Vendégeink voltak: Líránk jövő-menő nagykövete

2006. augusztus 18., péntek, Archívum 2003–2007

Sepsiszentgyörgy vendége volt SZÍKI KÁROLY egri színmûvész, akinek repertoárjában az erdélyi líra előkelő helyen áll. Versmondó emberként jött el a református világtalálkozó nyitányára, majd felkereste lapunk szerkesztőségét is, itt beszélgettünk vele.
- Első írásbeli versemléke?
- Kezdem az erdélyi írók verseinek első emlékével, ez a debreceni Alföld szerkesztőségéhez köt engem, ahol a pályát kezdtem 1980-ban, és az első erdélyi utam is ide kötődik, egy irodalmi körút. Görömbei András és Csengey Dénes szerkesztett egy irodalmi estet, amelyet azért indítottak el, mert Magyarországon a határon túli irodalmat nagyon gyatrán ismerte az egyetemi hallgatóság, a köznép különösképpen.
- Akkor jelent meg egy közvélemény-kutatás, amelyből kiderült, az egyetemisták nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen nyelven beszélnek a székelyek.
- Ma már elképzelhetetlen ilyen válasz. Két főiskolára jártam, az erdélyi magyar irodalomról valójában mélyen hallgattak, és az Alföld szerkesztőségének köszönhetően odakerülésem első pillanatától elkezdtem ennek a megismerését, és töretlen akarással viszem tovább. Eszméletlenül nagy lemaradásunk volt, és ezt az elmúlt negyedszázadban valamennyire sikerült pótolni. Az első irodalmi élmények A befalazott szószék címû előadásban gyökereznek, ezt az összeállítást Görömbei András készítette, ebben tûnt fel több erdélyi költő neve. Aztán a felvidéki, délvidéki, tehát a teljes elszakított területek irodalmát próbáltuk közvetíteni, s volt még egy pici kitekintés a nyugati irodalom területére, viszont mûsoraink fő gerincét az erdélyi irodalom jelentette. Aztán eljöttem Sepsiszentgyörgyre, Kolozsvárra, az volt a lényeg, hogy az irodalmon keresztül megismerni a költőket, és nem a költő személyén keresztül az irodalmat, ez fantasztikus volt.
- Bizony, nagyon szelektív volt az érdeklődés a magyarországi fiatalságban nemzedékek során át az úgynevezett határon túli magyar irodalom iránt, és néhány egyetemi tanáron múlott, ők majdnem mind egymás tanítványai voltak: Ilia Mihály Szegeden, Czine Mihály Budapesten, Görömbei András, Márkus Béla Debrecenben, akik diákcsapatokat engedtek útra. Volt olyan, hogy a legtilalmasabb időkben nálunk tömegszállás volt - annyi lehallgatókészülék, mert nem bírták az iramot. Az a néhány, versben bujdosó ember, színmûvész, aki komolyan vette a versek lelkét, azt kereste, nem kazettákban utaztak, hogy eldaloljuk valamelyik ritmusosabb verset, hanem a tüdejét keresték mindig annak az életnek, amelyből a vers származik. Akkor eljöttek gyalog utána. Ezt a fajta minőségkereső staféta-továbbadást lehet-e követni fiatalabb pályatársaknál? Nem az a lényeg, hogy Erdély vagy Felvidék, hanem egyáltalán, maga a magyar vers. A magyar vers a fiatalokban hogy száll le?
- Az ember saját maga bírálatával kezdi, engem felperzselt az idő, és elfogyott most már minden indokom arra, hogy miért ne jöjjek. Mert nem divat erdélyi költőket keresni, erdélyi költőket bemutatni, sorskérdéseket, dokumentumfilmeket készíteni életmûvek állomásáról. A helytállás, az itteni példák a sajtó számára nem elég divatosak, azok viszont nekünk erőt és hitet adnak, és úgyis innen fogják megmenteni a magyarországi magyar gondolkodást az itt élő barátaink. Mi, akik valóban a versek követei vagyunk, és visszük a szavakat, mit várunk el azoktól, akiknek vinni kellene? Akik nem olvasnak, mert kiderült egy mostani statisztikából, hogy Magyarország 40 százaléka egy könyvet olvas el egy évben, hatvan százalék egyáltalán nem olvas. Hogyan kerül be ez az irodalom? A kilencvenes években óriási divatja volt az erdélyi magyar irodalomnak, jöttek az írók, magától jött ez az egész, végre volt egy kinyilatkozási lehetősége az erdélyi költőknek, bejelentették a történelmi igényt, rajtuk keresztül mi is gyújthattunk egy kicsi kis lámpát, hogy igen, létezik az erdélyi magyar irodalom, szemben a tiltással, mert rettenetes volt a tiltás, mindenről tudtunk a főiskolán és a színiegyetemen, de arról, hogy a mai élő irodalomnak milyen fantasztikus képviselői vannak, erről valahogyan az akkori tanári gárda nem szerzett tudomást. Robbanás volt a kilencvenes évek a fiatalok számára, telt házak voltak, azt hittem, ez a folyamat végtelenül tart, számos előadást hoztunk létre, újabbakat és újabbakat, de aztán láttuk, hogy mindinkább elmarad a közönség? De nem csak odahaza marad el, hanem Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, láttuk azt, hogy itt sem olyan hatalmas és forrongó a lendület, megroggyant ez a fajta hitünk. Most ott tartunk, hogy megroggyant hittel kell újra föltámadni, fellángolni és eljönni. A közönség leszakadt az egészről, a hivatalos kultúrpolitika soha nem devalválta ennyire az értékeket, kivették a televíziós mûsorokból, az újságokból az irodalmat. A mai kultúrpolitika, amely a kommunizmus emlőin nevelkedett és került helyzetbe, azt vallja, hogy ha nem beszélünk valamiről, az nincs. Pedig az irodalomnak, a költészetnek végül is a nemzet gerincét kellene képeznie, de a közgondolkodásból - amit meghatározott a KISZ-es korosztály, amely átvette a hatalmat Magyarországon -, bármennyire furcsa vagy hihetetlen, de kiirtották az irodalmi életet, szóval, idáig le lehet süllyedni?
- Köszönjük a találkozást!
Lejegyezte: M. L.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép