Ipar vidékenFaluvilág: Merre tart a falusi építőanyag-ipar?

2006. július 6., csütörtök, Archívum 2003–2007

Nem a legszélesebb az iparág skálája ebben a megyében, valamikor gazdagabb volt. A hagyományos falusi cserép- és téglagyártás számos kisebb egysége többet adott az építőiparnak, mint ma. Úgy tudjuk, a megyében egyedüli az ágazatban a nagybaconi cég, amelyet meglátogattunk.
Vinci Zoltán, a nevét viselő kft. tulajdonosa a rendszerváltás utáni idők egyik legsikeresebb vállalkozója, a közjó lelkes pártolója, a községi törekvések segítője. Látogatásunk meglepte, de végül mégis szóra bírtuk. A baconi hagyományos kézmûvesség, a csinódi tégla- és cserépgyártás iránt érdeklődtünk (Csinód Nagybacon része). Itt ugyanis ipari mennyiségben készül a szép pirosra égetett, jó minőségû tégla és a hagyományos hódfarkú cserép. Mondanunk sem kell: annak, aki rusztikus környezetben hétvégi házat épít, vagy régi házának cserépfedelét újítja fel (rukítja), ez a fajta cserép nélkülözhetetlen. Téglát éget még szerte a megyében a magyar cigányság, családok tucatjai például Nagyborosnyón, de a hódfarkú cserépért nagyon messze el kellene mennie annak, aki nem hallott a baconi gyárról.
Két tényezőnek köszönhető az iparág megtelepedése: a jó minőségû agyagnak és az évszázados tapasztalatnak. Érdekes, hogy a tégla- és cserépgyártás minden időkben jövedelmező volt, pénzt hozott a családi büdzsékbe, csak éppen a leköszönt diktatúra éveiben nem. Mint megtudtuk, akkor nem adtak ki mûködési engedélyt, csak egyvalakinek szabadott ûznie ezt az ipart: a közösnek, a kollektív gazdaságnak.
- Nálunk hagyományos volt, nemcsak a faluban, hanem az én családomban is ez a tevékenység. ?seim visszamenőleg mindig ûzték ezt az ipart, amelyhez azonban érteni is kell. Mint mindennek, ennek is megvan a maga technológiája. Nagybaconban valamikor régen majdnem minden háznál készítettek téglát és cserepet. El kell mondanom, a régiektől hallottam, hogy ezt a tevékenységet a Szászföldről hozták, ott gyakorolták be. Hát a kicsiben való, családi termelésnek - több okból - most már vége, mint sok más egyébnek. Nem akarom téglával veregetni a mellemet, de elmondhatom, hogy én megmentettem ezt a hagyományt. Itt voltak a régi téglaégetők, cserépszárítók (cserépszínek), ezeket bővítettem, részben sikerült korszerûsíteni is. Van olyan folyamat, ahol a munka már félig-meddig automatikusan, gépesítve megy. Ez idénymunka. A felmelegedő tavasztól a lehûlő őszig tart. Hogy ezt fenn tudjuk tartani, kiegészítésként fakitermeléssel és fûrészáru-készítéssel foglalkozunk, egyik pótolja a másikat.
Éppen a félig száraz téglát rakták a munkások az égetőkemencébe (képünk). Egy másik csoport tégla- és cserépvetéssel foglalkozott. Elmondták, nem a világ legkönnyebb munkája: meg kell szokni. Nehezebb, amikor a kemencéből ki kell szedni a meleget még tartó, kiégetett terméket. Ekkor kell a jó baconi borvíz, a friss levegő, no meg a tej? A cég a nyári idényben közel száz munkásnak biztosítja a kenyeret, de amikor szünetel a tégla- és cserépgyártás, negyedszáz emberének akkor is megvan a biztos kereseti lehe­tősége.
A baconi cserép és tégla nagyon kelendő. Nem tudnak annyit előállítani, amennyire megrendelést kapnak. Lényeges bővítésre egyelőre nem vállalkoznak. A tégla darabja 35, a cserép 40 baniba kerül.
Beszélgetés közben - mint olyan újságíró, aki valamikor a geológiában és a bányászatban is jártas volt - arra gondoltam, hogy a baconihoz hasonló pliocén agyag megyénk más helyein is előfordul, más helyein is bányászták, de sehol nem akadt egy olyan vállalkozó, csoport, kft. vagy éppen önkormányzat, amely az ott mûködő egységet megmentse, termékét a maga javára gyümölcsöztesse. Nem részletezzük, miért szüntette be termelését az elmúlt években a berecki, torjai és utóbb a bodoki tégla- és cserépgyár. Volt úgy, hogy a Bazalt cég tette a gyárra a lakatot, utóbb ezzel perelt a bodoki kft. is. A pernek a gyár halála lett a vége. Bánják azóta is a bodoki munkások. Szó volt arról, hogy modernebb üzemet építenek külföldi gépekkel, ám azok, akárcsak a vállalkozás, még sehol nincsenek.
Nem volna érdektelen e nagy mennyiségben jelen levő nyersanyagnak a felhasználásán-értékesítésén gondolkodni ott, ahol tehetősebb a helyi önkormányzat, ahol meg tudják találni a pénzesebb egységekkel való együttmûködést.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép