A korábbinál néggyel több, összesen tizenkilenc nemzeti tanács alakulhat meg Szerbiában — jelentette be Aniko Muskinja Hajnrih, az emberi és kisebbségi jogok minisztériumának államtitkára. A változás oka az, hogy az albánok, az askaliák (albánul beszélő, Koszovóból kivándorolt romák — szerk. megj.), a csehek és a szlovénok is bejelentették a nemzeti kisebbségi önkormányzat létrehozására vonatkozó igényüket.
A nemzeti tanácsokról szóló törvényt augusztus 31-én fogadta el a szerb parlament. A szabályozás értelmében a legalább tizenöt és legfeljebb harmincöt tagú, a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának gyakorlása szempontjából kulcsfontosságú testületeket a jövő év tavaszán fogják újjáválasztani. Az, hogy közvetlen szavazással vagy elektori választással jönnek-e létre a nemzeti tanácsok, attól függ, hogy hányan iratkoznak fel a nemzetiségi választójegyzékekre. Amennyiben az illető nemzetiséghez tartozók ötven százalékánál több, akkor közvetlen választást tartanak. A nemzeti kisebbségekhez tartozók számának megállapításakor a 2002-es népesség-összeírás adatait veszik alapul.
A szerbiai magyarságot képviselő politikai erők zöme ellenzi ezt a szabályozást, s élén a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal ellentétes rendszert szeretne: azt, hogy a szerb hatóságok állítsák össze a nemzeti kisebbségi választójegyzéket, s ha valaki mégsem akar részt venni a nemzeti tanácsi választásban, akkor nyilatkozatban kelljen lemondania erről a lehetőségről. Szerintük tehát feliratkozás helyett a leiratkozás lehetőségének megadása lenne a demokratikus eljárás.
A törvény elfogadását egyedül a Vajdasági Magyar Szövetség — az egyetlen magyar parlamenti párt, amelynek komoly politikai súlya van Vajdaságban — támogatta.
Három délvidéki magyar párt és tizenegy polgári szervezet a nemzeti tanácsokról szóló törvényt élesen elítélő s álláspontja támogatását kérő nyílt levélben fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz. Az államfő Boris Tadic szerb elnökkel tárgyalva kijelentette: a szerb parlament a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásával egy olyan, a kisebbségek jogait tiszteletben tartó törvényt hozott, amelyhez hasonlót nehezen lehet akár az EU-ban is találni.
