Egy XVI. vagy XVII. századi, névtelenül is neves szerző megrendítő énekben, ösztönösen kibuggyanó fohászban fordult István királyhoz, kérvén, hogy tekintsen e szomorú hazára, fordítsa szemeit régi országára. Ah, hol vagy, magyarok Tündöklő csillaga? Ki voltál valaha országnak istápja? ? jajdul fel az énekszerző. Az énekből a később Berzsenyinél is jelentkező, ,,romlásnak indult a hajdan erős magyar? perzselő érzése süt elő, szinte követelőző könyörgés, hogy István, az országnak istápja törülné le országa csorduló könnyeit.
Az énekszerző gyöngyszem-szavakból fûzött verse népi énekként terjedt mindenfelé, ahol magyarok élnek, a nemzet egészének lelkéhez kötődő érzés kimondójává vált. Jellemző, hogy a többnyire csak ösztönös nemzettudattal rendelkező moldvai magyarság körében is makacsul megkapaszkodott ez az ének, strófáit számos változatban, szavait, hangképzését nyelvjárási ízekkel színezve énekelték-éneklik
A virágoskertjéről híres Pannóniának behomályosodott örvendetes napja ? szakad föl a felismerés után az éneklő ajkáról a panasz, s szalad és röppen a hívó szó: Tekints, István király,/Szomorú hazádra,/Fordítsd szemeidet/Régi országodra. Reménységünk vagyon Benned s Máriában,/Mint magyar hazánknak Hív királynéjában.
Királyhoz és az ország patrónusához, Máriához, kire István király halála napjaiban országát testálá, hogy ennek sorsa fölött védőszentként őrködjék, aligha szóltak valaha is úgy emberi hangon, hogy az egyben igazi poézis legyen.
Szent István a maga idejében a magyarság ,,lenni vagy nem lenni? sorskérdését olyan markáns eréllyel és határozottsággal oldotta meg, amely a maga és országa, magyar népe tekintélyét évszázadokra megalapozta és megelőlegezte Európában. Ezt az örökséget aztán ,,rossz királyok? ? fejedelmek, párttitkárok s a többiek ? folyton rontották-bontották, szinte folyamatosan rongálták. Alig volt, s ha volt, akkor viszonylag rövid ideig tartott ennek a térségnek az aranykora. És amíg bévülről a ,,titkos féreg foga rág? állapota málasztotta erejét, kívülről az irigyek, a zsákmányra, harácsra lesők siserahadai rontottak rá minduntalan, mígnem erőszakkal, hamis és csalárd, hazug békékkel szét nem faricskálták.
És most mégsem ez a legnagyobb rossz, amely fogva tart bennünket, hanem a bennünket bévülről rongáló, rossz kormányzatok s az egymást marcangoló, erőnket, akaratunkat és vágyainkat lefejező széthúzás.
Ah, hol vagy, magyarok Tündöklő csillaga! Ki voltál valaha Országunk istápja?
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.