TornaSport: Szabó Kati újra itthon

2006. július 24., hétfő, Archívum 2003–2007

Az, hogy Alaszkában vagy Honoluluban, a Lappföldön vagy Új-Zélandon, Japánban vagy Ecuadorban tudják, létezik valahol Romániában egy Zágon nev? helység, az senki másnak, csak Szabó Katinak köszönhet?, aki rövid nyolc év alatt fantasztikus pályát szaladt be a sportvilág ege alatt.
A világon négy tornásznő mondhatja el, hogy egy olimpián négy aranyérmet szerzett - az orosz Larisza Latyinina, a magyar Keleti Ágnes, a csehszlovák Vera Cáslavska és a romániai Szabó Kati.
Kati névjegykártyája:
1968. január 22-én született Zágonban. Az onesti-i, majd a dévai tornaközpontban sajátította el a torna minden csínját-bínját, vitte tökélyre tudását. 1992-ben testnevel? tanári diplomát szerzett. Edz?ként a franciaországi Chemalliers-ben dolgozik férjével, Tamás Krisztiánnal együtt. Két gyermek, a kilencéves Lorenzo és a hároméves Zénó édesanyja. Tornászpályafutásának fontosabb állomásai:
1980: ifjúsági Európa-bajnokság, Lyon: 4 aranyérem (egyéni összetett, ugrás, gerenda, talaj)
1982: ifjúsági Európa-bajnokság, Ankara: 2 aranyérem (egyéni összetett, talaj), 1 ezüst- (felemás korlát) és 1 bronzérem (ugrás)
1983: feln?tt Európa-bajnokság, Göteborg: 2 arany- (felemás korlát, talaj), 1 ezüst- (ugrás), 1 bronzérem (egyéni összetett)
világbajnokság, Budapest: 1 arany- (talaj), 3 ezüst- (ugrás, felemás korlát, csapat), 1 bronzérem (egyéni összetett)
1984: olimpiai játékok, Los Angeles: 4 arany- (csapat, ugrás, gerenda, talaj), 1 ezüstérem (egyéni összetett)
1985: F?iskolás Világbajnokság, Kobe: 2 arany- (ugrás, gerenda), 4 ezüstérem (csapat, egyéni összetett, felemás korlát, talaj)
világbajnokság, Montreál: 3 ezüstérem (ugrás, gerenda, csapat)
Európa-bajnokság, Helsinki (az utolsó pillanatban hívták be az utazó keretbe): 1 ezüstérem (ugrás)
1986: Világkupa, Kína: 2 ezüstérem
1987: Főiskolás Világbajnokság, Zágráb: 2 ezüstérem (ugrás, gerenda)
világbajnokság, Rotterdam: 1 arany- (csapat) és 1 bronzérem (gerenda).
Ilyen sikersorozattal a tarsolyában ,,nem kapta őt el a ló?, emberi méltósággal dolgozta fel világhírnevét, megmaradt szerénynek, munkaszeret?nek, olyan ízig-vérig sportembernek, aki tudja, a világban hol a helye, s ott pedig lelkiismeretesen végzi munkáját. Az már nem az ? hibája, hogy a hazai feltételek hiányában máshol kell keresnie kenyerét, más nemzet leányait kell nevelnie, irányítania a sportdics?ség felé vezet? uton.
Minden esztendőben hazalátogat övéi közé. Mint mondja, hazajön. Édesanyja halála után évente kétszer is. Most is itthon tartózkodik. Zágoni szül?házában, a zágoni Szabó Kati Óvodában és a Mikes Kelemen Kultúrotthonban találkoztunk, beszélgettünk a mindennapokról.
- Mit kell tudnunk a chemalliers-i tornaklubról, ahol férjeddel együtt dolgoztok?
- Kicsi a klub, de gazdag tevékenységet éltet. Van akrobatikus torna, ritmikus sportgimnasztika és sporttorna szekciója.
- Hogyan van megszervezve a francia tornasport?
- A területi (departamentális) része jelenti a széles alapot. Itt kezd?dik a bajnoki vetélked?, innen selejtez?vel lehet feljutni a tartományi szakaszra, ott pedig újabb selejtez?t kell vívni, hogy eljuss a körzeti vetélked?re, melynek legjobbjai kvalifiká­lódnak az országos bajnokság dönt?jére. Hosszú és nagyon göröngyös, nehéz az út a bajnokság dobogójáig.
- Hány éves gyerekekkel foglalkozol?
- 9-10 évesekkel, szerdánként pedig az óvodásokkal is. Ezek tartanak életben.
- És férjed, Krisztián?
- ő már a nagyobbakkal, a 15-16 évesekkel.
- Hány gyerek jár egy csoportba?
- Tizennégy. Ügyesek nagyon, szeretik a tornát. Igyekeznek az edz?jük nyom­dokába lépni. Az idén megnyertük a számukra kiírt legfontosabb versenyt, a tartományi bajnokság egyéni összetett és csapatviadalát is.
- Követed a román tornászlányok nemzetközi szereplését?
- Következetesen figyelem őket az interneten. Olvasom a két országos sportlapot és a Háromszéket. Na de térjek vissza a tornászlányokra: sokat követelnek, s egyre kevesebbet produkálnak. Sokat kapnak (hozzánk képest), és az ered­mé­nyeik elmaradnak a mieinkt?l. El vannak kényeztetve. Nem is beszélve a két edz?r?l?
- Kikkel tartasz kapcsolatot?
- Silivassal, Goleac-kal? és nem utolsósorban volt tanítványommal, Maria Olaruval. Egyébként most, a hét végén lesz Déván egy találkozónk az egykori tornászokkal. Biztosan ott lesz Daniela Siliva?, Cristina Grigora?, Lavinia Agache, Maria Olaru? leszünk vagy huszonöt-harmincan.
- Beszéljünk a gyerekeidr?l.
- A nagyobbik fiam, Lorenzo kilencéves, és negyedik osztályba készül. Focizik a tartományi bajnokságban. A nagy vá­logatott Henry babérjaira tör, csak jobb­szélen. A kicsi, Zénó alig hároméves, rettenetesen mozgékony, azt mondja n?vérem, Zita, olyan, mint én voltam ebben a korban. Tény, hogy könnyebb egy zsák bolhára vigyázni, mint rá. Képzelje el, az els? nap itt, Zágonban kiment az udvarra, s egyszer?en elt?nt. T?vé tettünk mindent, hogy aztán kiderüljön, bebújt a kutyaólba a kutyus mellé. Jól megvoltak együtt.
- Szépen fogadtak a nevedet viselő óvodában.
- Így igaz, aranyosak a gyerekek, aranyos mindenki. Ezen túl viszont az óvoda nagyon magára hagyatottnak t?nik, ráférne a községi tanács, a polgármesteri hivatal támogatása. El kell mondanom, Kiss József polgármester azt várja, hogy százszáza­lékosan én támogassam az óvodát. Ilyen nincs még a világon, hogy a névadó viselje az intézmény gazdasági terheit. Én minden esztend?ben segítettem pénzzel és egyéb tárgyakkal, játékokkal az óvodát. Tavaly egy TIR kocsival küldtem egy csomó játékot, egyéb felszerelést. Többet nem jár felénk a TIR kocsi, s ez kár, mert most is van összegy?jtve küldemény. Nem hoz­hattam el, repül?vel jöttem, és a két gye­rekkel. És ezután is támogatni fogom az óvodát, de nem a tanácson keresztül, hanem magam személyesen fogom átadni az óvón?knek.
Gazdát keres
- Valamilyen óhajod?
- Jó volna - mondja Kati -, ha a zágoni múzeum vagy a szentgyörgyi, vagy a kézdivásárhelyi, vagy akármelyik más múzeum a megyéb?l felvállalná az érmek, serlegek, trófeák állandó kiállítását.
- 1984 ősze óta zarándokhely Szabó Kati szülőháza. Európa különböző országaiból, de mindenekelőtt Magyarországról és Erdélyb?l évente százak voltak kíváncsiak trófeagy?jteményére. Amíg élt Kati édesanyja, rendben is volt minden. Most viszont? Na persze, mindenekel?tt a zágoni múzeumban volna a helye! Más országokban, e haza más helységeiben egészen biztosan másképpen viszonyulnának Szabó Katihoz, trófeagy?jteményéhez, máshol már rég szobor adná hírül, hogy itt született a négyszeres olimpiai, kétszeres világ- és nyolcszoros Európa-bajnok? Máshol, ahol önzetlenül tudják értékelni mások munkáját, sikereit.
- Nem akarnám elvinni Zágonból? a megyéből. Ennyivel tartozom szülő­fa­lumnak, sz?kebb pátriámnak, Három­széknek.
- Hinni merem, hogy nemes gesztusod megértésre talál.
- Nagyon szeretném.
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép