Amikor egy újságíró a tanügyminisztériumból ellopta a nyolcadikosok román irodalom és nyelvtan tételeit, még mindenki fel volt háborodva. Mert utána önként jelentkezett a rendőrségen, és feladta magát. Ahelyett, hogy jó pénzért árusította volna. De amikor a Victoria téren, Bukarestben az érettségi történelemtételeket 500 000 lejért árusították, akkor már mindenki meg volt nyugodva. Ez a kapitalizmus. Minden eladó, minden megvehető. És ez így a jó. Csak kimegyek a piacra, és kérek egy kiló petrezselymet, kiló murkot és friss érettségi tételeket. Ez már igen! Ha eredetieket akar az ember, annak megvan az ára. De megéri. A tételek adásvételével fel lehetne lendíteni a gazdaságot. A tételeket magánóraadó tanárok dolgozzák ki. Nekik is megnő az ázsiójuk. Azért, hogy megvegye valaki, ahhoz pénz kell. Amiért dolgozni kell. Ez újabb munkahelyeket jelent. Az új munkahely új jövedelmi forrás az államnak is. Aztán megjelennek a hamis tételek. Ezt az ellenőrök tudják büntetni. Új jövedelmi forrás az ellenőröknek és az államnak. A tanügyet profitorientálttá lehetne tenni. Mondhatnánk: nyereségessé. A tanárok árulhatnák például az érettségi tételeket. Nem kellene alacsony béreik miatt tiltakozniuk. Aki többet elad, jobban eladja, az többet nyer. Mindenki jól jár. A diákok megveszik a tételeket. Ha sok tétel forog a piacon, akkor olcsóbb. Minél olcsóbbak, annál többet vesznek. Többet vesznek, többet dolgoznak ki. Ezáltal tanulnak is valamit. Ez jó tanulmányi eredményt jelent. Újabb sikereket az oktatásban! Ki nézi végül is, hogy ki hogyan szerezte diplomáját? A dolgot lehetne egyszerûsíteni. Nem a tételeket kellene árusítani, hanem a diplomákat. És nemcsak az érettségi diplomákat. Aszerint állapíthatnák meg az árát, hogy az illető mire használná a diplomáját, és az mennyi pénzt hozhat. Tanítani sem kellene. Az eladott diplomákból fizetnék a tanszemélyzetet. Nem is kellene semmit csinálniuk, csak nyomtatnák a diplomákat, mint az ebédjegyeket. Sokat érne egy közgazdászdiploma, vagy egy sebészorvosi. Ahhoz diploma sem kell, hogy a páciensben benne felejtsenek egy-két orvosi mûszert. Mint Pécsi Ferenc volt képviselőben. Egy kanalat. Mûtét közben bizonyosan ebédszünetet tartottak. És úgy maradt benne a mosatlan, rozsdás kanál. Ezek után nem csoda, ha a mûtős nővérek, akiknek leltárán vannak az orvosi mûszerek, tiltakoznak. Az orvos a páciensben felejti a mûszert, és a kedves kedvesnővérek leltárán keresik a hiányt. Nagyon rossz dolog ez a kanálbennfelejtés. Ezzel a terroristák is vissza tudnak élni. A bőrük alá beültettetnek egy pisztolyt. A fémdetektor a repülőtéren fütyül. Erre azt mondja az utas - Pécsi Ferencre hivatkozva -: semmi aggodalom, csak a bennem felejtett kanál az oka. Esetleg a rajtam levő egyéb fémek: az ólmos lábaim, az ezüstös hajam vagy az aranyerem. Vagy azt is mondhatja, hogy még a bőre alatt is (fém)pénz van. A reptéri felvigyázó - volt képviselőnkre emlékezve - felengedi, és máris megvan a baj. Úgy eltéríti a repülőgépet, mint a román parlament a kisebbségi törvényt.
Kuti János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.