XVII. Bálványosi Nyári Egyetem és DiáktáborKözélet: Értelmiségi alternatívák

2006. július 20., csütörtök, Archívum 2003–2007

Mi az értelmiség szerepe az új demokráciákban? Jó, ha meghatározó szereplőivé válnak a közéletnek, vagy jobb, ha saját szakterületükön maradnak? Jó, ha a politikusok kultúremberek? - ezekre a kérdésekre keresték a választ a tegnap délutáni előadáson magyarországi és romániai értelmiségiek. Dinu Zamfirescu közíró egyértelmûen úgy fogalmazott, az értelmiségieknek kötelességük beleszólni a dolgok menetébe, hanem a politikum válik meghatározóvá. Végkövetkeztetése előtt igyekezett megfogalmazni azt is, tulajdonképpen ki nevezhető értelmiséginek: az, aki képes elszakítani a belső láncait, aki mer független lenni. Karátson Gábor magyarországi író, festő árnyalta a felvetett kérdést, úgy vélte, az általános látásmóddal szemben a mûvészeti látásmódnak kellene felülkerekednie, a céltudatos látásmód véleménye szerint megbukott, Isten- és természetellenes. Ebben vállalhatnak szerepet az értelmiségiek, a mûvészek, de meglátása szerint a párbeszédből a politikumot ki kellene hagyni. Simon János politológus magyarország legnagyobb problémáját abban látja, hogy a puha kádári diktatúra puha értelmiséget termelt ki, amely puha rendszerváltást vitt véghez. Ma Magyarországon nem a független értelmiség megsegítése felé haladnak a dolgok - fogalmazott, és rangos példákkal (Petőfi, József Attila, Ady) illusztrálta: nehéz az értelmiségi lét, általában fiatalon és nem ágyban, párnák közt halnak meg azok, akik maradandót alkotnak. Orbán János Dénes költő arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány éven belül támogatás nélkül marad az erdélyi kultúra, Magyarország teljesen felszámolja a kialakult rendszert, a román államra nem számíthatnak. Ez rengeteg intézmény bebukásához vezethet, és az igazi értelmiségiek azok lesznek, akik ismét vállalják, akárcsak a 90-es évek elején, hogy ,,hazafias munkaként? tevékenykedjenek. Orbán János Dénes azt is elmondta, a mostani Magyarországot nem szereti, olyan, mint egy ,,kínkeserves szappanopera?, Romániát azonban igen, itt a politika, a közélet alakulása a Bundy családra hasonlít, ,,legalább röhögni lehet raja? - fogalmazott. Mircea Toma újságíró, szociológus arra próbált választ találni, miért sorolják a románságot genetikailag a leg­kevésbbé demokráciabarát népek kö­zé. Úgy vé­li, az orosz megszállás utáni, a 60-as évek elejéig tartó igen kemény terror vezetett ide, hatvanezer értelmiségit hurcoltak el a Du­na-csatornához, és a ,,félelem genetikaivá vált?. Ezzel magyarázza, hogy nem léteztek rangos ellenállók, nem alakulhatott ki az aktív, alkotó értelmiség.
(-kas)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép