Nyílt tér: Látogatóban a szülőföldön

2006. szeptember 1., péntek, Archívum 2003–2007

Régi elgondolásunkat váltottuk valóra 2006. augusztus elején: felkerestük azokat a helységeket, ahol Hollanda elődeinknek kisebb vagy nagyobb vízimalmai voltak.
Tengerentúlról érkezett unokatestvéremmel régi kereszt- és házassági levelekkel, fényképezőgéppel, diktafonnal felszerelve indultunk útnak. Milyen szép ez a hegyekkel körülölelt Háromszéki medence... érdemes figyelni rá... nekem édesanyát adott ez a vidék, mondja unokatestvérem; én meg itt születtem.
Irány Felsőcsernáton. Üknagyapánk lemhényi fejfájára ez volt felvésve: Cser­nátoni Hollanda János. Gazdagon felszerelt és patyolattiszta Csernátonban a falumúzeum. Aki ide ellátogat, nemcsak szellemi, hanem lelki táplálékot is kap. A Hollandák innen származnak, ma is számtalan Hollanda nevû él a községben - tájékoztat a múzeum gondnoka. A temetőben is nézelődünk, elég gyakran előfordul a nevük. Amikor a Hollanda-féle pálinkafőzde felé vettük utunkat, valóságos felhőszakadás zúdult a vidékre. Ikavárát is meg szerettük volna nézni, de vissza kellett fordulnunk. A patak vészesen rohant lefelé. Azt találgattuk, vajon ez a patak táplálta-e azokat az árkokat, ahol a malmokat felépítették, egy régi összeírás szerint 1876 és 1896 között 26-ot itt Felsőcsernátonban. Volt-e köztük Hollanda-malom vagy Hollanda nevezetû molnár?
Kézdivásárhelyen a Céhörténeti Múzeumban nem őriznek a malmokkal, molnárokkal kapcsolatos tárgyi emlékeket. Nem találtunk a molnárok céhládájára, zászlójára és egyéb kellékeikre. Nem tömörültek volna céhekbe?... Meglehet. Annyit megtudtunk, hogy 1800 második felében azokban a falvakban, ahol Hollanda-malmokról tudtunk, hány molnár mûködött: Eresztevényben 2, Cófalván 1, Nyujtódon 2, Lemhényben 21; Imecsfalvát nem említik.
Eresztevényben a falu legöregebb emberéhez kérezkedtünk be. Emlékszik két malomra a falu alsó felében; Hollanda molnár itt vette feleségül Kakas Ágnes kisasszonyt. Maksán a Kakas családok után érdeklődünk, így jutunk el Kakas Zoltán néprajzkutató édesanyjának a székely építkezés jegyeit viselő házához.
Következő állomásunk Cófalva, állítólag itt is volt Hollanda-malom, innen ment volna üknagyapánk Lemhénybe. Maradunk inkább annál, amit biztosan tudunk: Cófalván Szakács Istvánnak volt vízimalma, feleséget Lemhényben választott: Molnár leányát, Hollanda Rózát. Szakács István nemcsak ügyes molnár, hanem igen jó gazdálkodó hírében állt. Nagy ereje és jó humora is volt, így mesélték falustársai. Megtörtént, hogy a malom ajtajában egy zsák liszttel a vállán és annak tetejében mosolygó feleségével jelent meg az őrletésre jöttek ámulatára. Nem volt könnyû a molnár munkája, főleg télen, amikor jeget kellett vágni. Ma már szinte lehetetlennek tûnik, de három Hollanda leány: Julianna, Rozália és Mária 36 gyermeknek adott életet...
A két Szakács fiú előbb Cófalván molnárkodott, majd Imecsfalván telepedett le. Ott élő rokonaikkal számba vettük az ottani malmok helyeit: vannak még épületek, de azok inkább gazdasági jellegûek, melyek a malmokhoz tartoztak. Az egyik Szakács-malom leégett, bejáratánál kiszáradt körtefa áll letört ággal. A hajdani vízimalmocskák sorsának jelképéül. Imecsfalváról Nyujtódra mentünk. A nyujtódi malom a Hollanda Mihályé volt, itt született 9 gyermeke, akiknek gyermekei közül maradtak egypáran a községben is. A malom már nincs meg, de egy festményen megörökítették.
Lemhényben, illetve Alsólemhényben a főút mellett volt a Hollandák ikermalma, egy kis utcácska vezetett oda. Nehéz ráismerni, minden le van bontva, de a diófák még megvannak, legalábbis egy részük. Legtöbbet nagyanyám, Sigmondné Hollanda Julianna őrölt a malomban, legtöbbször éjjel, nappal a háztartást kellett vezetnie. Minden nagyobb ünnepkor dédink egy kemence cipócskát süttetett, amit egyik ma is élő unokájának kellett elhordoznia szegényebb emberekhez. 1947-ben még mûködött a malom, aztán szabályozták a Lemhény vizét, és a malmok víz nélkül maradtak. Felsőlem­hényben még mûködtek egy darabig, de aztán akkora adót róttak ki, hogy lehetetlen volt fenntartani. ,,Mit vétettek nektek ezek a malmocskák? - támadt fiára Amália nagyanyám... - mekkora adóval sújtjátok?? Pénzügyminiszter fiának, Luka Lászlónak a periratában ez állt: megkárosította a nemzetgazdaságot, lecsökkentette országszerte a malmok adóját.
A Hollanda-malomban nagy volt a forgalom, ők inkább a lemhényi, alsólemhényi gazdáknak őröltek, de Felsőlemhényben ezek a malmok szolgálták ki a környező falvakat. Bogdán mérnök úr szerint Felső­lem­hényben a Feketeügy és a fûrészek mû­ködtek. A malomkövet szigorúan Csík­szent­királyból hozták, annak a minőségében bíztak. Szép, egészséges lovakat tartottak, és jó szekereket, mert ezekkel szállították a gabonát és a lisztet. Mindenik molnárnak 3-4 hektár földje is volt, erdőben sem szûkölködtek... meg tudták építeni a maguk malmát, és a malomkertekben nagyon sok gyümölcsfa volt. Legálisan vagy titokban egy-egy malomban pálinkát is főztek. Maradt is ebből egy kis dalocska: Nem őrölnek pálinkát / Nem biza, nem. / Nem a csóré nyavalyát / De biza, de.
A malomárkok olyan tiszták voltak, hogy a vizükből főztek. Mosakodni is onnan merítettek. A mérnök úr nagybátyjának is volt malma. Róla mesélték, hogy egy nagy csebret megtöltetett vízzel, telerakta gyógynövényekkel és illatos füvekkel, és abban áztatgatta magát, amikor kedve kerekedett.
A lemhényi polgármester mondta, hogy lenne egy malom, amit üzembe lehetne helyezni. Nem rossz gondolat, turisztikai érdekesség is lehetne. Lemhénynek nincs figyelemre méltó mûemléke... malma viszont volt elég! Talán sokan szívesen megnéznék egy vidám malmocska mûködését, ha ott szalonnát lehetne sütni, vagy a kemencében illatos cipócskák sülnének ordával vagy szilvalekvárral, úgy ,,molnárné-módra?.
Ha úgy döntenének, hogy tényleg beindítanák azt a malmot, előbb nézzék meg Ojtozban a Rózsa Janka asszony létesítményét - mert tenni valamit csak úgy érdemes. Ha már Székelyföld a Székelyföld, meg kell adni a módját, hogy büszkék is lehessünk rá.
Sigmond Eliz, Marosvásárhely
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép