EMI-táborAz érdekvédelem két útja

2006. augusztus 12., szombat, Archívum 2003–2007

Tegnap fél tucat tartalmas előadással folytatódott az Erdélyi Magyar Ifjak tábora. Népesedéspolitika, történelem, székely múlt és jelen, gagauz és dél-tiroli tapasztalatok képezték az előadások gerincét.
A délelőtt folyamán Csíki Sándor, a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke, aki maga is nagycsaládos, a kategória nem túl rózsás helyzetét vázolta, és beszámolt nemrég szervezett tájékoztató jellegû útjukról. Az előadó kifejtette, hogy erős és népes családok nélkül aligha elképzelhető a magyar jövő Erdélyben. Egy másik előadásban Vekov Károly történész a Szoboszlay-per kapcsán az ötvenes évek átfogó freskóját vázolta fel, amelynek diktatórikus jellege Szoboszlay Aladár aradi katolikus pap, az ellenállás, a másképp gondolkodás, a kommunista hatalom elleni szervezkedés egyik vezéralakjának életútja révén vált közérthetővé a hallgatóság számára. (Szoboszlayt tíz társával együtt ?58-ban végezték ki államellenes szervezkedés vádjával, a koncepciós perben összesen 57 személyt ítéltek el - a ferences Ervin atya és a brassói Lay Imre egy nappal korábban volt a tábor vendége.)
A délelőtt legérdekesebb előadását Garda Dezső RMDSZ-es képviselő és Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke tartotta. Székely múlt és jelenkori törekvések címmel előbbi röviden áttekintette a székely közösség katonai jellegéből fakadó sajátosságait. A székelyeket a magyaroktól épp ez a jelleg különböztette meg, ebből a minőségéből fakadtak kiváltságai és jellegzetességei is (kitartás, önfeláldozás), a hadviselés fejlődése pedig egészen a múlt század közepéig határozta meg a közösség változását is ? fejtette ki az előadó. Garda nem rejtette véka alá, hogy a székely közösség ? az RMDSZ-sikerpropaganda ellenére ? nem tudta visszaszerezni vagyonát (az erdőket például részben kapta vissza, és fa nélkül), mi több, legtöbbször a helyi vezetők akadályozzák meg a visszaszolgáltatást, becsapják, félrevezetik az embereket. Garda szerint a szövetség kormányon van ugyan, de nincs hatalma, hiszen például az oktatásért is felelős magyar miniszterelnök-helyettessel sem tudtak legalább önálló magyar karokat létrehozni a Babe??Bolyai Tudományegyetemen. Az RMDSZ a Magyar Népi Szövetség egykori útját járja ? jelentette ki a gyergyói képviselő.
Árus Zsolt plasztikusan, több példával tûzdelve elemezte az elmúlt másfél évtized érdekképviseleti történetét. Szerinte az egy erős érdekképviselet elve nyilvánvalóan csődöt mondott, a visszaszerezni a javakat és a jogokat törekvés mára két pregnánsan elkülönülő törekvéssé változott. Az egyik tábor az egyéni ,,megmaradés és fejlődés? vezérfonalát követi (maradjak meg székemben, maradjon a fizetésem, diplomata-útlevelem, privilégiumaim, fejlődjenek a cégeim, bankszámláim stb.), ennek legfőbb kifejeződése a kis lépések politikája, amikor sok kis részeredmény elérésével, majd betartatásával lehet a jogküzdelem látszatát kelteni. A másik út, amelyet 2003 óta néhányan járnak: megfogalmazni az elvárásokat, részeredmények elfogadása nélkül szolgálni a közösség érdekeit. Árus számba vette a két út képviselőinek lehetőségeit, mozgásterét, erőforrásait. Véleménye szerint előbbi ,,érdekvédők? Székelyföldön majdminden hatalmi pozíciót birtokolnak, országos szinten pedig jelentős érdekérvényesítő potenciállal rendelkeznek, mégsem használják ezeket. Például milyen pozitív hatása lett volna annak, hogy Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese részt vesz, beszédet mond a ditrói nemzetgyûlésen ? vetette fel Árus, aki szerint ezzel szemben a másik oldal viszonylag rövid idő alatt elérte, hogy a világ hallott a romániai magyar kérdésről. A cél Székelyföld autonómiája, s ennek elérése csak idő kérdése ? mondta az előadó ?, és ennek az érdekek mentén való megvalósítása lehetséges forgatókönyvét is felvázolta. Szerinte ugyanis a szlovák példa is ezt mutatja, az RMDSZ-t mint kormánytényezőt nagyon hamar ejtik, vezetői úgy tudnak hatalomközelben maradni, ha lesz autonómia. Ezért most, a kisebbségi törvénytervezet ,,klinikai halálának? időszakában ki kellene egészíteni azt Székelyföld autonó-mia-statútumával (az SZNT tervezete most is ott van a parlament asztalán), s talán először a szövetség életében alkalmazni a politikai zsarolás eszközét. Így válhat(na) Székelyföld autonómiája ismét Románia uniós csatlakozásának egyik fontos kérdésévé.
Délután Hantz Péter, a BBK alelnöke gagauziai útjának autonómiatapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, Bartha József holt-marosi lelkipásztor, a Czegei Wass Alapítvány elnöke az írófejedelem hontalanságáról beszélt. Nagy érdeklődés előzte meg Eva Maria Barki nemzetközi jogásznak a dél-tiroli önrendelkezésről szóló előadását, amely lapzártánk után ért véget.
Este a koncertek sorát a Transylmania és az Ismerős Arcok együttes folytatta.
Ferencz Csaba
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép