SzomszédolásGazdakör: Almatermesztés

2006. augusztus 15., kedd, Archívum 2003–2007

Magyarországon jelenleg mintegy 500 000 tonna alma terem évente, pedig a rendszerváltás előtt az évi egymillió tonnát is meghaladta a termés. A magyar almaexport pedig az utóbbi években gyakorlatilag nullára csökkent.
Az alma- és körtetermesztés jövőjével foglalkozó, Budapesten megrendezett háromnapos nemzetközi gyümölcstermesztési konferencia, a Prognosfruit alkalmából nyilvánosságra hozott adatok szerint az alma­termesztés jelentős visszaesésének oka - meghatározó módon - az orosz piac elvesztése volt. Ennek hátterében a szakértők szerint egyrészt a rendszerváltást követő finanszírozási, másrészt minőségi problémák álltak. Ugyanakkor a magyar almaexport az utóbbi években gyakorlatilag nullára csökkent. A kivitel az utóbbi egy-két évben indult újra, és jelenleg mintegy 5-7 százalékát teszi ki az össztermelésnek. (Jelenleg a magyar almaexport évi 5000-7000 tonna, ami megegyezik a Magyar­országra behozott alma mennyiségével.) Elsősorban a balti államokba és az orosz piac egy részére lehet eladni ismét a magyar almát.
A tudományos szakértők szerint Magyarországon az alma- és a körteültetvények általában elöregedtek. Ezeket folyamatosan fel kell újítani, és az úgynevezett pirosfajtákat - így a jonatánt - fel kell váltani a jelenleg eladható fajtákkal, például a Goldennel.
A termelők egy tonna almáért átlagosan 60 000 forintot kapnak, a szakértők szerint azonban el kellene érni a 100 000 forintos tonnánkénti árat. Így jelenleg az almaágazat éves árbevétele mintegy 30 milliárd forint körüli. A megtermelt almamennyiség mintegy 50 százaléka úgynevezett ipari felhasználású. Körtét jelenleg csupán mintegy háromezer hektáron termesztenek Magyarországon, ez a belföldi igények kielégítésére elegendő. Ez a gyümölcs ugyanakkor keresett a világban, így perspektívát adhat a termelőknek, ám ezen a területen is fajtaváltásra van szükség, mivel Magyarországon még az úgynevezett konzervatív fajtákat termesztik elsősorban.
Egy német agrárkutató szerint az almának és a körtének világszerte jelentős konkurenciát támasztanak az úgynevezett egzotikus gyümölcsök, például a kivi, az ananász, de az édességek is. Ezért ezeket a gyümölcsöket új megjelenésben kell a fogyasztóknak kínálni, például chips vagy almaszirom formájában. A konferencián részt vevő uniós referens közölte, hogy az unióban tervezett zöldség-gyümölcs reform lépéseit most egyeztetik a 25 tagország szakmai szervezeteivel. A reform bevezetése várhatóan 2008 elején kezdődik. Annyi már ma is tudható, hogy meg kell erősíteni a termelői szervezeteket, a tészeket. A Copa-Cogeca, az Európai Mezőgaz­dasági Termelők Szervezete szintén most készíti javaslatát az unió zöldség-gyümölcs reformjával kapcsolatban, amit várhatóan még az ősszel az unió bizottsága elé terjesztenek.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép