Riport: Délibáb Székelytamásfalván

2006. július 11., kedd, Archívum 2003–2007

Kánikulában vibrál a levegő Mezőföldön, az aszott szántók-kaszálók, az út fölött. Ez nálunk a délibáb - bizonygatta egy öregember, aki olvasott már erről a jelenségről. Hasaljon le - mondta -, s nézze meg, hogy a búzavetés fölött duplán látja az oda keveredett, magasabb rozs kalászait! Úgy hasaljon, hogy igyenesen lásson bé a terepre. Az ilyen idő csak a szénacsinálóknak kedvez. Betyár a talpán, aki déli harangszóig bírja a mezőn. Izzadt, lebarnult emberek keresik dél felé az árnyékot, kis szekerekkel jönnek haza a mezőről, permetezik a szép és virágzásban levő pityókát. Létfontosságú élelmiszer - mondják -, ezt mindenképpen menteni kell. Meglepően kevés ebben az évben a kolorádóbogár, de annál inkább félnek a termelők a ragyától, a burgonyavésztől. A meleg már beköszöntött, s ha a levegő nedvességtartalma is kedvez, ez óriási károkat tud okozni. Permetezőszerre akkor is kell hogy jusson, ha nagyon kevés a pénz? A mezőnézőn túl Tamásfalva közéleti gondjaira is rá akartunk pillantani. Nem könnyû feladat a mezei munka dandárjában.
Hosszú út porából köpönyeget veszek
Bármennyire elfoglalt a tamásfalvi ember, annak a két bekötőútnak a sorsáért aggódik, amely a községközponttal, Zabolával és Kovásznával köti össze a falut. Az utóbbi még hagyján, de a Tatárdomb alattinak az állapota rettentő, pedig nem igaz, hogy nem volt javítgatva az elmúlt években - ismerik el a helybeliek is, de mégis az a véleményük, hogy ezt a köpönyeget a zabolai önkormányaztnak kell magára vennie.
- Közel sem olyan egyszerû ez a kérdés. Csak akkor lenne az, ha meglenne rá a pénzalap. Az igazsághoz tartozik az is, hogy egy szakaszon lokja van ott az útnak, alacsonyan fekszik, mindig baj volt a testvízzel - pontosít Ambrus Attila ta­másfalvi tanácstag. Most meg is kezdte a zabolai községvezetés az út feljavítását, de leálltak vele. A zabolai határig a sáncolást gépekkel elvégezték, de azzal is leálltak. Az az igazság, hogy ekkorra nagy teherbírású kamionok, mint most, soha nem jártak ezen az úton, de annak is van némi igaza, aki azt mondja, hogy az utat az itt mûködő raklapgyár teherautói tették tönkre.
Bár volt már szó a leromlott mezőföldi útról a lapban, mégis megkértük Ádám Attila zabolai polgármestert, összegezzen.
- A szóban forgó útra senki soha nem áldozott sokat - kezdte a polgármester. - Tamásfalva a diktatúra idején felszámolásra volt ítélve. Normális, hogy a bekötőútja olyan, amilyen. Ki számított arra, hogy oda majd egy jól menő dán-román cég, a DDCA Romania telepedik meg, melynek nehéz, ötventonnás kamionjai a télen a szó legszorosabb értelmében elsüllyedtek!? Három hétig megbénult a mûszaki folyamat, és télvíz idején a megyei tanács segítségével alig tudtuk járhatóvá tenni az utat. Azok a földtulajdonosok is hibásak, akik földjüket kiszántották az út széléig, vagyis elfoglalták a sáncot, lekeskenyítették az úttestet. Ezen a kis sávon is pityókát akartak termelni? Ennek az útnak a javításához nagyon sok pénz kell, ami nagyon lassan folyik be hozzánk. Van erre valamennyi, a tervezetek elkészültek, s ha itt lesznek a csövek, újra el akarjuk indítani a munkálatot. Mi most sáncológéppel egy-egy kilométernyi hosszúságban az árkot kiástuk. A munka egy hónapja azért állt le, mert nem érkezett meg a Buz?uban gyártott betoncső-, átereszszállítmány. Ezeket ugyanis a sán­cológép kell hogy lehelyezze, nem lehet utólag lerakni.
- Bepótol-e ebbe az említett cég?
- Mi kértük, hogy pótoljon be. Nem zárkózott el a gondolattól, de azt mondja, hogy újabb, egymillió eurós bővítés-be­fektetés előtt áll, s arra kell az anyagi alap.
Mi rákérdeztünk erre ottjártunk alkalmával, s a gyár megbízott helyi igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az út a zabolai községvezetés dolga.
Ádám Attila polgármester óvatosan kezeli a dolgot, mert tudja, hogy ez a gyár hetven embernek biztosítja a kenyeret, hogy milyent, arról szûkszavúan nyilatkoznak a munkások, de hogy az üzem továbbra is itt maradjon, az elsősorban a tamásfalviak, de a községvezetés és nem utolsósorban a megyevezetés érdeke is. Megtudtuk: ha a cégnek a bővítés sikerül, a munkások létszáma a duplájára emelkedik, s ez a kissé elszigetelt mezőföldi faluban sokat jelent. A tamásfalvi ember úgy tartja, hogy ami nehezen vagy egyáltalán nem elérhető, az délibáb. Egy­előre hát nem a legvilágosabb, hogy az anyagiak szempontjából ki és milyen mértékben veszi magára a poros bekötőút köpönyegét, délibáb-e az, hogy hamarosan kiváló minőségû úton kocsikázzon bárki - még az 50 tonnások is - a Tatárdomb alatti útszakaszon?
Mostohagyerek?
Legtöbbször a községekhez kapcsolt falvakban hallani ezt. A zabolai tanácsnál azt állítják, hogy Székelytamásfalva nem mostoha az önkormányzat számára, éppen elég juttatásban volt része az elmúlt időszakban. Nem kis pénzbe került a most mûvelődési otthonként szolgáló egykori Thúry-kastély megvásárlása, tetőzetének és a bádog épületrészek javítása. A telek utcára rúgó részén, kétszáz méteren az önkormányzat kijavíttatta a kerítést, sorra kerül a megrongálódott bejárati székely kapu is. Azt mondják, hogy az épület teljes feljavítása még most is többe fog kerülni, mint amennyiért megvásárolták. Legkevésbé aktuális most arról érdeklődni a faluban, hogy van-e mûvelődési élet ebben az épületben, hisz teljében a nyár. Vaszi Árpád elmondta, hogy a nyári munka mellett azért kerít alkalmat a helybeli fiatalság egy kis kikapcsolódásra is. Ott gyûlnek össze, de nem lehet azt éppen diszkónak nevezni, inkább olyan kikapcsolódás, zene mellett? nem viszik túlzásba, helytelenségnek helye nincs.
Székelytamásfalva valóban nem néz ki elhagyatottnak. Rendezett a központja, a templomok környéke, emlékhely az iskola előtere, a patak menti fákat is megnyesték. Ambrus Attila, bár türelmetlen és követelőző képviselőként tartják számon, elismerően beszél a lepergett néhány esztendő közületi eredményeiről. Szeretné, ha valamennyi pénzt tudna elkülöníteni a tanács, mert ennek a falunak is dukálna már egy szép székely kapu. A faanyagot rendezné a falu, a munkálatba kellene bepótolni. Az is közóhaj, hogy kerüljön kavics a Kovászna felé vezető utca egy kilométernyi alacsonyabb-sárosabb szakaszára és a Temető utcába. Zabolára csak hivatalos papírokért jár a tamásfalvi ember, ám Kovászna a falubeliek bevásárló- és piacos helye.
