Keleti kalandozásokKitekintő: Macarköy magyarjai között

2006. július 11., kedd, Archívum 2003–2007

Macarköy magyar temetője - a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezarlának, ?s Magyar temetőnek hívják - a magas fûből, száraz avarból kikukkintó, faragott sírkövek revelációként hatottak ránk. Magyar feliratot hiába kerestünk volna rajtuk, ilyen nincs, vannak viszont olyan, valamikor minden bizonnyal kommunikációs szerepet is betöltő, vésett, rovásírással is azonosítható jelek, amelyek a mi kopjafára vésett betûinkre emlékeztetnek. Beder Tibor többször idézett úti füzetében - Magyar testvérek között az anatóliai Macarköyben - megjegyzi, hogy végiggyalogolta Törökországot, de ehhez hasonló temetővel, mint amilyen Macarköy ősi magyar sírkertje, sehol sem találkozott. A rovással készített írásképre visszavezethető vagy ezt sejtető motívumok üzenetét felerősítik a sírkövekre faragott minták. Ezek mértani formák, kopjafamintáinkhoz hasonlíthatók, vagy ezzel azonosak, másokat népi, főleg a keresztszemes textilmintáinkon vélhetjük felfedezni, de nekem a pásztorbotok rovásmintáit is idézik.
A néprajzosok tudják, hogy a mintázat anyagról anyagra is vándorolhat. Vidák Istvánék (Kecskemét) hosszú ideig tanulmányozták a kazahsztáni jurták mintakincsét. Csernátoni tartózkodásuk idején, nemezkészítés közben mesélték, hogy évek múltán a Gyimesekben hímes tojásmintákat gyûjtöttek, és sokáig kellett töprengeniük, hogy hol is találkoztak az egyik írott tojásmintával, míglen rá nem jöttek, hogy a kazah jurtákon voltak ilyenek. És az sem lehet véletlen, hogy éppen a Gyimesekben őrizték meg ezt a mintát. A közelben található az Úz völgye, amely az egykori úz népelem jelenlétére utal, Moldvát egészen a XVI. századig Ku­mániaként ismerték, Komán, Cuman személyneveinkben és a Komanesti - Komanecs helynevekben a kunokat kell keresnünk, akik lósörényből font zsineget, árkányt készítettek, s kedvelt kutyájuk komondor, azaz kun kutya volt. Háromszék is bővelkedik ótörök nevekben, a Kökös falunév a török kek - ég - szóra utal, a kék a kökény recece népdalként, de cserjeként is ismeretes, s a Kö­kössel szomszédos Uzon, a távolabbi Uzonka nevének majdnem azonos írásképével a szokásosnál hosszabb törökországi bejegyzésû jármûveken találkozhatunk.
A fába vésett motívumok kőre történő átvitelének feltételezését az is erősíti, hogy Macarköyben az uralkodó fa a száraz talajt és a mediterrán forróságot jól tûrő feketefenyő, amely nem alkalmas az emlékjel faragására. Az egész Törökország viszont csupa kő, az amerikai Sziklás-hegység kőből rakott hegyeihez hasonlatos.
Macarköy ősi temetője eléggé gondozatlan, a magas fû és a száraz avar között düledeznek a faragott sírkövek. Az újabb sírhelyek már ,,divatosak?, többnyire márványból készülnek - Törökország nagy része, különösen a Márvány-tenger övezete mintha márványkőből lenne rakva -, a régi temető peremén található egy kőkápolnaszerû építmény is, amelynek hatalmas kőtömbjei, rusztikus faragása igen régi időkre utal. Talán valaki gazdag ember sírkamrája vagy vallásos szertartás színhelye lehetett.
Macarköy ősi temetőjének szakszerû kutatói feltárása sem késhet. Törökhoni kapcsolatépítésünk egyik témája lehetne ez. Erdélyi - Kárpát-medencei - történészeknek, néprajzosoknak kellene erre a témára felfigyelniük, s egyetemi vizsgadolgozat vagy doktori disszertáció készítésére ösztönözniük a fiatal kutatókat. Macarköy polgármesteri hivatala, Antalya tartomány hivatalviselői és maga a lakosság is a mi fogadtatásunkból ítélve minden eszközzel támogatnának egy ilyen kutatást, amelybe be kellene vonni Kü­tahyában a Kossuth Lajos Emlékmúzeum felé vezető óvárosi fejgombos temetőt is, Rodostóban a régi örmény temető helyén Mikes Kelemen ismeretlen sírjára emlékeztető emlékjelet lehetne állítani.
Beder Tibor - Tibor bey - elévülhetetlen érdemeként az 1800 kilométeres törökországi gyalogtúrát szokás emlegetni. Éppen Macarköy és egyebek kapcsán fel kell figyelnünk arra a széles körû és kitartó kutatómunkára és kutatási eredményeinek összegzésére és közlésére is, amely tulajdonképpen az antalyai ,,Magyarfalu? újrafelfedezéséhez vezetett, s amely minden törökországi út után új elemekkel gazdagodik.
Tibor bey Macarköy létére az Élet és Tudomány egyik, 1981-es számában figyelt fel. Az említett évfolyam 49. számában olvasta dr. Ispay Ferenc New-York-i tanár törökországi útleírását, amelyben elmondja, hogy az isztambuli jezsuita rendházban megismerkedett egy magyar szerzetessel, Vendel Jánossal, ,,aki búcsúzáskor azzal bízta meg, hogy valahol Török­or­szágban van egy kis falu, amelynek a neve Macarköy (ejtsd ma­dzsarköy), azaz Magyarfalu. ,,Keresse meg azt a falut, s próbálja kideríteni, hogy miért nevezik Magyarfalvának.?
,,Dr. Ispay a következő évben újra felkeresi Törökországot. Afyonkarahirasiba, Ismirbe ment, majd az Égei-tenger görög városainak romjait látogatta meg? - idézi Tibor bey. Útján szûrbe öltözött juhászokkal találkozott, akik kuvaszok társaságában az alföldi juhászokra emlékeztető módon és öltözetben terelték a nyájat, de ők sem hallottak Macarköyről.
A következő években is kitartóan keresi Magyarfalut. A Taurusz-Toros-hegységben a juhászok nyári szállásait - a yajlakat - keresi fel. Ezt tette Bartók Béla is 1936-ban, aki a juhászok téli szállásain gyûjtött népdalokat, és nagy hasonlóságot fedezett fel az ő dalaik és bizonyos magyar népdalok között.
Dr. Ispay antalyai tartózkodása idején a taurusi erdőfelügyelők egyikével szövetkezik, s naponként kiutazik a juhászok szálláshelyeihez. Eredmény nincs.
,,Mondja meg a gazdának - írja dr. Ispay -, hogy én magyar vagyok. Mi Magyarországon úgy tudjuk, hogy a jürükök és a magyarok rokonságban vannak egymással. Én azért jöttem ide, hogy jürük rokonaimat láthassam, s átadjam az otthoniak üdvözletét. Valamikor az ő őseik talán a világ legjobb katonái voltak, egész Európa rettegett tőlük. Ne felejtsük ezt el, s legyünk büszkék múltunkra.?
Az öreg elővett egy díszes szûrt, fényképet is készített róla, azonos török-magyar szavakat kerestek, s dr. Ispay akkor hozakodott elő a sorsdöntő kérdéssel:
,,Hallott-e Macarköyről?
Hát hogyne hallottam volna! Itt van a közelben, tán 25 kilométerre. Csakhogy ma már más neve van. Úgy hívják, hogy Gebiz.
Majd szétvetett az öröm. Tehát megvan Magyarfalva!?
Dr. Ispay Ferenc magyarfalui találkozása szakasztott olyan volt, mint a miénk:
,,A kis téren felállított asztalok mellett méltóságteljesen ült a falu férfi lakossága. Ramadán ideje van: ekkor a muzulmánok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. Minden szem rám meredt. Én pedig rámutatva a földre, megkérdeztem. Macarköy? Igenlő választ kapok! Ekkor mutatóujjamat a mellemnek szegezve bemutatkozom, ?Macar!? Vagyis hát, hogy én ma­gyar vagyok.?
