
Tûző napsütés és eső váltakozott tegnap délután Gyergyóditróban. A Székely Nemzetgyûlés a karhatalmiak igen nagyszámú jelenléte ellenére zavartalanul zajlott le, a székelyföldi települések 4000-5000 küldötte kézfelemeléssel és háromszori ,,akarjuk? felkiáltással fogadta el a Csapó József SZNT-elnök által felolvasott határozatot. Az esemény súlyát emelte, hogy a széki elnökök az ezeréves, legendás, titkos helyen őrzött székely kehelyből kortyolt borral szentesítették fogadalmukat.
,,A Székely Nemzetgyûlést a történelem során mindig akkor hívták össze, amikor a székely nép megelégelte a jogfosztottságot? - hangsúlyozta megnyitóbeszédében Csapó József, majd Madaras Albert, a helyi Székely Tanács elnöke köszöntötte az egybegyûlteket. Kovács András, az MPSZ helyi elnöke a nemzetgyûlés szervezése kapcsán az RMDSZ-szel megkezdett párbeszédre utalva hívta fel a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság vezetőinek folyamatos, tisztességes együttmûködésre kell törekedniük az autonómia érdekében. Gazda József író, nyugalmazott tanár a székely nemzetgyûlések történetét ismertette. Kiemelte: Erdély az évszázadok során a szabadság és békés egymás mellett élés földje volt, különböző nemzetek kultúráinak, értékeinek bölcsője. 1918-ban azonban megfordult a történelem kereke, és bár autonómiát garantált a gyulafehérvári nemzetgyûlés, az itt élő magyarság ,,bûnös nemzetté? vált. ,,Jogfosztott nemzetté váltunk, kisebbségnek tekintenek itt is, ahol többségben vagyunk? - mondotta, majd kiemelte: ,,elérkezett a cselekvés ideje?. ,,A hazához való jog szent jog! A szülőföld megtartása szent kötelesség!? - zárta beszédét Gazda. A széki székely tanácsok elnökei ismertették az elfogadott határozatokat, bemutatták, hol, milyen javaslattal bővült az alapokmány, Ferencz Ervin ferences atya pedig elmondta: a volt politikai foglyok nevében szól, mert sem az egyház, sem a ferences rend főnöksége nem hatalmazta fel, hogy nevükben beszéljen.
A rendezvény központi momentumának tekinthető, amikor az SZNT elnöke felolvasta a Székely Nemzetgyûlés határozatát. Ebben leszögezik, hogy ,,a magyar nemzet részét képező székely nép élni akar önrendelkezési jogával, és e jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását?. A határozat a parlamentbe is benyújtott autonómiastatútumban rögzítettek alapján kéri Székelyföld ideiglenes közigazgatási határainak megjelölését, és felsorolja az autonóm Székelyföld önkormányzásának alapelveit: teljes és tényleges szabadságot minden lakosnak, regionális szintû hatalmat demokratikus döntéshozó szervvel, olyan regionális berendezkedést, amely biztosítja a szubszidiaritás és tényleges önkormányzatiság elveinek érvényesülését, esélyegyenlőséget a különböző vallásoknak, demokratikus társadalmi-politikai rendszert, a tulajdonjog szavatolását, szabad vállalkozást. Ezek mellett követeléseket is megfogalmaznak: kérik a román kormányt, haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az autonóm székelyföldi régió törvény általi létrehozásáról, és felszólítják az SZNT-t, hogy amennyiben ez szeptember 30-ig nem történik meg, hívjon össze újabb Székely Nemzetgyûlést, amely dönt majd az önrendelkezési jog érvényesítéséhez szükséges további lépésekről. Követelik a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztottságának orvoslását. Felszólítják a mindenkori magyar kormányt, gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómiatörekvései felett. A határozat szerint a Székely Nemzetgyûlés megbízza az SZNT-t, hogy belföldön és külföldön képviselje a székely nép akaratát.
A határozat egyhangú elfogadását követően Gergely István katolikus esperes felmutatta a titkos helyen őrzött székely kelyhet, amelyhez legendák egész sora kötődik (ezzel fogadták a székelyek a honfoglaló Árpád vezért), de amely jelen volt a történelem során a székely nemzet minden jeles eseményén. ,,Törvényt ott ülhettek székelyek, ahol ez a pohár jelen volt, ez szentesítette döntéseiket? - fogalmazott a lelkész. Csapó József a nemzetgyûlést követő sajtótájékoztatón elmondta, az évszázadokon átmentett, rejtett helyen tartott ereklye őrzői azt mondták: ,,Itt az ideje, hogy őfelsége megjelenjen, még hitelesebbé tegye a Székely Nemzetgyûlést.?
A gyergyóditrói Székely Nemzetgyûlésről távol maradt Tőkés László, de nem jöttek el az RMDSZ vezetői sem. Szász Jenő, az MPSZ elnöke a tömegben követte az eseményeket, magánszemélyként ott volt Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere és Sógor Csaba szenátor. A szervezők szerint számos RMDSZ-tag, polgármester megjelent, ám azt is hangsúlyozták, meghívót külön senkinek nem küldtek, itt egy közösség közös akaratának kellett kifejezésre kerülnie. Csapó József SZNT-elnök szerint nem a jelenlevők száma fontos, hanem az, hogy akik eljöttek, képviselték településüket, egyhangúlag megfogalmazták közösségi akaratukat. A sajtótájékoztatón azt is kiemelte, azért volt szükség határidőkre, mert eddig több kezdeményezésük volt, s bár nem rajtuk múlott, nem sikerült elérniük semmit. Nem lehet a végtelenségig elodázni a döntést - fogalmazott, és kifejtette: kedvezőtlen esetben az ősszel újra összehívott nemzetgyûlés új eszközökről dönthet. Ezek közül a népszavazás megszervezését említette, ha ismét akadályba ütköznek, akkor egy belső székely referendumot szerveznek, amelyet egyetlen törvény sem tilthat meg. Ez igen hatásos eszköz lehet, mert az európai demokráciákban egyetlen népszavazástól sem lehet eltekinteni - emelte ki az elnök. Elmondta: már a következő héten elküldik a határozatot a román államelnöknek, kormánynak, a parlament mindkét házának és nemzetközi fórumoknak. Ha felkérésükre nem érkezik válasz, megismétlik, személyes kihallgatást is kérnek majd a román hatalom képviselőitől. A szeptember végi határidő rövid, de tartható, ha létezik politikai akarat, meg lehet tárgyalni és el lehet fogadni a Székelyföld autonómiáját szabályozó jogszabályt - véli Csapó József.
Farkas Réka
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.