Új dokumentumok kerültek előOrszág-világ: Wass Albert ártatlanságát bizonyítják

2006. augusztus 18., péntek, Archívum 2003–2007

Perújrafelvételi kérelmet nyújt be a háborús bûnösként 1946-ban halálra ítélt Wass Albert író ügyében Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, aki eddig az igazságszolgáltatás által nem ismert újabb levéltári iratokkal támasztja alá kérését. Kincses az MTI-nek kifejtette: a család felkérésére nyújtja be ma a kolozsvári törvényszék mellett mûködő ügyészségre a semmisítő per indítására vonatkozó kérelmet.
Az indítványt három új dokumentummal támasztja alá, amelyek nem álltak rendelkezésére az író fölött 1946-ban gyilkosságra való felbujtás vádja miatt ítélkező kolozsvári népbíróságnak. Az egyik dokumentum Kincses szerint azt bizonyítja, hogy 1940-ben a Kolozs megyei Vasasszentgothárdon a magyar hadsereg által elkövetett gyilkosságok esetében a felbujtó nem az író, hanem az édesapja, Wass Endre volt. Kincses emlékeztetett, hogy a trianoni szerződést követő földreform után Wass Endre birtokának jelentős részét a falu román parasztjai között osztották szét, ezért a gróf feszült viszonyban volt a helyi románokkal. A pite?ti-i katonai levéltárból előkerült dokumentum szerint Wass Endre a később meggyilkolt románok letartóztatásakor Vasasszentgothárdra utazott, de fia nem tartott vele. A vádirat viszont éppen Wass Albert odautazását tekintette terhelő bizonyítéknak az író halálra ítélésében. Az ügyvéd kitért a szintén 1940-ben történt ombozteleki atrocitásokra is, ahol egy ortodox papot és tizenegy románt gyilkolt meg a magyar hadsereg. Az ítélet szerint a felbujtó Wass Albert volt, aki perben állt az ortodox pappal egy vadászterület miatt. Kincses szerint a második dokumentumból kiderül, hogy a telek tulajdonosa az író apja volt, ezért Wass Albert nem állhatott perben a meggyilkolt pappal. Az 1946-os népbírósági per vádirata e jogi eljárás kapcsán Körösi József polgármestert említi, aki előzetes letartóztatottként a bíróság rendelkezésére állt. ?t végül felmentették azzal a magyarázattal, hogy csak tolmács volt, és - Kincses szerint - Wassékra kenték a gyilkosságokat. Az ügyvéd úgy véli, hogy a kommunista népbíróságok igyekeztek emberségesen eljárni, és ebben a perben húsz jelen nem levő személyre mondtak ki halálos ítéletet, a bíróság előtt megjelenteket pedig mind felmentették. A pite?ti-i katonai levéltár két dokumentuma mellett a külügyminisztérium irattárából is előkerült egy papír, amely szerint 1944 májusában a román szervek a brassói német katonai bizottsághoz fordultak, hogy Wass Albert zászlóst, akit összekötőnek neveztek ki magyar részről, fosszák meg ettől a funkciójától románellenessége miatt. Ezt a vádat - fogalmazott Kincses - az irodalmi mûveiből vett idézetekkel, tehát ,,fikcióval? támasztották alá. Az ügyvéd szerint, ha az atrocitások után négy évvel ilyen gyenge bizonyítékokkal álltak elő a román szervek, azt jelenti, pontosan tudták, hogy Wass Albertnek semmi köze nincs az ombozteleki és a vasas-szentgothárdi gyilkosságokhoz.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép