Történelmünk: A honfoglalás Délkelet-Erdélyben

2006. július 1., szombat, Archívum 2003–2007

A magyar honfoglalást a Kárpát-medencében kisszámú idegen történeti forrás említi, s ezek is időrendi pontatlansággal. A magyar krónikák is a magyarok Kárpát-medencei letelepedésének az időpontjáról különböző évszámokat említenek. A honfoglalást bőven tárgyaló Anonymus, III. Béla névtelen jegyzőjének krónikája pedig - amint azt a hazai és külföldi történetírók megállapították - a történeti valóság szempontjából nem forrásértékû.
Lehet-e biztosan a honfoglalás időpontjának a 895-ös vagy a 896-os évet tekinteni? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legújabb történeti kutatás, a források kritikai vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy ,,895-900 között szállták meg a magyarok a Kárpát-medencét egy vagy két fázisban? (Tóth Sándor László: A honfoglalás időpontja, Acta Universitatis Szege­diensis de Attila József Nominatae Acta Historica, Tomus. CII. Szeged, 1995, 3-9. o.), vagyis minden kétséget kizáró évszámot, időpontot nem lehet megállapítani.
Történeti tény, hogy a Bizánccal szövetséges magyarok 894-ben megtámadták Simeon bolgár kánt, aki a Bizánc ellen indított hadjáratának irányát megváltoztatva a magyarok ellen fordult, de vereséget szenvedett. A Bizánccal kibékült bolgárok megverik az Árpád fia, Levente által vezetett magyar sereget, s ugyanakkor a bolgárok új szövetségesei, a besenyők is megtámadják a magyarok etelközi szállásait. Ezen események következtében az etelközi magyarok s Levente seregének maradványai a Keleti-Kárpátok szorosain ke­resztül Erdélybe menekültek. Ezt az útvonalat jelöli meg a XI. századi legrégebbi krónika, a Gesta Un­garorum.
A honfoglalásnak ezt az útvonalát a krónika adatain kívül honfoglalás kori régészeti leletek is bizonyítják. Ezek a Tusnádi- és az Ojtozi-szoroson - melyeket egész biztosan használtak a Kárpát-medencébe betelepült magyarok - keresztül vezető utak mentén kerültek elő Háromszék területén. A legjelentősebb honfoglalás kori lovas sírt Sepsiszentgyörgyön, az Olt bal oldali magas partján, az Epres­tetőn 1943-ban találták a Csu­takné homokbányájában dolgozó munkások. A kelet-nyugat irányban hanyatt fekvő csontváz mellett egy kard, egy lándzsacsúcs, vasdarabok, (valószínû, vaskengyel maradványai), lóko­ponya s lólábszárcsontok voltak. A kard egyenes, kétélû vaskard bronzellenzővel. A markolatát borító fa- vagy csontlemez hiányzott. A vaslándzsa köpüs, s a fanyél megerősítésére a köpü oldalán átfúrt lyukon keresztül egy vasszeget vertek, mely eredeti helyzetében megmaradt. A kard bizánci eredetû, s ilyen típusú a mai Magyarország területén csak a kunágotai lovas sírból ismeretes.
Egy másik lovas sír Köpecen, ugyancsak az Olt völgyében, a Kőcsukk nevû helyen az első világháború előtt került felszínre, s leletei a budapesti Földtani Intézetbe kerültek. A második lovas sírt a Kőcsukkon a két világháború között, kőrobbantás alkalmával találták. Ebből a sírból csak egy vas lópatkó - melynek párja ismeretes a soltszentimrei lovas sírból - került a Székely Nemzeti Múzeum gyûjteményébe.
A Feketeügy völgyéből ismeretes a Réty-Eresztevény közelében - jelenleg Maksa községhez tartozik - levő Zádogostető nevû magaslaton egy lovas sírból előkerült vaskengyel és vaslándzsa­csúcs. Ugyancsak lovas sír melléklete lehet az a szablya is, amelyet magyar honfoglalás kori edénnyel együtt találtak 1907-ben Kézdi­vásárhely és Bereck között a vasút­vonal építése alkalmával. Feltehetőleg lovas sír tartozékai Za­lánban a Sasos-völgyben, valamint Kézdi­már­kos­falván a Kismart nevû helyen előkerült vaszablák is.
A Gesta Ungaro­rum a magyarok útvonalát jelöli meg, mégpedig a Kárpátok szorosain keresztül, s megpihenésüket, vagyis letelepedésüket Erdélyben. Az Olt, valamint a Feketeügy völgyében talált honfoglalás kori régészeti leletek alátámasztják a Gesta Ungaro­rum adatait a magyarok útvonaláról, miszerint a Délkeleti-Kárpátok mindkét szorosát használták áttelepülésük alkalmával. Hogy ez az esemény 895-ben történt-e, ennek a megállapítására, sajnos, más írott forrás nem áll rendelkezésünkre. A honfoglalás kori régészeti leletek korára vonatkozóan időbeli támpontul szolgál az eprestetői bizánci kard, mely a szakemberek véleménye szerint 934 előttre datálható, vagyis nincs kizárva a IX. század vége sem. A soros családi temetők eddigi hiánya nem jelenti azt, hogy itt a menekülő magyarok csak átmenetileg tartózkodtak. Ennek ellentmondanak az Olt és a Feketeügy völgyében eddig ismert korai magyar települések - Sepsiszentgyörgy, Angyalos, Réty, Cser­náton, Torja -, melyeknek pontos kronológiai besorolására még eddig nincs elég adat. Nem hihető el azonban az sem, hogy a tusnádi Olt-szorost, valamint az ojtozit, melyen keresztül az őskortól kezdve vezetett a Keleti-Kárpátok belső és külső lejtőin levő területeket összekötő kereskedelmi út, a magyarok őrizetlenül hagyták volna, hiszen a honfoglalás kori leletek a szorosokon kivezető utak mentén kerültek elő. Ezt a tényt bizonyítja az is, hogy a megszilárdult magyar királyi hatalom már a XII. században a Keleti-Kárpátok külső lejtőjére helyezi a magyar állam határát, amit a Piatra Neam? melletti Bâtca Doamnei-en feltárt magyar erődítmény, település és temető bizonyít.
Az eddig elmondottakból következtetve: minden valószínûség szerint ez a vidék - mint az egész Erdély - a IX. század végén, a X. század elején a magyarok birtokába kerül. A XII. században a magyar királyság határa a Kárpátok külső lejtőjén van, s a magyarokat a határ őrizetében Délkelet-Erdélyben felváltják a székelyek és részben a besenyők.
Székely Zsolt
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-07-01: Archívum 2003–2007 - :

Kultúra: Itt-Ott