A Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény ellentétes a demokrácia alapelvével, a kisebbségi jogok védelmével — jelentette ki tegnap Révkomáromban George E. Pataki, New York állam volt kormányzója. Pataki a Selye János Egyetem konferenciaközpontjában hangsúlyozta: az ember akkor érezheti biztonságban magát egy államban, ha azon a nyelven beszélhet, melyen a legjobban tud.
A nyelvtörvény engem megijeszt, nincs a világon még egy olyan ország, mely azért büntet embereket, mert az anyanyelvükön beszélnek — tette hozzá az amerikai politikus, aki egyetemi hallgatóknak tartott előadást Demokratikus jogállam a XXI. században címmel. Pataki kijelentette, hogy a törvény Európa és Amerika emberjogi szervezeteinek figyelmét Szlovákiára irányította, és nyomást kell gyakorolni a pozsonyi kormányra, hogy változtassa meg a törvényt.
A szlovák külügyminiszter hárít
A szlovák külügyminiszter szerint a magyar politikai képviselet egy része olyan jogkört igényel magának a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyében, amilyenekkel csak az európai intézmények rendelkeznek. Arra a feje tetejére állított következtetésre jutottak, hogy joguk van irányítani a magyar kisebbségeket, s véleményezni, mit tesznek azon országok kormányai, amelyekben élnek — jelentette ki Miroslav Lajcák. Szerinte erre jó példa Sólyom László magyar államfő augusztus 20-i ünnepi beszéde, amelyben egy mondatban négy országot támadott meg: Szlovákiát a nyelvtörvényért, Ukrajnát az oktatási törvényért, Romániát a magyar hivatalnokok állítólagos elbocsátásáért és Szerbiát azért, mert a Vajdaságnak nincs autonómiája. Úgy vélte: Szlovákiának nem kellene reagálnia minden apróságra, Budapest konfliktuskereső politikája nem tartozik a 21. századba, s idővel önmagát fogja diszkreditálni.
Vajdaságiak tiltakoznak
A szerbiai kisebbségek nemzeti tanácsairól nemrég elfogadott törvényt élesen bíráló nyílt levelet intézett Sólyom László köztársasági elnökhöz és Magyarország európai parlamenti képviselőihez három délvidéki magyar párt és tizenegy civil szervezet. A dokumentumot vasárnap Újvidéken fogadták el, s tegnap, Boris Tadic szerb államfő budapesti látogatásához időzítve tették közzé. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Szövetség és a civil szervezetek által aláírt levél azért született, mert november 17-én a törvényt bemutatják az Európai Parlamentben. A szerzők ennek kapcsán azt állítják, hogy szerbiai és külföldi fórumokon hivatalos szerbiai, köztük magyar tisztségviselők s Magyarország egyes európai parlamenti képviselői is olyan értékelést adtak, amely valótlanul mutatja be a vajdasági magyarság helyzetét. A törvényről a szerzők azt állítják, hogy semmivel sem viszi előbbre a vajdasági magyarság önkormányzatát, nem teszi lehetővé a tényleges autonómia létrehozását.
Bányaszélesítés, falurombolás ellen
Greenpeace-aktivisták foglalták el tegnap reggel a cseh kormány székházának tetejét, hogy tiltakozzanak az észak-csehországi barnaszénmedence esetleges kiszélesítése ellen. A környezetvédők konkrétan azt szeretnék megakadályozni, hogy a szénmedence kiszélesítése következtében eltűnjön a föld színéről Horní Jiretín falucska, amely a bányaipari és energetikai cégek terveinek útjában áll. Az aktivistáknak sikerült az épület homlokzatára kitűzniük a Fischer, hagyjátok nyugton Horní Jiretínt! szövegű óriásplakátot.