Václav Klaus cseh elnök a hónap elején közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberjogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Beneš-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.

Fico azt állítja: a Beneš-dekrétumok révén a háború utáni Csehszlovákia az ellenséggel és a fasiszta kollaboránsokkal számolt le. A dekrétumok tartós részét képezik a cseh és a szlovák jogrendnek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megváltoztathatatlannak és megsemmisíthetetlennek minősítette őket — jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Beneš-dekrétumokat Szlovákiában hosszú ideje elsősorban a ,,magyar politikai képviselet" kérdőjelezi meg. ,,Megsemmisítésükkel ugyanis megnyílna az út ahhoz a vagyonhoz, amelyet Csehszlovákia hivatalosan vett el a fasiszta rendszert támogató emberektől" — mondta a kormányfő.

A svéd külügyminiszter és az Európai Bizottság elnöke is kizárta azonban azt a lehetőséget, hogy Szlovákiára ne vonatkozzék az Európai Unió reformszerződésének részét képező emberjogi charta teljes körű teljesítésének kötelezettsége. Carl Bildt arra emlékeztetett, hogy Szlovákia már befejezte a szerződés ratifikálásának folyamatát, José Manuel Durao Barroso pedig azt sürgette, hogy a tagállamok ne gördítsenek mesterséges akadályokat a szerződés útjába. Burkoltan mindketten értésre adták azt is, hogy nem értenek egyet a cseh elnök felvetésével sem, aki Csehországnak szeretné elérni az említett mentességet.