Elfogadta a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel pedig megbukott a Boc-kabinet. A törvényhozó testület két házának együttes ülésén tegnap 254 honatya szavazott a bizalmatlansági indítvány mellett, a kabinetet 176-an támogatták.
Az indulatos, vádaskodásokkal teli, rendkívül éles szóváltásokkal fűszerezett, feszült hangulatú parlamenti vita alatt még élénk találgatások folytak a voks kimenetelét illetően, a frakcióvezetők telefonon mozgósították a hiányzókat, az utolsó percekig folytak a tárgyalások, alkudozások, a szavazás pillanatáig sem a kormánypárt, sem az ellenzék nem lehetett biztos a sikerben, annak ellenére, hogy a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ a kabinet megbuktatásához szükséges 236 szavazat helyett 280-nal rendelkezett. A szövetség frakciói reggeli ülésükön alakították ki végleges álláspontjukat, miszerint megszavazzák az indítványt, de titkosan szavaznak, miközben a többi alakulat honatyái nyilvánosan felmutatták, miként voksolnak.
A kormány bukását szentesítő szavazás után Traian Băsescu konzultációra hívta a parlamenti pártokat a Cotroceni-palotába. A kialakult helyzetben ugyanis az alakulatok megkérdezése után az államfőnek kell új miniszterelnököt javasolnia, az új kormánycsapatot pedig a parlamentnek kell megszavaznia. A tegnap esti Cotroceni-palotai konzultációk során a Nemzeti Liberális Párt független miniszterelnök vezette szakértői kormány megalakítását javasolta, kormányfőnek Nagyszeben polgármesterét, Klaus Johannist szeretnék, aki tegnap közölte: vállalná a megbízatást. A liberálisok javaslatát az RMDSZ is támogatja, a Szociáldemokrata Párt lapzártánkig még nem alakította ki végleges álláspontját. Közben a pártok egymás között is egyeztetnek.
Szertefoszló remények
Az indítvány elfogadása csak elméletileg tűnhetett biztosnak a szavazásig, ugyanis az elmúlt napokban, de még tegnap is élénk tárgyalások folytak a honatyákkal, a demokrata-liberálisok az utolsó pillanatig bíztak abban, hogy mindhárom ellenzéki pártból lesznek átszavazók, néhány esetben sikeresnek is bizonyultak átcsábítási próbálkozásaik. Reményeik szertefoszlani látszottak, amikor az RMDSZ frakciói reggel úgy döntöttek, megszavazzák az indítványt, ráadásul a nemzeti kisebbségek tizennyolc képviselője is bejelentette: nem vesznek részt a vokson. ,,Bizarr lenne, ha nem szavaznánk meg saját bizalmatlansági indítványunkat" — jelentette ki az ülés előtt Markó Béla, hangsúlyozva: az utolsó pillanatig tárgyaltak mindhárom párttal, számba vették az érveket, a lehetséges következményeket, és arra a következtetésre jutottak, a kabinet bukása után mindhárom alakulattal egyeztetve próbálnak stabil megoldást keresni.
Az indítvány elfogadásához legalább 236 voksra lett volna szükség, végül 254-en szavaztak mellette, és 176-an ellene. A 471 honatya közül 448 volt jelen a szavazásnál, 23-an hiányoztak, a jelenlévők közül csak 434-en voksoltak.
Romániában a rendszerváltás óta először fordul elő, hogy bizalmatlansági indítvány révén bukik meg egy kabinet. Miközben az ellenzék hosszas tapssal ünnepelte a győzelmet, Emil Boc a kormánya által foganatosított és tervezett reformintézkedésekkel szembeni ellenállással magyarázta kormánya megbuktatását, azt állítva, a honatyák nem akarnak lemondani privilégiumaikról. Radu Berceanu demokrata-liberális alelnök csalódottságában árulással és kétszínűséggel vádolta az RMDSZ-t, sugallva, hogy pártja számított a szövetség támogatására, majd azzal fenyegetőzött, hogy a magyar szervezet két szék között könnyen a pad alá eshet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint azonban éppen a demokrata-liberálisok az árulók, hiszen azt ígérték, nem fogadnak el sürgősségi rendeletet a szövetség beleegyezése nélkül, és normális viszonyra törekszenek a parlament és a kormány között. A két legnagyobb ellenzéki párt eltökéltségét hűen tükrözi, hogy a liberálisok kizárták parlamenti frakcióikból azt az öt honatyát, aki nem vett részt az indítvány szavazásán, előreláthatólag pedig az alakulatból is távozniuk kell a hiányzóknak.
A kormány és a fociválogatott
Miközben a háttérben még mindig folytak az egyeztetések, a sajtó latolgatta az esélyeket, az indítvány vitáján Emil Boc kormányfő indulatos hangon azzal vádolta a honatyákat, azért nyújtották be a bizalmatlansági indítványt, mert nem akarják, hogy életbe lépjen az új nyugdíjtörvény, amely megfosztaná őket eddigi kiváltságaiktól. Mircea Geoană a romániai politikai élet legveszélyesebb pártjának minősítette a demokrata-liberális alakulatot, a kormányról pedig azt állította, mielőbb mennie kell, hiszen nincs legitimitása. Élesen bírálta a kabinetet Crin Antonescu liberális pártelnök, cáfolva Boc nyugdíjtörvényre vonatkozó érveit, Călin Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök pedig a román fociválogatott Szerbia elleni csúfos vereségén mutatott gyenge játékához hasonlította a kormány eddigi tevékenységét. Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje felsorolta azokat az alkotmányszegő sürgősségi kormányrendeleteket, amelyeket a második Boc-kormány az utóbbi napokban elfogadott, és amelyek az RMDSZ politikusait meggyőzték egy újabb bizalmatlansági indítvány benyújtásának és támogatásának szükségességéről, majd kijelentette: szép lett volna, ha beigazolódnak az elmúlt napokban szárnyra kapott hírek, és a kormány önszántából lemond.
Az ellenzéki honatyák perceken át tartó tapssal ünnepelték a szavazás eredményét, a jogállamisághoz való visszatérésnek, a demokrácia ünnepének nevezve azt, Emil Boc pedig harciasan jelentette be: egy csatát elvesztettek ugyan, de a háborúnak még nincs vége. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint megtiszteltetés számára, hogy a honatyák kiváltságainak gátat vető nyugdíjtörvény kapcsán bukott meg kormánya. A liberálisok azonnal bejelentették: Klaus Johannist javasolják miniszterelnöknek, aki egy szakértői kormányt irányítana. A szociáldemokraták szintén szakértői kormány mellett foglaltak állást, ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményeztek a többi alakulattal, elsősorban a liberálisokkal és az RMDSZ-szel.
Băsescunál a labda
Az alkotmány értelmében most Traian Băsescu államfőn a sor, az ő feladata megbízni valakit új kormány megalakításával. Ehhez előzőleg konzultálnia kell a parlamenti pártokkal. A megbízott miniszterelnöknek — ha sikerül összeállítania az új csapatot — tíz napon belül kell bizalmat kérnie a törvényhozó testület két házának együttes ülésén, mind a kormány személyi összetételét, mind az új kormányprogramot illetően. Az új kormány eskütételéig a jelenlegi kormány ügyvezető testületként marad a helyén, ilyen minőségében már nem kezdeményezhet törvényeket, és nem adhat ki sürgősségi rendeleteket. Ha két kormányalakítási kísérlet kudarccal végződik, az államfő feloszlatja a parlamentet, és előre hozott választásokat írhat ki. Erre azonban nem kerülhet sor a november 22-én és december 6-án esedékes kétfordulós államfőválasztásig, mivel az alkotmány értelmében fél évvel az államfő mandátumának lejárta előtt nem lehet feloszlatni a törvényhozó testületet.
Jóformán még el sem ült a tapsvihar a parlament üléstermében, Traian Băsescu sajtónyilatkozatban reagált a kialakult helyzetre, este pedig megkezdte a konzultációt a parlamenti pártok képviselőivel. A konzultációk előtt a televíziós kamerák előtt adott sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a szavazás nyomán a Boc-kabinet elvesztette a parlamenti többség bizalmát, és jelenleg ügyvivő kormány irányítja az országot. Megállapította, hogy a kormány bukása kétségtelenül demokratikus formában történt. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a helyzet kialakulását eredményező politikai számítások ,,elhibázottak" voltak. Úgy fogalmazott: a nyolc szociáldemokrata miniszter kiválása a kormánykoalícióból egyértelmű jelzés volt arra, hogy a politikai harc immár nem a nemzet érdekét, hanem az elnökválasztási kampány pártos szempontjait követi. Köszönetét fejezte ki Emil Boc kormányfőnek, aki — mint fogalmazott — hatalmas erőfeszítéseket tett az elmúlt hónapokban, hogy megszülessenek a rendkívül fontos reformintézkedések, nem engedve a sajtó és a politikai erők részéről megnyilvánuló nyomásnak.
Klaus Johannis és szakértői kabinet?
Tegnap estig egyetlen konkrét megoldás körvonalazódott a kialakult helyzetre: a független miniszterelnök vezetésével alakuló szakértői kormányra vonatkozó elképzelést a liberálisok mellett az RMDSZ és a szociáldemokraták is felkarolni látszanak. A liberálisok Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert javasolták kormányfőnek, aki még a bizalmatlansági indítvány szavazása előtt kijelentette: hajlandó tárgyalni erről a lehetőségről. A demokrata-liberálisok ismét Bocot javasolnák a tisztségre, a parlamenti többség megteremtésére vonatkozó elképzeléseikről azonban nem szóltak.
A Cotroceni-palotai konzultációk során elsőként a nemzeti kisebbségek képviselőit fogadta az államfő. Varujan Pambuccian hangsúlyozta: bármelyik stabil többséggel rendelkező kabinetet hajlandók támogatni, de nem tartják a legjobb megoldásnak ideiglenes kabinet működését. A kisebbségek képviselői után az RMDSZ küldöttsége ment a Cotroceni-palotába. Markó Béla szövetségi elnök a találkozó után elmondta: szakértői kabinet alakulását javasolták. Elfogadhatónak és életképesnek minősítette a liberálisoknak a kormányfő személyére tett javaslatát, de hozzátette: nem Klaus Johannis az egyetlen megfelelő személy a miniszterelnöki tisztségre. A liberális küldöttség hivatalosan is kifejtette javaslatát az államfőnek, hangsúlyozva, Klaus Johannis függetlensége vitathatatlan. Crin Antonescu ugyanakkor üdvözölte az RMDSZ döntését, miszerint támogatják Klaus Johannis jelölését, majd hangsúlyozta: a többi párttal is tárgyalnak erről. A szociáldemokraták nem vettek részt a Cotroceni-palotai konzultáción, Mircea Geoană szerint előbb a pártoknak kell egyeztetniük. A demokrata-liberálisok a találkozó előtt nem közölték álláspontjukat, az Emil Boc vezette küldöttség tartózkodott a leghosszabb ideig a Cotroceni-palotában. Ezt követően Gheorghe Flutur alelnök közölte: szolidárisak a pártelnökkel, és ismét Emil Bocot javasolják a miniszterelnöki tisztségre.
Tegnap este egyébként az ellenzéki pártok vezetői egy új parlamenti többség kialakításáról tárgyaltak. Az Antena 3 hírtelevízió információi szerint az SZDP, az NLP és az RMDSZ megállapodott abban, hogy független jelöltet javasolnak a miniszterelnöki tisztségre. Elképzelésük szerint a leendő kabinet az elnökválasztásokig irányítaná az országot.
Késő esti sajtónyilatkozatában Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke megerősítette a hírt, hajlandóságot mutatva Klaus Johannis jelöltségének támogatására. Közölte: új parlamenti többség körvonalazódik az SZDP, az NLP és az RMDSZ részvételével, a végső megállapodást várhatóan ma kötik meg, miután tanácskoznak Klaus Johannisszal is.
