Keleti kalandozásokKitekintő: Az oszmán birodalom bölcsője: Sögüt

2006. július 20., csütörtök, Archívum 2003–2007

Törökországi utazásunk harmadnapján az Edirne-Rodostó-Isztambul-Izmit-Sögüt útvonalon közel félezer kilométernyi utat kellett megtennünk. Edirne/Drinápoly az én korosztályomnak az iskola padjaiból is ismert név, Rodostó/Tekirdag és Isztambul/Konstantinápoly még inkább, az Izmit városnévről is hallottunk ezt-azt, de mit is keresünk mi a számunkra teljesen ismeretlen Sögütben?
Beder Tiborban, a harmincfős Kárpát-medencei csapat vezetőjében a szó szoros értelmében is ,,vakon? kell bíznunk, kis-ázsiai programunkban Kossuth törökországi számûzetésének helye, Kütahya előtti megállóként és éjszakai szálláshelyként ezt a települést jelölte meg, és szóban meg az írott programban is írva vagyon, hogy a Sögüt névre hallgató városka mellett, az oszmán birodalom bölcsőhelyén megkoszorúzzuk Attila szobrát.
Remélem, vendéglátóink utólag megbocsátják nekem, Sögüt és Attila hun király szobráról hallván előbb azt hittem, valaki megszállott török a hun-török és a hun-magyar rokonság nevében szobrot állított ,,Isten ostorának?, aki valaha hatalmas birodalom uraként rettegésben tartotta Európát, akárcsak az oszmán törökök bő ezer év múltán. Csak azt nem értettem, az Attila-szobor megkoszorúzása végett miért kellett díszbe vágnunk magunkat, negyvenfokos melegben magunkra ölteni az ünneplőgúnyát, a csíkszentdomokosiaknak az autóbusz takarásában felhúzni a nem éppen erre a klímára szabott székely harisnyát, s az asszonyoknak-lányoknak magukra pászítani a színpompás székely rokolyát.
Attila hun király helye a török uralkodók rangsorában
Sögütbe érkezésünk pillanatában - legalább is számomra - kiderült a török históriában való végzetes járatlanságom, s az is, hogy meglehet, a közel négyezer kilométernyi utazásunk során a legnagyobb meglepetést ez a jelentéktelennek tûnő sögüti kitérő, Attila hun király szobrának megkoszorúzása tartogatja.
Attila szobra ugyanis nem egymagában állt, hanem tizennyolc török főember szoborpanteonjának második elemeként, a török birodalmak nagyjainak kiemelkedő személyiségei között. A félkörívben elhelyezett szobrok előtt hatalmas, nemzeti ünnepségek tartására, felvonulásokra alkalmasan kiképzett térség, amolyan budapesti Hősök Tere található. A sögüti török ,,kegyhelyről? kiadott díszes albumban látható fotók szerint Sögütöt a csíksomlyói Mária-búcsúhoz hasonlatos nagyságrendû tömeg keresi fel. Sögüt a 250 milliós török népek zarándokhelye - hallottam az autóbusz mozgó akadémiájának egyik előadásában.
Fogadásunkra a helyi hatóság és a kulturális vezetők mellett odaérkeztek Bilecikből a régió képviselői is. Az elhangzott beszédek után, miközben a székelyföldi csapat Attila szobrához helyezett el száraz virágból összeállított virágkoszorút, a török vendéglátók hatalmas virágkölteményt állítottak a szoborpark fő helyére.
Az ünnepségen a mi csapatunk tagjaiként jelen voltak Csíkmindszent képviselői, Ferencz Imre plébános, Nagy Elemér és Ladó Elemér, akik itthon, Csíkmindszenten állítanak emlékjelet Attila királynak. Sögüti jelenlétüket is ez indokolta, és Attila hun király a kapocs a török és székely település között abban a vonatkozásban is, hogy Sögüt és Csíkmindszent között testvéri viszonyt alakítsanak ki. Ezen túlmenően a hármas küldöttség tagjai azt is latolgatták, hogy a csíkmindszenti-csíkszentgyörgyi közbirtokosság miként tudna bekapcsolódni a romos állapotban lévő Bercsényi-ház újjáépítésébe, egy újabb székelymagyar kulturális és turisztikai ,,támpontot? alakítva ki Európa és Kis-Ázsia találkozási pontjánál.
A sögüti szabadtéri ünnepséget és fogadást törökös díszvacsora követte változatos és igen ízletesre fûszerezett étkekkel. A kerek asztalok köré a székelyföldiek és a török vendéglátók vegyesen helyezkedtek el. Nyelvünk helyett kezünk és lábunk csak miattunk szerepelt kommunikációs eszközként, a török vendéglátók közül meglepően sokan beszélnek angolul vagy más nyugati nyelven. A fiatal és energikus bielciki rendőrfőnök, Süleyman Erbay például francia nyelvû képzésen is részt vett Franciaországban, s ekképpen Fülöp G. András tévérendezővel gördülékenyen társalgott, miközben mi, amúgy öreg székely módon, kényszerpihenőre szorítottuk a nyelvünket.
Előző törökországi utam során is tapasztaltam, hogy az iskoláskorú török gyermekek angolnyelv-tudása imponáló, s a tömeges nyugat-európai munkavállalók is nem csak a keresetüket viszik haza, hogy a haza fényre derüljön, hanem a nyugati nyelvekben való jártasságot is, akárcsak a mi székelyföldi eleink, akik a németalföldi peregrinációt tudásuk gyarapításáért vállalták.
A sögüti Attila-szobor

Attilát, az Európai hun birodalom megteremtőjét a törökök ősükként tisztelik, mint ahogyan bennünket, magyarokat, s ezen be­lül a székely törzset kiemelve testvérként tisztelnek és szeretnek. Bármennyire furcsa, a sok évszázados ellenségeskedés és véres harcok, félelmetes pusztítások után az ő török őseikhez hasonlatos vitézségû népként élünk a köztudatban.
Hayrullah Yiötbasi professzor ennek kapcsán a törökök és a magyarok közötti históriai kapcsolatokról szólva elmondta, hogy mi, magyarok 1526-ban, ezelőtt félezer esztendővel vesztettünk a mohácsi csa­tá­ban, s ezt, úgy tûnik, máig sem tudtuk kiheverni. ,,A török történelemben - fejte­gette - ez nem is olyan különleges ese­mény. Minket is megvertek, mi is száz meg száz csatát veszítettünk. Ezek között 1456-ban Nándorfehérvárnál éppen a magya­rok vertek meg Hunyadi János vezetésével, de a törökök a vesztett csata után nem sírtak, hanem összeszedték magukat.?
,,A nikápolyi csata előtt - fejtegeti tovább Hayrullah, akit egymás között bizalmasan ,,Hajri?-nak szólítunk - a szultán hallotta, hogy a keresztény sereg­ben magyarok is vannak. Az akindzsik - egy ezerfős csapat - magyar harcosokkal találkoztak. A magyarok mind az ezret lemészárolták.
Félholdas éjszaka volt, ennél a ?világításnál? indult a támadás. A szultán ekkor adta aki a parancsot, hogy a török zászló s véle együtt az égre érkező csillag legyen ezentúl a török zászló. Ha ennyire közel vagyunk egymáshoz, természetesnek mond­ható, hogy rokonok között is előfordulnak viták, régebben verekedések, harcok. Timur Lenk, akinek a szobra ugyancsak a sögüti panteonban áll, az oszmán birodalmat tizenöt évre megszüntette. Isten rendelése, hogy néha felejtsünk. Néha el kell felejtenünk a fájdalmainkat. Ha egy nő nem felejtené el a szülési fájdalmait, soha többé nem szülne? - zárja le a témát Hayrullah professzor. Meggyőződés és hit egyszerre sugárzik tekintetéből és arcából, ami nekem azt juttatja eszembe, hogy sok ilyen ,,Hajri? is elkelne a Kárpát-medencében, nem csak vendégprofesszorként, mint ő, hanem ,,vendégmunkásként? is, sok más behívott és kedvezményezett népcsoport helyett, hogy lelket öntsön ebbe az önsorsrontó, elkeseredett, tudatában nem, de génjeiben türk népességhez tartozó, a maga magyarságát romboló társaságba.
Szóval, Attila, a hunok királya a török főméltóságok között szerepel Sögüt szoborpanteonjában. Az európai hun birodalom megteremtőjeként, a Római Birodalomban neveltetett fiatalként mûvészi ábrázolása is a küldetéshez igazított, a török alkotómûvész teljességgel szakított, illetve nem vette figyelembe a korabeli vagy évszázadokkal ezelőtti Attila-arcképleírásokat. Attila hun király arckarakter szerint inkább hasonlít egy rettenthetetlen római harcosra, mint az európai gyûlölet rajzolta ázsiai vademberre, illetve vérszomjas fenevadra.
Nem az első eset, hogy megfigyelhetem: a magyar históriai személyiségek esetében a törökök a magyar klasszikus hagyományt követik. Rákóczi Ferenc rodostói egész alakos ülőszobra, Kossuth kütahyai állószobra - az utóbbi nem a legsikerültebb alkotás - a szó akár jó, akár rossz értelmében ,,európai?.
Priszkosz rétor leírása szerint Attila ,,ha­talmát büszke magatartása és kevélyen körüljáratott szemeinek parancsoló tekintete is elárulta? Elhatározásaiban szilárd, könyörgésre engesztelékeny és kegyelmes azokhoz, akiket egyszer hívei közé számított. Külsejében igazi hun, alacsony termetével, széles mellével, nagy fejével, apró szemével, ritka szakállával, lapos orrával és sötét testszínével egyesítvén magában nemzetének sajátosságait??
A sögüti Attila-szobor egészen más, klasszikus európai arcvonásokkal és fejtartással cáfolja Ammianus Marcellinus (330-395) Európában meghonosodott ,,hun leírását? - egyébként soha nem látta Attilát -, mely szerint: ,,A hunok arca alaktalan? nem ismerik a meleg és főtt ételeket, gyökereket és nyers húst esznek, úgy élnek, mint a vadálla­tok??
Sögüt a szeldzsuk és az oszmán törökök egymást váltó uralmának, az oszmán birodalom megteremtésének a szimbóluma. Az oszmán török Ópusztaszer - ha úgy tetszik. A szeldzsukok Közép-Ázsiából vándoroltak Közel-Kelet irányába, a mai iráni (az egykori Perzsa) birodalom területére, az ő leszármazottaiknak tartják magukat a mai nyugati törökök, az azeriek, türkmének is. A szeldzsuk dinasztia egészen a XI-XIX. századig uralta a kis-ázsiai területeket, de belharcok miatt a birodalom emirátusokra bomlott. Közülük az egyik törzs, az oszmán kiemel­kedett, és maga alá rendelte a többit. Bizánc hanyatlása, a térségben kialakult hatalmi vákuum előbb a szeldzsuk török birodalom terjeszkedését, majd az oszmán birodalom létrejöttét tette lehetővé. Az így létrejött keleti típusú, katonai berendezkedésû birodalom az adó, a zsákmány, a kiosztható birtok volt. Első fővárosuk Brussza (1326), 1356-ban a mai Törökország európai részén elfoglalják Gallipolit (Gelibolu), az északnyugati terjeszkedés folytán 1362-ben a hódítások során megszerzett Drinápoly, Edirne lesz a fővárosuk. A katonai diktatúra létrehozói megszervezik a janicsárságot (1361), amely eredetileg a szultán testőrségének tisztét töltötte be.
A továbbiakban az egyesült balkáni hadak legyőzése után (1389, Rigómező) kerül sor Balkán meghódítására és a magyar történelemből is jól ismert európai terjeszkedésre.
Sögüt tehát az oszmán-török régi dicsőség színhelye és szimbóluma.
Beder Tibor a harmincfős, főleg székelyföldi küldöttséget a kimondottan magyar vonatkozású zarándokhelyek - Konstantinápoly, Rodostó, Gallipoli, Kütahya, újabban Macarköy - mellé, török szemmel ezek fölé emelte, s a török hazafiság és nemzeti büszkeség centrumához, Sögüthöz irányította.
A sögüti (és más) pompás fogadás és a török-magyar kapcsolatteremtésben a népi diplomáciának ezért lehetett váratlanul ekkora sikere.
No meg azért, mert a jelenlegi magyar kormányzat ,,nem szaggatja el a hámfát? a török-magyar kapcsolatépítésben.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép