Érték a magyarság parlamenti képviselete, de ne tapossuk el rá hivatkozva a pluralizmust - mondotta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, MPSZ-vezető a MIÉRT tusnádfürdői táborának meghívott előadójaként az autonómiamodelleknek szentelt szombati tanácskozáson.
A politikus úgy látja, korrumpálódik az a párt, melynek nincs vetélytársa, s hozzátette - szavai a jövő év tavaszára várható előrehozott választások előtt különös akusztikát kapnak -: ha közösen indulhatnának az RMDSZ-jelöltek mellett az MPSZ, a MIT, a MIÉRT, az EMI stb. képviselői, a magyarság megerősíthetné parlamenti jelenlétét Bukarestben.
Szilágyi Zsolt felvázolta az autonómiagondolat viszontagságos másfél évtizedes történetét, hibának nevezte a saját külpolitizálásról való lemondást, s az SZNT kezdeményezéseit méltatva megjegyezte, már korábban, a kilencvenes évek elején egy keményebb fellépésre lett volna szükség (,,1990-ben négy egyetemet kellett volna kérni!?). Szilágyi különben figyelemre méltó visszafogottsággal bírált, szerinte a cél a mai zsákutcás helyzetben konszenzusos megegyezés létrehozása kell hogy legyen valamennyi hazai magyar erő között. A kisebbségi törvénytervezet kudarca arra ébreszt rá, mondotta, hogy a parlamenten kívüli békés, demokratikus eszközök használatának is megvan az indokoltsága, a saját diplomáciai erőfeszítésekről sem szabad lemondani, lévén az autonómia, benne a székely területi önrendelkezés össznemzeti ügy, mely nem idegen a mai európai gyakorlattól.
Két további előadó, Márton Árpád és Varga Attila RMDSZ-képviselők a kisebbségi törvénytervezet kidolgozóiként az alapelveket és azok parlamenti kálváriáját vázolták, a kilátásokról meglehetősen borúlátóan nyilatkozva, ugyanis ,,még nem tudni, mi marad benne?. Képviselőtársuk, Toró T. Tibor, a kisszámú belső ellenzék tagja előadásában hibáztatta az elitet, amiért az autonómigondolat felívelő pályája 1996-ban megtört, s amiért azt az RMDSZ-ből kiszorított erők voltak kénytelenek a zászlajukra tûzni. A kérdés körül össznemzeti konszenzust kell kialakítani, mondotta, a ,,kamarillapolitika? kudarcaként értékelve a holtpontot, ahova a tervezetet mostanra juttatták, elmarasztalva a hangadókat, amiért a lécet már eleve túl alacsonyra állították, ezzel a tárgyalási tartaléktól fosztották meg saját magukat. Varga Attila a kidolgozók védelmére az etatista, sovén szemléletû román közeg elutasító álláspontját hozta fel, amivel ismételten alkalmat teremtett a két ellenzéki politikusnak a parlamenten kívüli békés eszközökhöz folyamodás és a saját külpolitika, a belső magyar pluralizmus előnyei ecsetelésére.
Az előadások tíz nappal a tusványosi tábor megnyílása előtt nyilvánvalóan nem kívánták meghiúsítani egy magyar-magyar párbeszéd lehetőségét.
(b. kovács)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.