Édesanyjával közösen őrzik a mûvész hagyatékának egy részét.
- A fát mindig szerettem, édesapám kerekesmester volt. Eddig több mint harminc székely kapu, több gyalogkapu, kopjafa, csillár került ki a kezem alól - mondta -, többek között éppen Csernáton testvértelepülésére, Bolyra a református templom elejébe, s a Békéscsabai Kapumúzeum bejárati kapuja is itt készült. Itthon, Csíkban és a Kászonokban sok munkám van. De egy balti-tengeri városkában is van egy nagyobb faragványom. Egyik álmom: itt, Martonosban tájházat, múzeumfélét kellene összehozni, összeszedni a még itt-ott kallódó régiségeket. Alapító tagja vagyok a Hargita Megyei Mûvészeti Szövetségnek 1995 óta. Sajnos, úgy néz ki, hogy sorban állunk a minősítésért: elöl a csíkiak, s csak utána a háromszékiek. No, még egy régiség: van itt nálunk német katonasír is, vagy katonák sírja, kinn a Füvenyes mellett, a Tekeres felől. Úgy is nevezték régebben a helyet, hogy A német keresztnél. Még apámék állítottak oda két alkalommal is keresztet, de már elkorhadt. Megragadom az alkalmat, hogy szóljak erről, mert a Háromszéket messzi földeken is olvassák, az interneten is, hátha valaki megtalálja halottját a martonosi hantok alatt.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép