Romániai magyar sportolók az olimpiákonSport: Újabb 34 erdélyi A

0000. 0., kedd, Archívum 2003–2007

A 2002-ben Szentendrén kiadott, Erdélyi magyar sportolók az olimpiákon címû könyv 233 olimpiai versenyzőt tartott számon. Azóta eltelt négy esztendő. Az ez idő alatt végzett kutatómunka eredményeként újabb 32 névvel gazdagodott a névsor. A harminckettőből három Sepsiszentgyörgyhöz kötődik: az atléta Kultsár István (1900. okt. 15. ? 1943 ?), a vívó és öttusázó Benkő Tibor (1905. május 28. ? 1988. április 21., Gödöllő) e városban született, az evezős Rácz Attila (1973. június 15.) itt él. Kultsár az 1924-es olimpián versenyzett 5000 méteren, Benkő 1932-ben öttusában a 18. helyen végzett, párbajtőrben az elődöntőig jutott, de nem került be az érmekért harcoló döntőtorna mezőnyébe, Rácz pedig az atlantai játékokon képviselte hazánk színeit.
Atlétika
Kultsár István (1900. október 15., Sepsiszentgyörgy ? 1943). A Magyar Atléikai Club versenyzőjét a két világháború közötti kor jegjobb magyar hosszútávfutója között tartották számon. Az 1924-es olimpián az 5000 méteres síkfutásban rajtolt. Nem jutott túl az előfutamon, ahol csoportjában a nyolcadikként érkezett a célba.
Vigh Erzsébet (1935. február 27., Temesvár ?) a Budapesti Vörös Lobogó atlétájaként 1951 és 1957 között hat magyar bajnoki címet szerzett gerelyhajításban, részt vett az 1954-es berni Európa-bajnokságon, ahol 43,74 m-rel a 8. helyen zárt, két évvel később pedig a melbourne-i olimpián 48,07 méterrel a 7. helyen végzett.
Zsuffka Viktor (1910. július 9., Újmoldova ? 2001. június, San Francisco). A Magyar Atlétikai Club rúdugrója 1934 és 1942 között nyolcszor nyert magyar bajnokságot, 4,05 m-rel tartotta a magyar rúdugrócsúcsot, az 1934-es Európa-bajnokságon negyedik lett, az 1938-ason is rajthoz állt, de sérülés miatt a verseny feladására kényszerült. Az 1936-os berlini olimpián kereken négyméteres teljesítményével a pontszerző 6. helyen végzett.
Apró József (1920. december 21., Piski ?). A Miskolci Lokomotív akadályfutója országos bajnoki címmel harcolta ki az 1952-es olimpiai játékok résztvételi jogát. Helsinkiben aztán az előfutamban 9:00.4 perces idővel jutott a döntőbe, ahol sajnos már nem tudta megismételni korábbi jó eredményét, és 9:04.2 percével csak a 9. helyet tudta megszerezni.
Róka Antal (1927. június 25., Kászonújfalu ? 1970. szeptember 16., Siófok). A Budapesti Honvédban atletizált. Az 50 km-es gyaloglásban hat, a 10 km-n egy magyar bajnoki címet szerzett. Két olimpián vett részt. Az 1952-es olimpián 50 km-en 4:31:27.2-es idejével bronzérmet nyert, 1956-ben a két pontot érő 5. helyet szerezte meg (ideje: 4:50:09.0). Részt vett az 1954-es berni Európa-bajnokságon is, ahol szintén bronzérmes lett (4:31:32.2).
Lovász Lázár (1942. május 24., Istensegíts ?). A Pécsi Dózsa kalapácsvetője a mexikói olimpián bronzérmet nyert (69,78 m), az 1966-os és az 1969-es Európa-bajnokságon mindkétszer az igen előkelő hatodik helyen zárt.
Evezés
Rácz Attila (1973. június 15-én született). A Sepsiszentgyörgyön élő, a Bukaresti Steaua evezősszakosztályában sportoló fiatalemberről ? aki egyébként szeret inkognitóban maradni ? annyit tudni, hogy az atlantai olimpián szerepelt.
Török Zoltán dr. (1899. augusztus 12., Gyergyótölgyes ? 1970. február 12., Budapest). A Pannónia Evezős Club versenyzője az 1924-es és az 1928-as olimpián állt rathoz a kormányos négyes hajóban. Mindkétszer a reményfutamban esett ki hajója. Több szerencse kísérte az Európa-bajnokságokon: 1922-ben bronzérmes a nyolcassal, 1923-ban bronzérmes a kormányos négyessel, 1925-ben ezüstérmes a kormányos négyessel, 1931-ben bronzérmes a nyolcassal, majd 1932-ben Európa-bajnok a kormányos nélküli négyessel. A hazai vizeken tízszeres magyar bajnok.
Levitzky Károly (1885. május 1., Dorgos ? 1978. augusztus 23., Budapest). A Nemzeti Hajós Egylet evezőse ötszörös egypárevezős magyar bajnok. Az 1908-os első londoni olimpián szintén egypárvezős hajójával a dobogó harmadik fokára evezett fel, tehát bronzérmet nyert, négy évvel később Stockholmban a középfutamban kiesett.
Jégkorong
Lator Géza dr. (1889, Máramarossziget). A Budapesti Korcsolyázó Egylet jégkorongozója, jobbhátvédje. Öt Európa-, három világ- és egy olimpiai bajnokságon vett részt. Az Európa-bajnokságokon háromszor (1929, 1930 és 1931) végzett az 5., egyszer (1927) a hatodik és egyszer (1928) a 10. helyen, a világbajnokságokon a csúcsszereplést az 1930-ban elért 6. hely jelentette, az 1928-as olimpián a 11. helyen végzett a magyar válogatott, soraiban Lator Gézával.
Kézilabda
Simó Lajos (1943. július 12., Szászrégen). Két világbajnoki szerepléssel ? 1967 (Svédország) és 1970 (Franciaország) ? melegített az 1972-es müncheni olimpiára. Mindhárom helyszínen a 8. helyet szerezte meg a magyar válogatott.
Ilyés Ferenc (1981. december 20., Székelyudvarhely). Ferencre mondhatjuk, hogy ,,az alma nem esett messze a fájától?, hiszen a csodálatos átlövő és sokszoros válogatott Miklós Magdi fia. Ma a Pisk Szeged játékosa. A 2004-es Európa-bajnokságon 9. helyen zárt a magyar válogatott, soraiban Ferenccel, néhány hónappal később pedig az athéni olimpián az előkelő negyedik helyen végzett a piros-fehér-zöld gárda.
Szücs Ibolya Gabriella (1984. augusztus 31., Nagyvárad). A Debreceni VSC játékosa. A 2004-es Európa-bajnokságon és az 2005-ös világbajnokságon egy-egy bronzérmet vehetett át, az athéni olimpián nagy csalódásunkra csak a két olimpiai pontot érő 5. helyen zárt a magyar válogatott és Gabriella.
Lovaspóló
Bartalis Kálmán (1889. május 16., Szamosújvár ? ?). A Magyar Poló Club versenyzője az 1936-os berlini olimpián az előkelő 4. helyen végzett csapatával.
Szentpály Imre (1904. november 15., Nagyvárad ? 1987. január 24., Budapest). A Magyar Poló Club sportolója, a berlini olimpián Bartalissal egy csapatban végzett a 4. helyen.
Mûkorcsolya
Szöllősi Éva (1935. január 10., Dicsőszentmárton). A Budapesti Építők versenyzője. Az 1952-es téli olimpián Vida Gáborral egy párban a 10. helyen végzett. 1953-ban szintén Vida Gáborral a páros magyar bajnoki címét szerzi meg. Három Európa-bajnokságon (1952, 1955, 1956) végzett sorozatosan a 8. helyen, akárcsak az 1953-as davosi világbajnokságon, az 1955-ös bécsi világbajnokságon pedig a 11. helyen zárt a Szöllősi?Vida páros.
Mûvészeti versenyek
Piros Béla (1891, Arad ? ?). Az 1936-os berlini olimpián a mûvészeti versenyeken mint építészeti tervező indult, sajnos, nem került az érmesek közé.
Ökölvívás
Papp Tibor (1944. április 5., Nagyvárad). A légsúly bombázója az 1964-es tokiói olimpián képviselte a magyar színeket, sajnos, nem sokáig, mert a második fordulóban kiesett. Nem kísérte szereplését a szerencse harmatsúlyban sem, hiszen mind az 1965-ös, mind az 1967-es Európa-bajnokságon idő előtt búcsúzott a további küzdelemtől.
Öttusa
Benkő Tibor (1905. május 28., Sepsiszentgyörgy ? 1988. április, Gödöllő). Sokoldalú sportoló volt a Ludivika Akadémia Sportegyesületének tagja. Az 1932-es olimpián öttusában és vívásban képviselte a magyar színeket. Az öttusa egyéni számában a 18. helyen végzett, párbajtőrvívásban az elődöntőig jutott, ott esett ki, s így nem került az érmekért csatázó döntősök közé.
Sísport
Sajgó Pál (1922. április 28., Gyergyószentmiklós). A Budapesti Bástya, majd az Újpesti Dózsa versenyzőjekét siklott be a világ sísportjának élvonalába. Négy világbajnokságon szerepelt a sokszoros magyar bajnok, és mindig sífutásban a 15, 30 és 50 km-es távokon. Legjobb eredményét 1952-ben Oslóban érte el az 50 km-es távon a 27. helyével. Két olimpián rajtolt. 1952-ben 50 km-en a 27., 18 km-en az 53. helyen végzett, 1960-ban a 15 km-es sífutásban 34. lett, a sílövészet 20 km-es számában pedig a 26. Otthon, a magyar bajnokságokon nem kevesebb, mint harmincegy bajnoki címet szerzett.
Sportlövészet
Hauller László (1884. június 26., Királydaróc ? 1915, Sopron). Sokoldalú sportember volt, jó tornász, vívó, úszó, kerékpáros, korcsolyázó és lovas. Az 1912-es stockholmi olimpián sportlövőként szerepelt, a hadipuska csapatversenyén, mint a magyar válogatott tagja, a 10. helyen végzett, a kisöbû sportpuska 50 méteres számában 178 találattal a 29.-ként zárt. A hadipuska egyéni számaiban: 300 méteren 84 találattal a 27., összetett egyéniben (300 m) 677 találattal a 74. és 600 méteren 35 találattal a 83. helyen végzett.
Jelenffy-Tóth Zoltán (1876. október 26., Máramaros-sziget ? ?). Az 1912-es stockholmi olimpián vett részt sportlövőként. A revolver és pisztoly 50 méteres ver-seny-szá-mában 348 körös teljesítménnyel az 52., a hadipuska összetett egyéni 300 méteres számában 718 találattal a 69., a hadipuska 600 méteres számában 54 találattal a 78., a hadipuska 300 méteres számában 48 találattal a 87. helyen végzett. Egyébként jó tornász, jó úszó, jó kerékpározó és remek sífutóként tartották számon. Halálának helye és ideje ismeretlen.
Kelemen Lajos (1929. június 8., Bukarest). Az Újpesti Dózsa versenyzője.Az 1964-es tokiói olimpián a sportpisztoly (50 m) vetélkedőjén szerepelt, és 545 körös teljesítménnyel a 13. helyen zárt. Öt Európa-bajnokságon (1957, 1963, 1965, 1971 és 1972) egyszer állt dobogóra ? annak második fokára, tehát ezüstéremért ? 1963-ban a sportpisztoly csapatversenyének éremosztásán. A három világbajnoki (1958, 1962 és 1966) szereplésének legjobb eredménye a negyedik hely a sportpisztolyosok csapatversenyén 1958-ban.
Tenisz
Marosi Katalin (1977. november 12., Gyergyó-szentmiklós). A gyergyói kislány Sydneyben (2000) képviselte a magyar színeket, és jól. Mandula Petrával az oldalán női párosban a 8. helyen zárt, egyesben viszont már az első fordulóban kiesett.
Torna
Csányi Rajmund (1936. április 22., Bukarest). A Budapesti Honvéd tornásza. Három Európa-, két világ- és két olimpiai bajnokságon vett részt. Kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (ugrás ? 1957 és nyújtó ? 1961), a világbajnokságokon van egy 8. helyezése (nyújtó ? 1962), két 12. helyezése (gyûrû és csapat ? 1962) és két 14. helyezése (korlát és csapat ? 1958). Az 1960-as római olimpián csapatban a 12., az 1964-es tokiói olimpián pedig nyújtón a 7., csapatban a 9. helyen végzett, ugyanitt egyéni összetettben a 17. lett.
Erődi Béla (1882, Alvinc ? 1946. február 10., Alsóörs). A Budapesti Postás tornásza. Az 1906-os jubiláló játékokon hexatlonban és mintacsapatversenyben egyformán a 6., pentatlonban (korlát, nyújtó, ló, gyûrûhinta, ugróasztal) pedig a 7. helyen végzett.
Kövi Mária vagy Zalai Lászlóné (1924. október 20., Marosvásárhely). A budapesti Postás tornásza 1948-ban, a második londoni olimpián összetett csapatversenyben ezüstérmet szerzett, 1952-ben, a helsinki játékokon aztán megvédte összetett csapatban korábban szerzett ezüstérmét olyan világklasszisokkal egy csapatban, mint Keleti Ágnes, Korondi Margit, Tass Olga és Köteles Erzsébet, majd a kéziszercsapattal bronzérmet vehetett át. Helsinkiben egyébként egyéni összetettben a 15., ugrásban a 9., felemás korláton a 12., mûszabadgyakorlatban a 13. és gerendán a 33. helyen végzett. A Főiskolás Világbajnoksá-gokon (1949 és 1951) két ezüstéremmel lett gazdagabb.
Sárkány István (1913. augusztus 5., Torda). A Budapesti Vívó és Atlétikai Club tornásza, a korlát és nyújtó magyar bajnoka, az 1934-es világbajnokság 5. (csapatban) és 9. (gyûrûn) helyezettje az 1936-os berlini olimpián képviselte a magyar színeket. Csapatban a 7., gyûrûn a 29., ugrásban a 31., nyújtón az 58., mûszabadgyakorlatban a 70., korláton a 76., lólengésben a 77. és egyéni összetettben a 64. helyen végzett.
Schupkégel Károly (1969. július 4., Brassó). A Ferencváros tornászaként az 1992-es barcelonai olimpián képviselte a magyar színeket. Csapatban a 9. helyen végzett Csollány Szilveszter, Fajkusz Csaba, Supola Zoltán? mellett.
Vívás
Bay Béla dr. (1907. február 8., Szinérváralja ? 1999. július 6., Budapest). A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, majd a Haladás vívójakét két olimpián, két Európa- és egy világbajnokságon vett részt. Az 1935-ös Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett a tőr csapatversenyén. Az 1936-os berlini olimpián két fegyvernemben is pástra lépett ? párbajtőrben és tőrben. A párbajtőr egyéni versenyén a 9., a tőr csapatviadalán pedig a 7. helyen zárt. Négy évvel később, a második londoni olimpián mind a párbajtőr-, mind a tőrcsapattal az 5. helyen végzett. Később mint edző tett nagyon sokat a magyar vívósport sikereiért.
Dany Margit (1907, Mikelaka ? 1975. január 22., Athén). A Magyar Atlétikai Club, majd a Honvéd Tiszti Vívó Club versenyzője, aki egyébként az első magyar női bajnok (1928). Kétszeres Európa-bajnok (1933 és 1934, női tőrcsapat) és egyszeres bronzérmes (1929, egyéni). Két olimpián szerepelt. 1928-ban a női tőr egyéni viadal pontot érő 6. helyezettje, négy évvel később viszont nem jutott túl a selejtezőkön.
Nagy Ernő (1898. augusztus 2., Facséd ? 1977. december 8., Budapest). A Magyar Atlétikai Club kardozója, az 1932-es olimpián aranyérmet nyert a kardvívás csapatversenyén Gerevich Aladárral, Kabos Endrével, Glykais Gyulával, Petschauer Attilával és Piller Györggyel egy csapatban. Egy évvel később az Európa-bajnokság egyéni kerdvívószámában a 6. helyet szerezte meg.
Széchy László (1891. november 18., Arad ? 1963. december 9., Budapest). A Budapesti Mûegyetemi Atlétikai és Futball Club kardvívója az 1924-es olimpia csapatversenyén ezüstérmet nyert.
Székelyhidy Tibor (1904. február 20., Kolozsvár ? ?). A Honvéd Tiszti Vívó Club versenyzője, az 1936-os olimpián tagja volt a magyar párbajtőrcsapatnak, sajnos, érem nélkül tért haza.
Úszás
Fabinyi József (1887. március 31., Kolozsvár ? 1949, Budapest). Az 1908-as első londoni olimpián 200 m mellen versenyzett, a középdöntőig jutott, ahol aztán a csoportja negyedikeként nem jutott a döntőbe.
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép