
Nyugtányi pillanat sincs e község életében, mind az önkormányzat, mind a lakosság, a közületek lüktető ritmusban terveznek, keresik a megoldást gondjaikra. Lesik az időjárást, mert akadálya az eső az aratásnak, a megkésett szénacsinálásnak, a levegő nedvessége azonban kedvez a burgonyavésznek, s a krumpliföldek zömén még zöld a növény szára, az esős időben nőhetne a szárazság miatt fejlődésében lelassult gumó. Nem hagyja nyugodni a termelőket, hogy nincs kezükben vagyonukról tulajdonbizonylat, birtoklevél. S küszöbön Szentlélek nagy ünnepe, a Szent István-napi búcsú is, előkészítése éppen elegendő töprengenivalót ad egyháznak és vezetőtestületnek egyaránt. Fenn, a Perkő-hegy tetején kattog a sziklatörő kos, s a búcsúfia - mézeskalács, cukros szopóka - is készül valahol.
Sziklaúton a Perkőre
Tizenhetedszer érkeznek búcsús zászlókkal a keresztalják a szentléleki zarándokhelyre, a Szent István-kápolnával koronázott Perkő-hegy tetejére. S mert küszöbön István király napja, a zarándoklat felől t.Csibi József helybeli plébánosnál és az önkormányzatnál érdeklődtünk.
- Nem különleges búcsú az ez évi - jelezte a lelkész. - Az ünnep egyszerûségében is magasztos. Ebben az évben Tímár Sándor, Asztrik atya csíksomlyói ferences barát fogja mondani a szentbeszédet. Erre mindig mi kérünk fel lelkészeket. Ebben az évben a búcsú napjára rögzítették a falunapokat, s így a két nap programját az önkormányzattal össze kell hangolnunk. A miénk a második nap, a tulajdonképpeni búcsú gondja. Ez augusztus 20-án lesz. Vasárnap 11 órakor kezdődik a templomban, akkor megyünk fel a Perkőre.
Az atya 2800 helybeli katolikus lelki gondozója, 270 híve van a kiskászoni filiában is. Sajnos, a helybeli magyar anyanyelvû cigányság viszonyulása az egyházhoz, akárcsak másutt, kívánnivalót hagy maga után. Napi gondok itt is vannak, mert a legutolsó restitúciós törvény értelmében ez a plébánia is várja a még visszajáró jussát. Látogatásunk alkalmával éppen javították-festették a mûemlék katolikus templom belsejét. S mert önerőből szándékoznak ezt elvégezni, gyûjtést indítottak. Minden 18. életévét betöltött és munkaképes személytől fejenként 30 új lej adományt várnak. A belső falfestmények restaurálására Molnár Dénes marosvásárhelyi szakképzett restaurátor fog felügyelni, természetesen, a mûemlékvédők tudtával és jóváhagyásával. S mert igény van rá, újságolták a szentlélekiek, épül egy ravatalozó is a községközpont számára. Most végzik rajta az utolsó simításokat.
- A hét végén lesz a falunap és a búcsú.
- Készülünk már erre is - tájékoztatott Bartók Gyula alpolgármester. - Nem kis gond az, hogy utat vágunk légkalapáccsal a Perkő oldalába, sziklaúton juthatnak fel ezután a kocsik is a zarándokhelyre. Helyet kapnak az árusok is, külön színpadon folyik majd az ünnepi mûsor, külön szabadtéri oltárral az István-napi szentmise. Meghívtuk a magyarhoni testvértelepüléseinket is és természetesen érdekszervezetünk vezető személyiségeit. Közösen dolgozunk az egyházzal, ezt a kettőt Szentléleken csak együtt lehet emlegetni.
Örökmozgás
- Mármint ami itt, nálunk van - mondta a pergő évek munkaritmusára utalva Bartók Gyula. S hogy mennyire az, abból is kitetszik, hogy a községi földosztó bizottság tagjaként 185 olyan iratcsomó átvizsgálásán és elbírálásán kell részt vennie az elöljárónak, amelyeket a 247-es törvény értelmében nyújtottak be a helybeli, a kézdikővári, kézdiszárazpataki és a kiskászoni föld- és erdőtulajdonosok. De mert eddig csak húsz dosszié került a megyei bizottság asztalára, sejthető, hogy lassan, nehézkesen alakul Szentléleken a tulajdon visszaszolgáltatása, és még hiányos a községi földvagyon is. Néhány hektárral haladja meg a százat az a terület, amelyet Kézdivásárhelytől szeretne visszakapni az önkormányzat.
Kézdiszentlélek volt az első település, amely a 7-es kormányrendelet értelmében benyújtotta kérését a fővárosban. Örömmel mondták, hogy nyert ügyük van, s minden bizonnyal hamarosan meg tudják építeni a kérelmezett vasbeton hidat a Kászon vizén. Összértéke 13 milliárd régi lej. Ez azért fontos, mert a híd igénybevételével jókora mezőrészről rövidebb úton közelíthető majd meg betakarításkor a település, mentesül a falu központi része a zsúfolt közlekedéstől. Folyamatban az ivóvízhálózat előkészítése, s a szennyvízhálózat megépítésére is jól jött volna némi pályázati pénz, de ez már meghaladta volna azt az összeget, amennyit a kormányrendelet értelmében igényelni lehetett.
- Az infrastruktúra része a villanyhálózat is.
- Igen - folytatta az alpolgármester. - Ez is foglalkoztat. Jelenleg az egész hálózatot kicseréltetjük. A költségeket állami pénzből álljuk. 17 milliárd régi lejes befektetés. Ebben benne van egy transzformátorállomás kicserélése is, mert a település Felszeg nevû részén sok gondot és nehézséget okozott az áramellátás, áramingadozás.
- Mit kaptak a községközponthoz tartozó falvak?
- Kőváron korszerû illemhelyet építünk a kultúrotthonba, s ez ki fogja szolgálni a szomszédos óvodát is. Termopán nyílászárókat is szereltetünk oda, s ezt követi majd a fával mûködő központi fûtés bevezetése. Szárazpatakon önerőből próbálták javítani a főutat, s arra mi is tört követ hordattunk. Kiskászonról sem feledkeztünk meg. Ott régi gondunk a Kászon patakán áthajló hídnak a javítása, mert egyik pillérét megrongálta az ár. Erre van nekünk 150 millió lejünk a költségvetésben, és az ünnepek után, az ősz folyamán kijavíttatjuk.
Ahol megterem a ,,székely valuta?
Ha nem terem meg a szőlő, adnak jó bort az Ókirályságban krumpliért. Ha ,,lepergeli? a gyümölcs virágait a korai tavasz, hoz a termelő, krumplija fejében, szilvát a Regátból, s főzdébe viszi Kővárra vagy Torjára. Kézdiszentlélek Felső-Háromszék egyik legjobb krumplitermelő övezete. Arról, amiből él a falu zöme, a mezőről a 68 éves Barabás Ágostonnal beszélgettünk.
- Olyan tizenöt százaléka az itt elvetett krumplinak korai - kezdett összegezésébe. - A bogárral és a ragyával még megküzdöttek a gazdák, de a szárazság miatt egy kissé megrogyott a pityóka ina. Bajosabb azonban az eladás-értékesítés. Mindenképp reméljük, hogy ebben az évben jobbacska lesz az ára. Cukorrépából most többecske van a határban, takarmányrépát is azért termelnek többet, mert van a falunknak egy nagy gondja: kevés a fejőstehéncsordának a legelő, s ez nagyon nagy baj. Hol van a szarvasmarha-tenyésztők egyesülete, hol a legeltetési bizottság, tenni kéne valamit! Volt itt legelő elég, de egy részét a földosztáskor kiosztották.
Szentléleknek egyik előnye, hogy az őzikéken kívül oda nemigen jár le a vad. Nem kell harcolni a vadakkal. Valami jó fajta hibrid kukoricát is termelnek, elég sikerrel. Hektárhozama elérte a 7800 kg-ot. Az aratás felénél tartanak. Az őszbúza hozama elérte idén az 5200 kg-ot, átlagosan 3500-4000-ről beszélnek Szentléleken.
- Hihetetlen - mondta végül Barabás Ágoston -, hogy ebben a faluban talán tizennyolc kombájn és - fogózzon meg! - legalább 400 traktor, mindenféle márkájú! Jaj, szinte elfelejtettem, van még nekünk egy nagy bajunk: nagyon megkéstek a birtoklevelek kiadásával. Tudom, hogy amíg nem tiszta a határ helyzete, gond a tulajdonlap kiadása, de ennyi esztendő eltelt, és egy adásvételt hivatalosan nem lehet végrehajtani, mert nincs tulajdonlap!
Apor István szelleme
Az erdélyi katolikus főúr nevét viseli a központi községi iskola. Ugyan teljében még a vakáció, Gergely Zoltán igazgatót ott találjuk irodájában. A névadó szellemisége él és hat ebben az intézményben, ahol az oktató-nevelő munka a legjobb iskolák szintjével mérhető. Ezt csak azért említette meg, mert az idei képességvizsgán 27 tanuló közül 23 sikerrel küzdött meg tudása révén. Ami jó arány, ha a megyei átlagot vesszük alapul. 1990 óta jó kapcsolatot tartanak fenn testvértelepülésük, a magyarországi Szentgál iskolájával, melynek Lőrincze Lajos a névadója.
- Ilyenkor is van éppen elég tennivaló az iskolában, most folynak a javítások-meszelések - mondta az igazgató. - Komolyabb munkálatokba nem tudunk belekezdeni, mert az egész oktatási hálózatra százmillió régi lej szerepel a költségvetésben. A központi iskolában a padlózat kezelésére költjük el az összeget, Lazurit faápolót használunk. Így próbáljuk megoldani a portalanítást. A Phare-program révén kaptunk öt számítógépet, annak összes tartozékaival, s most folyik a felszerelés. Ezzel párhuzamosan padok készülnek az udvarra, hadd legyen, ahová szünet idején leülnie a tanulóinknak. Kézdikőváron az iskola külső javítására kerül majd sor, a szárazpataki Opra Benedek-iskola egyik termébe szalagparkettát raknak le. Kiskászonban meszelni fognak, és újrarakják a csempekályhákat.
Gergely Zoltán évek óta szervezője-lelke a sikerekkel büszkélkedő helybeli Perkő néptáncegyüttesnek. Két csoportja mûködik. A nagy csoportnak húsz, a kisebbnek pedig tizenhat tagja van. A zenét Ábri Béla szentléleki származású zenész szolgáltatja. Ha szükséges, más zenészeket is felkérnek melléje. Gergely Zoltán elmondta, hogy ezért főleg mûvelődési téren tartanak fenn jó kapcsolatot a Sárközben levő másik testvértelepülésükkel, Alsónyékkel. Hat környékbeli település - Tördöly, Alsónyék, Báta, Decs, Sárpilis és ?csény - szervezi meg majdnem évente a Sárközi lakodalom címû közmûvelődési fórumot. A szentléleki küldöttség és a Perkő táncegyüttes nemrég tért haza a lakodalmasról, s most vendégként fogadják az alsónyékieket az augusztus 20-i perkői búcsún.
- Valóságos seregszemlét láthat majd a búcsús tömeg a Perkőn ünnep délutánján - folytatta Gergely Zoltán. - Fellépnek az alsónyéki táncosok, jön a Kászonokból egy csoport, ott leszünk mi is. Meg szoktuk hívni a csernátoni táncosokat is. Oda-vissza alapon mûködik ez, mi is elmegyünk az ő rendezvényeikre. Általában olyan másfél-két órás mûsorra lehet számítani az új színpadon. Nálunk nem nagyon lesz szünet a nyáron, mert még ebben az évben meg akarjuk szervezni tánccsoportunk fennállásának hatmincéves jubileumi ünnepségét.
A küszöbön álló szentléleki búcsúnak és népünnepélynek szerves része lesz egy névadó ünnepség is. Borcsa János irodalomtörténész javaslatára az író Kemény Zsigmond nevét veszi fel a községi könyvtár, amelynek könyvtárosa Csüdör Katalin. Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy az író Özvegy és leánya címû regényének cselekménye részben a szentléleki Tarnóczi-kastélyhoz kötődik, amelyet a helybeliek Vár néven emlegetnek.
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.