Egymás után állnak fel a férfiak, körülveszik, bámulják, kezet fognak, majd a Kücükatas bácsi elmondja történetüket:
,,A mi őseink 420 évvel ezelőtt jöttek Magyarországról az isz­tamnbuli Gebze vidékére. Ott letelepedtek, és falut alapítottak. Egy közeli cserkesz falu lakosságával nem tudván megférni, a falut feladták, s az Isparta melletti Sorkun jajlára menekültek. A helyet birtokba vették, és téli szállást keresvén idejöttek. Itt falut alapítottak, és új birtokukat biztosították. Nyaranta fölmentek a jajlára, télen pedig lejöttek ide, a tengerpart közelébe. Itt letelepedve elhatározták, hogy a helynek olyan nevet adnak, amely mindkét hazájukra emlékezteti őket. Így lett a falu neve Gebiz-Macar.?
(?) ,,Ezzel véget ért Magyarfalu keresése. Az igazi munka azonban most kezdődik. Szolgáljon ez a beszámoló ösztönzésül valamely érdemes honfitársamnak, aki fölkeresve Gebizt, azaz Macarköyt, feleletet talál mindarra a kérdésre, amelyre jómagam nem tud felelni.?
Beder Tibor ,,érdemes honfitársnak? bizonyult erre a feladatra. A diktatúra idején többször nekirugaszkodott a törökországi nagy útnak, de mindannyiszor útját állták. Végül is a romániai fordulat után, már Hargita megye főtanfelügyelőjeként Julianus baráthoz, Kőrösi Csoma Sándorhoz és későbbi társaikhoz hason­lóan gyalogosan indult útnak a magyar testvérek felkeresésére. Közben nyelvet tanult, a helyi szokásokhoz, étkezéshez és életvitelhez igazodott. Különös eltökéltségre vall, hogy nem az egyedi és egyéni élményt kereste, hanem, íme, rendkívüli kitartó munkával 2006-ban már harmincan érkeztünk Macarköybe, ahol testvérként fogadtak, s ahol Csík­szentdomokos, a székelyföldi nagyközség képviseletének jelenlétében testvértelepülési szerződést fogalmaztak meg, s a Ma­carköy legszebb helyén felállított és ünnepélyesen felavatott szé­kely kapu naponként emlékezteti nemcsak a helybelieket, hanem az Antalya tartományból erre járókat erdélyi, magyarországi magyar testvéreikre.
Macarköy lakosai egyébként sehogy sem értik, és nem tudják értelmezni azt, hogy mi nem Magyarországon - nem Ma­gyarisztánban - élünk. Számukra mi a Kárpát-koszorú tündérszépségû országában élünk, s fővárosunk a csodás Budapest.
A végén már nem is igyekeztünk eloszlatni ezt a tévhitet, hisz ők históriai dimenziókban gondolkodnak és hisznek, s ha pedig itt-ott megértették, hogy ez az ország már nem az az ország, amelyet a törökök másfél száz év után hátra­hagytak, s a függetlenségére oly büszke Erdély is nem magyar hatalom alá került, rettentően ingerültnek és indulatosaknak bizonyultak.
A magyarfalui magyarok a jövő évben látogatnak Székelyföldre.
Beder Tibornak és társainak, mindannyiunknak, akik Törökországban jártunk, s akik ezután fognak elmenni, lesz bőven munkájuk, hogy a sorvadó magyarságtudatot itt is, ott is a székely kapuk életfaindázatához hasonlatosan az egek felé indítsák.
Hajh, mekkora szükség lenne arra, hogy a mostohánkká vált anyaországot is bejárnák a Macarköy-beliek, s az általuk még mindig egységesnek vélt magyarságot kultúrában, nyelvben és lélekben olyanná segítenének gyámolítani, mint amilyennek ők képzelik.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép