Rendesen doppingoljuk magunkat. A tavalyi első fél évhez képest az élelmiszer-, ital- és cigarettaeladás 30,2 százalékkal nőtt, míg az ipari termelés csak 5,5 százalékkal. Enni, még hagyján, kell, de minek doppingoljuk magunkat itallal s szivarral, mint a sportolók koksszal a verseny előtt? Azon is godolkodom, hogy a nagyszerû sporteredményeket a sportolóknak vagy az ajzószereknek köszönhetjük-e? Állandóan találnak doppingoló sportolókat, akik aztán magyarázkodnak. Legtöbbször ártatlanok. Például Adrian Mutut, a híres labdarúgót kokainnal kapták el. De ő megmondta, hogy csak szexuális potenciája növelése miatt használta. Denis Mitchell, a futó tesztoszteront használt ugyanilyen céllal. Most, ha barátnőik megtudják, akkor vajon kizárják-e őket a következő menetből? Volt, akinek a fogpasztájába, másnak a cukorkájába tettek tiltott szert, csak hogy lejárassák. Egy kerékpáros csomagtartójában egész sereg tiltott szert találtak, amit ő doppingolandó beteg anyósának vitt. Van már vérdopping is. Mikor a sportoló saját vérét veszik. Az ebből csinált készítményt aztán a verseny vagy a meccs előtt visszaadják neki. Ez a módszer jó lenne a nyugdíjasoknak is. Fiatalabb korukban a munkájuk mellett vérüket is adnák, amit, miután nyugdíjba mennek, visszakapnának. Így jobban bírnák a terhelést, ami a nyugdíjátvevéssel jár. Vagy kaphatnának férfi nemi hormont. Ettől megférfiasodnának, mint a volt NDK úszónői, és jobban állnák a sarat vagy a sarakat. Illetve a sorokat a nyugdíjért, receptekért, gyógyszerért, számlakifizetésért, egyebekért. Temesváron könnyebben megy az ingyen-, vagy térítéses gyógyszer felírása. Ott még a halottaknak is felírtak, és ki is vették. Konstancán a halottaknak és 80-90 éves AIDS-eseknek szintén. A régebbi nyugdíjasoknak már van edzésük sorállásban. És ha ez az edzés nem elég, akkor jöhet a dopping. Mivel lehetett volna megserkenteni a takarékpénztár (CEC) és a postabank főkorifeusait, hogy ne mondják fel a szerződést a nyudíjpénztárral? Pénzzel? A doppingért csak a sportolókat büntetik. Nem ártana megdoppingolni az erdővidéki 131-es út ügyét is. Mert csak vánszorog. És az az érdekes, hogy ebben az ügyben senki nem hibás. Sem a tervező a rossz tervért, sem az olasz kivitelező, aki áron alul vállalta el. Ha bepereljük őket, akkor még ők nyernek. És az illetékesek, akik aláírták a szerződéseket? És akik átvették a terveket? És akik látták-tudták, hogy annyiért meg sem lehet csinálni, és utólag még fognak pénzt kérni? És akkor milyen út is lesz ez? Hidak, átereszek nélküli? Vagy keskeny nyomtávú, mint a kisvasút? Már hét méterre lealkudták! Lehetne félsávos is. Nem? Egyik nap mehetnénk Udvarhely felé, másik nap vissza. Lesz is út, nem is, épül is, nem is. Úgy megy ez is, mint a besúgók nevének kiszivárogtatása. Ha akarom, jelentett, ha akarom, csak nyilatkozatot írt. Ha akarom, besúgó, ha akarom, nem. Ha meg beismeri, hogy jelentett, akkor hazafias kötelessége volt. Úttalan utakon az elmúlt hét...
Kuti János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.