TestvérkapcsolatokFaluvilág: Tolnanémedi és Nagyborosnyó

2006. június 15., csütörtök, Archívum 2003–2007

A földrajz tudományának köszönhető, hogy egyéni-baráti szálak révén testvértelepülési kapcsolat született a Tolna megyei Tolnanémedi és az egykoron rangos járásszékhely, Nagyborosnyó között.
Három napon át volt vendége a borosnyói helyi tanácsnak, Bartha László polgármesternek Tolnanémedi önkormányzata tizenkét tagú küldöttsége, élén Miklós Lajos polgármesterrel. Bár megváltozott az egykoron rangos Nagyborosnyó gazdasági helyzete, etnikai összetétele, Dancz Gyula orosházi nyugalmazott földrajztanár és e sorok írójának baráti kapcsolata révén kimondatott a szándék: Szülőfalumért jótállok - jelen­tette ki Dancz Gyu­la; Bo­rosnyó képes arra, hogy ápolni tudjon egy testvéri-baráti kapcsolatot - válaszolt a jelen sorok írója.
Mindez újból megfogalmazódott a némediek látogatása alkalmával a borosnyói helyi tanácsnak ez alkalommal összehívott rendkívüli ülésén. Terítékre került Nagy­borosnyó településtörténete, mûvelődéstörténeti értékei, nem kevésbé azoknak a településeknek a rövid históriája, amelyek e községhez tartoznak. A vendégek körutat is tettek Kovászna megyében, meglátogatták a megye székhelyét, Sepsiszentgyörgyöt. A tanácsülésen elhatározták, hogy amikor a borosnyói küldöttség Tol­na­némedibe látogat, a test­vértelepülési szándéknyilatkozat aláírására is sor kerül. Miklós Lajos polgármester beszédéből jegyeztünk le néhány adatot a leendő testvértelepülés históriájáról, jelenéről.
A falu a Tolnai-hegyhát északi csücskében, a Sió és a Kapos völgyében található, Simontornya közelében. Az aránylag fiatal községet 40 km választja el Siófoktól. A hely már régen lakott, innen került elő egy nagyon gazdag, 3400 éves bronzkori kincslelet. Első írásos említése 1324-ből való, amikor a si­mon­tornyai várhoz tartozó kistelepülés volt. Mai lakossága három felekezethez - evangélikus, református és római katolikus - tartozik. Malomipar, kenderfeldolgozás és téglagyár jelentette a múlt iparát. Az igazi gazdasági fejlődés 1960 utánra tehető, kiépült az infrastruktúra, s a gyümölcstermesztés alapja a szőlőkultúra lett. A fejlődés szempontjából értéket jelent a turizmusra alkalmas festői táj és a vidék turisztikai ér­tékei, a közeli várak, Petőfi- és Vörösmarty-emlékek, a föld mélyének kincse, a termálvíz. A 34 egyéni vállalkozó közül tizenhatan szolgáltatással, kilencen kereskedelemmel, nyolc­an pedig ipari, illetve mező­gazdasági jellegû vállalkozással foglalkoznak.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép