Másfél éve kezdte meg következetes, kitartó küzdelmét a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem visszaállításáért. A kis lépések politikája tizenöt esztendő alatt semmilyen előrelépéshez nem vezetett, ezért érezték fontosnak néhányan - az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakosztályából, a Babe?-Bolyai Tudományegyetem oktatói közül, a diák- és ifjúsági szervezetekből -, hogy újra fel kell vállalniuk a kezdeményezést, intenzív kül- és belföldi lobbival eredményeket érhetnek el. Hétfőn délután a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete Wass Albert-díjjal tüntette ki a BKB három vezetőjét: Bodó Barna elnököt, Kovács Lehel alelnököt és Hantz Pétert, a szervezet szóvivőjét. Az ünnepélyes díjátadás alkalom volt egy lakossági fórumra is, a kitüntetettek ismertették eddigi tevékenységüket, eredményeiket, terveiket.
Az egyetem a jövőt jelenti, olyan típusú oktatást, amely nélkül elképzelhetetlen egy polgáriasult közösség - mondta Bodó Barna. Véleménye szerint éppen ezért próbálták, próbálják gátolni az egyetem létrehozását, ezért szüntették meg annak idején. 1990 januárja óta napirenden van a Bolyai Egyetem újraindítása, ám akkor az oktatási miniszter elvileg egyetértett ugyan az óhajjal, de elismerte, nem meri a kormány elé terjeszteni a javaslatot. ,,Jó néhány évnek kellett eltelnie, amíg az egyetem kérdése megint megfelelő hangsúllyal, erővel, nyomatékkal napirendre kerülhetett? - fogalmazott Bodó Barna, aki öt pontban vázolta, mi változott, amióta fiatal kollégái, Hantz Péter és Kovács Lehel létrehívták a BKB-t. Igen fontosnak tartja, hogy azóta a magyar egyetem ügye folyamatosan jelen van a közélet hullámveréseiben, már nem egy szûk elit, nem a romániai magyarság kérdése, hanem a demokratizálásé. Eredménynek könyvelhető el, hogy a BKB lépéselőnyt szerzett, ők tematizálják a folyamatot, a hivatalosságok pedig válaszolni kényszerülnek. Tüntetésekkel, aláírásgyûjtésekkel vállalták a konfrontációt, és hiszik, hogy az ügy eredményes képviselete érdekében a demokrácia által megengedett minden eszközt ki kell használniuk - mondotta Bodó Barna. Kiemelte: megkezdődött a párbeszéd, lassan, egyelőre nem nagy sikerrel, de elindították a folyamatot, a többség tudatába kell bevinniük, hogy a magyar egyetem létrehozása nem jelent veszteséget senkinek. Konkrét, világos üzenetek megfogalmazásával elérték, hogy a román média egy szelete ma már pontosan érti, mit akarnak. A BKB vitte ki az európai politikai színpadra a Bolyai Egyetem ügyét - ez is sikernek tekinthető, de a legnagyobb belpolitikai eredményként azt könyvelik el, hogy márciusban az egyetemmel kapcsolatban sikerült egy lapra gyûjteniük két olyan aláírást (Markó és Tőkés - szerk. megj.), amely az elmúlt években nem szerepelt együtt. ,,Ez a további munkánk, a tervek megvalósításának esélyeit fokozza? - zárta előadását Bodó Barna.
Kovács Lehel a BKB eddigi tevékenységét vázolta. A tavaly januárban megalakult szervezet elsőként egy európai kisebbségi felsőoktatási konferencia szervezését vállalta. Ez pénzhiány miatt csak virtuálisan jöhetett létre, de a világhálón lebonyolított beszélgetések, viták igen hasznosnak bizonyultak, egy európai kisebbségi egyetemi charta létrehozásának alapjául szolgálnak. Fontos következtetése volt a konferenciának, hogy kimondta: európai szinten az erdélyi és a felvidéki magyar oktatás van a legrosszabb helyzetben. 2005 júniusában kezdték meg a Bolyai-esték szervezését, eddig ötre került sor, egyetemi oktatókat hívtak meg az elsőre, széles körû volt a második, a harmadikat román nyelven tartották, majd még kettőt a diákok számára szerveztek. Tavaly szeptemberben döntöttek arról, hogy nemzetközi színre viszik a magyar egyetem ügyét. Brüsszelbe, Strasbourgba, az EU különböző szerveihez juttatták el a dokumentációt, ismertették a valós helyzetet, a hiányosságokat. Bemutatták, hogy mit jelent a magyar egyetem hiánya, hogy fojtották el folyamatosan a követeléseket, milyen az a bizonyos multikulturalitás a Babe?-Bolyai Egyetemen, vázolták az erdélyi magyar középiskolai oktatás helyzetét, külön kiemelték a csángómagyar oktatás hiányosságait. 2005 októberében négy erdélyi városban szerveztek tüntetést a Bolyai Egyetemért, novemberben elkezdték a tanárok körében az aláírásgyûjtést, a 179 oktatóból 149 egyértelmûen támogatta három önálló magyar kar létrehozatalát. Decemberben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultak a magyar gyerekek román tanításának ügyében, több hónapos halogatás után nemrég kaptak választ, amely ugyan nem mondja ki egyértelmûen a diszkriminációt, de leszögezi, sérül az esélyegyenlőség, és felszólítja a minisztériumot külön tanrend kidolgozására. Ez év januárjában aláírásgyûjtést kezdenek, 83 nagynevû tudós és 11 Nobel-díjas csatlakozik ügyükhöz, februárban a polgármesterek és a történelmi egyházak vezetői fordulnak beadvánnyal az egyetem szenátusához, és kérik a három önálló magyar kar létrehozását. Márciusban ülnek össze a BBTE magyar oktatói, nagy áttörést nem hoz a találkozó, de három nyilatkozatot elfogadnak, és egyértelmûen kiderül az is, közösségük megosztott: van, akit megfélemlítettek, s azért nem vállalja fel az önállósodás ügyét, mások személyes érdekből ellenzik. Szintén márciusban szerveztek egy fórumot a protestáns teológián, amelyen civil szervezetek, az RMDSZ, a magyar oktatók és a minisztérium képviselői fogalmaztak meg közös állásfoglalást. Áprilisban Bukarestben román értelmiségi találkozót tartottak, májusban imaláncot szerveztek, és megkezdték az idén októberre tervezett II. kisebbségi felsőoktatási konferencia előkészítését. Júniusban az egyetem etikai bizottsága elé idézték a BKB vezetőit, azzal vádolják őket, hogy ártottak az egyetem hírnevének.
Hantz Péter terveik ismertetésekor kitért a magyar diákok román oktatásának megváltoztatása érdekében kidolgozott stratégiájukra. Újabb beadvánnyal fordulnak a Diszkriminációellenes Tanácshoz, illetve az oktatási minisztériumhoz, amelyben kérik, egyértelmûen mondják ki: a helyzet diszkriminatív. ,,Ha a miniszter nem válaszol, vagy azt mondja, jó a helyzet, bepereljük? - mondotta. Alkotmánybírósági határozatot is kérnek, s ha ez azt mondja ki, hogy a kisebbségi gyerekek román oktatása nem diszkriminatív, a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak, ha a válasz igen lesz, törvényt kell módosítani. ,,Semmiképpen nem hagyjuk az ügyet elaludni? - szögezte le Hantz Péter. A magyar egyetem ügyében októberben újabb, több várost érintő tüntetést szerveznek, bíznak benne, akkora tömeg gyûl össze, hogy kérésüket nem lehet az asztal alá söpörni. Nagyon fontos Brüsszellel tudatosítani, hogy itt addig csend nem lesz, amíg a Bolyai Egyetemet vissza nem állítják, illetve nem adják meg a területi autonómiát Székelyföldnek. Hantz úgy véli, ez a leghatásosabb eszköz, mert az EU-nak nem ügye ugyan a kisebbségi kérdés rendezése, de érdeke, hogy csend és nyugalom legyen a térségben. Az egyetemi oktatók körében is újabb aláírásgyûjtést szerveznek, és folytatják a nemzetközi támogatók toborzását, többen jelezték, hajlandóak ismételten támogatni követelésüket. Nem állnak le a lobbitevékenységgel sem, az ENSZ-t, az EP-t, az Európai Biztonsági Tanácsot szándékoznak megkeresni. ,,Sokan azt remélték, a BKB néhány hónap alatt bedöglik. Mindenkit megnyugtathatok, van muníciónk évekig folytatni a harcot. Ez nem villámháború, hosszú közdelem lesz, de meg kell harcolni, hanem nem lesz Bolyai Egyetem, nem lesz székelyföldi autonómia? - fogalmazott Hantz Péter.
Farkas Réka