Mint lapunk megírta már, a háromezer tagnál többet számláló országos magyar cserkészmozgalom történetében fordulópontot jelentett, amikor a Kovászna Megyei Tanács jóvoltából végre hozzájutott ahhoz, amit létszáma, erkölcsi legitimitása és közösségi jogaink címén már első lépései megtételét követően meg kellett volna kapnia az államtól a valamikori KISZ-vagyonon osztozkodó ifjúsági szervezetek egyikeként. Az RMCSSZ-nek azonban ehelyett képtelen, rosszhiszemû vádak kíséretében évekig tartó pereket akasztottak a nyakába, a nyilvánvaló zsarolás és sakkban tartás szándékával. A szervezet anyagi kisemmizettsége máig sem ért véget, az állami költségvetésből egyetlen huncut krajcárt sem kap. A mozgalomnak ennek ellenére sikerült kibontakoznia, s civil társadalmi szponzoraira és nemzetközi kapcsolataira építve olyan országos hálózatot kialakítania, mely a tavaly a Gelence melletti jubileumi táborában méltó módon és több ország cserkészeinek részvételével ünnepelhette meg újraalapítása 15. évfordulóját. Múlt szombaton szintén ünnepelni gyûltek össze a kis- és nagycserkészek: számtalan vándortáboruk után állandónak szánt otthonukat is felavathatták a szervezetnek 15 évi használatra átengedett havasi telken és épületegyüttesben.
Festői táj
A lombhullató és fenyves erdők találkozásánál, bő füvû havasi legelők tőszomszédságában fekvő cserkészpark a növényzet bujasága, a fennsíkról kinyíló táj látványának okán is amolyan ,,Isten tenyerében vagyunk? élményt nyújt.
A riporter a ceremóniára meghívott cserkésztársakkal együtt érkezett Kőröspatakról, a felső faluvégről, majdnem kétórás kemény kapaszkodás után. A köves, néhol kátyús úton, bár lábbelikímélőnek nem nevezhető, a nedves időben is jó tempó diktálható, s a Vadas-tető minden további nélkül biztonságban megközelíthető. Mire a fennsíkra értünk, a napnak is sikerült a korábban sûrûn terjengő ködöt végleg eloszlatnia, s valósággal harsonázó fény száguldotta be, távlatot teremtve. Az utolsó kanyar után a száz torokból felharsanó sajátos cserkészkiáltás figyelmeztette a már kinn táborozókat arra, hogy befutunk, s a szertartásos fogadtatás annak rendje és módja szerint folyt le. A bebocsátást követően az újonnan jöttek nagy szemeket meresztve rajzottak szét a táborban, ki a sátrak között kereste napokkal korábban kiköltözött ismerősét, kit a telek sarkában felállított tábori konyha párolgó bográcsaiból felszálló gulyásillat csábított némi inspekcióra, mások a középpontban fekvő egykori utászházzal kívántak minél előbb megismerkedni. A havasi építészet követelményeinek szem előtt tartásával felhúzott téglaépület nem is kicsi, viszonylag jó állapotban van, a helyenként málló vakolaton a legsürgősebb javításokat saját szûkös lehetőségeire, önkénteseire támaszkodva, de elvégezte már a szövetség. A hat nagyobb és több kisebb helyiség alapbútorzata már helyben, két hálóterem kéttucat ágyában már alhatnak is a lányok és fiúk, könyvtárként, társalgóként, vendégszobaként, ebédlőként stb. használható helyiségekkel együtt az egész ház kitakarítva, kimeszelten várja, hogy belakják.
,,Az évekig elhagyatott épületet illetéktelen lakók által itt hagyott piszoktól kellett mindenekelőtt megszabadítani - meséli Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke végigkalauzolva a házon, hozzátéve, hogy az állandó felügyelet, az őrzés megszervezése marad az egyik további fő gond. - A hálók számára a holland testvérek ígértek további ágyakat és bútorzatot, emitt könyvtárunk és őrsfoglalkoztatási termünk lesz, még számítógépet is felhozunk majd, s akkor már tábori lapot is szerkeszthetünk és nyomtathatunk. Egy villanygenerátor pár millióból megvehető, s ha van áram, hûtőszekrény is üzemeltethető. Elegendő lesz kétnaponta lemenni a faluba friss élelemért.?
Az egykori ponyvakabátos, gumicsizmás utászok és gépkezelők helyére tehát merőben más célokat melengető világ költözik és rendezkedik be. Gaál Sándor harmadik állandó táborteremtő kísérleténél tart, joggal reméli, ezúttal tartósabb eredménnyel, s ennek kapcsán szóvá is teszi: abban bíznak, a megyei tanács megváltoztatja döntését, és hosszabb időszakra engedi át a szövetségnek a telepet, ezt a szükséges beruházások messzemenően indokolnák.
Az avatás
A tulajdonképpeni táboravatás a csapatok díszfelvonulásával, ünnepélyes zászlófelhúzással vette kezdetét, s a felszentelés keretéül szolgáló szentmisével, istentisztelettel zárult. Avatóbeszédet mondott a szövetség elnöke. Gaál Sándor méltatta a Vadas névre keresztelt első magyar cserkészpark létrejöttének jelentőségét, köszönetet mondott az adományozóknak, s örömének adott hangot, hogy a túrázóknak ezentúl állandó szálláshelye, a szövetségnek pedig mozgalomépítő központja lesz. A Vadas-tetőről ígéretes egynapos túrák szervezhetők az Olt menti vagy erdővidéki tájakra - folytatta -, a tábor a cserkészek erdei iskolájává, a természetismereti nevelés eszközévé is tehető, csapattáboroknak fog otthont adni, hétvégi portyák célpontja lesz, s remélhetőleg, mindenki hoz majd ide valamit, hogy minden szükségessel felszerelhessük.
A fehér nyírfakereszt tövében rögtönzött tábori oltár előtt Szabó Lajos atya, római katolikus kanonok szentmisét mutatott be, szentbeszédében az őrtorony, az út (utásztanya) és a közösségi ház (otthon) hármas jelképére építve bontotta ki az új létesítmény szimbolikáját. A további értelmezés és az ökumenizmus rendjén Bukovinszky Csáki Tünde vajnafalvi református lelkész asszony a tető-völgy hasonlathoz folyamodva fejtette ki, hogy a tábor a lelkierő forrásává lehet a társadalomba visszatérők számára. A szertartást a nemzeti ima és a székely himnusz eléneklése zárta.
A vendégeket távozás előtt megebédeltették a házigazdák, s az asztalok között folyt tovább az ismerkedés és a szó, felcsendültek a kedvelt nóták, röpködtek a tréfák és a megszívlelendőnek szánt megjegyzések. Utóbbiak közül most a szövetség vezetőinek nyilvánvaló óhaját emelnők ki: a közösségi és erkölcsi nevelés mind ez ideig páratlan eszközének bizonyult mozgalom több odafigyelést és támogatást igényel - a táborépítés által is gyarapodó lehetőségei pedig több segítséget érdemelnek mind a hivatalosságok, mind a szülők vagy például a magyar vállalkozói réteg részéről.
B. Kovács András
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.