Hideg, friss borvíz kánikulában
A falu alatt húzódik az a törésvonal, amelynek mentén a Mezőföldön is borvizek törnek a felszínre. Így történt, hogy jó minőségû, szénsavas vizet hozott a felszínre évekkel ezelőtt az a fúrás, amelyet a volt téesz övezetében készítettek. Jelentős ez egy síkvidéki faluban, az egész környék onnan hordja a vizet. Környéke sajnos rendezetlen, a lefolyósánc eltömedékelve, nincs fölötte forrásház, pedig ott van dobásnyira a hulladék fûrészáru. Az már csak a véletlennek tudható be, hogy e sorok írója hidrogeológiához értő ember, és állítja, hogy a fúrt kút szerkezetével is baj van, ami miatt könnyen borvíz nélkül maradhat a falu: a vezércső mellett szivárog a víz, a PVC-tübinget nem tudják mélyebbre ereszteni, s így már csak a talaj felszínéig tör fel az életet adó víz. Intézkedni kellene, amíg nem lesz nagyobb a baj, esetleg a stagnáló vizek befertőzhetik a borvizet.
- Mi már próbáltunk közbelépni. Már régebb a faluból begyûjtött pénzből vettünk új tübinget, a szivárgást agyaggal próbáltuk szigetelni, nem sikerült - részletezte Ambrus Attila. - Szakembert is hívtunk, aki kész volt rendezni a kutat, de csak jelentős összeg ellenében. Én már annyit emlegettem ezt a kutat, hogy borvizesnek hívnak a faluban. Nem tudom, lesz-e még erőm arra, hogy pénzt szerezzünk, és feljavíttassuk. Miért be­széltessem és szidassam magam? A falu nagy része ezt a vizet issza, a falunak az érdeke, hogy megmaradjon. Mindent a tanácstól sem lehet várni? Ez a falu érdeke. Én sokszor kértem rá pénzt a tanácstól, azt mondták: van ennél fontosabb dolog, s arra kell a pénz! Úgy is volt, hogy kikacagtak?
Árnyékban
Ilyen most, kánikulában az iskola, az egyház, a mûvelődés. Ifj. Tusa János, a Thúry Gergely Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy nem esett a tanulólétszám: huszonöt alsós, és 56 felső tagozatos gyerek jár iskolába. Utóbbiaknak több mint fele azonban szörcsei, ott ugyanis pozitív a népességi mutató. Csend lett úrrá az iskolán, de a gondok nem ültek el: pénz kellene, hogy a megrepedezett és füstölgő csempekályhákat újrarakassák-javíttassák a nyáron. A csendhez tartozik, hogy ez az a nyár, ez az a vakáció, amikor tamásfalvi tanuló nem megy kirándulni, nem jut el a tengerpartig, mert egyre szûkebbek a közületi és a családi büdzsék. Csend honol a református egyház és a katolikus filia körül is. Előbbiek - tudtuk meg id. Tusa János református megyebírótól - visszakapták az egykori felekezeti iskola telkén 1972-ig kultúrotthonként, jelenleg imateremként használt épületét. Kevéske erdőbirtokuk mellé még 2,4 hektár földterületet is visszaigényeltek a legutolsó restitúciós törvény alapján. Tusa János nyugalmazott tanárként harminchárom esztendeje megszakítás nélkül vezényeli a helybeli, most Református Férfikórus néven ismert énekkart, mely részt vett a nemrég megtartott kézdivásárhelyi ökumenikus egyházi kórustalálkozón.
*
Az árnyékba azért vidámság is kerül. Még azt hihettük, hogy Tamásfalván június végén tartják a farsangot. Szőcs Lajos, Németországban dolgozó fa­lusfél öreg édesanyjához hazalátogatott, és furfangos módon, vénembermaszkot öltve szórakoztatta az árnyékban pihenő szomszédokat. Édesanyja, a 85. életévét taposó özv. Szőcs Albertné Vilikó Ilonka néni sem hagyhatta alább, bemutatta hangját. S a csendben, a tamásfalvi déli csendben a lugasban felhangzott az ő korának mûdala: Elmegyek az életedből, meglátod, hogy a szememből nem csordul egy könny sem?
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép