KORODI LÁSZLÓ, Szentivánlaborfalva. 1998-ban, mikor a malom más kézbe került, munkanélkülivé váltam. Letelt a kilenc hónapos segélyezési idő, és még utána sok hónap, amíg elértem az 55 évet, és a törvény szerint előrehozott nyugdíjba vonulhattam. Nem is panaszkodtam, amit adtak, átvettem? A pontozásos rendszerrel a nyugdíjam megemelkedett, amit 2006. február 1-jén hivatalosan is közöltek, azaz csak a pontszámot, a konkrét összeget nem. Kézhez kaptam 2005 decemberében 345 új lejt, 2006 januárjában már 377 új lejt, és februárban szintén ennyit. Aztán még februárban kapok megint egy értesítést, amelyben közlik, hogy mivel az említett hónapokban jogtalanul felvettem 160 új lejt, köteles vagyok megjelenni, és visszafizetni ezt az összeget. A levélre válaszoltam, de mivel az eljárás gyanúsnak tûnt, nem fizettem, és itt van az egésznek a lényege: mert én postán kapom, aláírom, átveszem azt az összeget, amit ők küldenek, ők számolnak ki a pontszámok alapján, és most ők fenyegetőznek a nyugdíjam visszatartásával! Még meg szeretném említeni, hogy februártól augusztusig három értesítést kaptam Korodi Zoltán névre - a címzés egyezik, de én László vagyok! Ha így tévednek a személyekkel, akkor milyen munkát végeznek a nyugdíjak kiszámításával? Hiszen csak a faluban három ilyen esetet fedeztem fel! A hivatal a törvényszámokat emlegeti, paragrafusokat, de miért nem keresik meg azt, aki tévedett, hiszen ott van közöttük? A leírtak valóságát bizonyítani tudom, és bármikor ellenőrizni lehet. Ide tartozik még, hogy július 13-án értesítettek, mivel betöltöttem a 62 évet, és megvan a 33 év munkaidőm, levonás nélkül kapom a nyugdíjat - de hogy mennyit, azt most sem közlik! Lehet, hogy újabb kálvária következik, és valaki hasznot húz belőle? Esetemet azért hoztam nyilvánosságra, hogy esetleges sorstársaimmal összefogva, szervezetten forduljunk szembe egy olyan bürokráciával, amelyet nehéz legyőzni, de meg kell próbálni.
N. N., Sepsiszentgyörgy. 2005 szeptemberében a Váradi József Általános Iskola által biztosított oktatási módszerek egyikét választottuk ki idén iskolakötelessé váló gyermekünk számára. Helyi szokás szerint megkerestük a kiválasztott módszer oktatóját, és még idejében feliratkoztunk, egyszerû emberek lévén, a hagyományos osztályba. Felkerülésünk a bûvös listára egyfajta biztonságérzetet nyújtott, így váratlanul ért, hogy 2006 szeptember elején az iskolában dúló hatalmi és politikai harccal szembesültünk, amibe véletlenül csöppentünk. Kiderült ugyanis, hogy a kiválasztott tanítónő osztályába 30 gyermek iratkozott, és ötnek mennie kell, mert a megengedett létszám 25. Nehéz döntés következett mind a tanítónő, mind a szülő számára - elkezdődött annak a kálváriája, hogy ki legyen az az öt gyermek, aki nem a már ismert tanítónőhöz kerül, hanem a másutt megmaradt helyek egyikére, vagy iskolaváltásra kényszerül - akkor, amikor már a legtöbb osztályterem berendezve, minden széppel, jóval ellátva fogadja a kisdiákokat a szülők keze és pénze jóvoltából. Kérdések halmozódnak szülőben és gyermekben, hogy miért épp az én gyermekem nem kell, mi alapján döntöttek: pénz, hatalom, az ismeretség hiánya játszott-e közre? A válasz talán mindörökre titok marad, de a gyermekek lelki tisztasága, őszintesége, naivsága nem kellene a felnőttek és a világ gonosz játszmáinak áldozatává váljék. Az osztálycsere, létszám, hovatartozás nem a szülők és főként nem a gyermekek gondja kellene hogy legyen, hanem, mint belső rendszabályzat és döntés, egyértelmûen a vezetőségé és az alkalmazottaké. Bízunk abban, hogy gyermekünk megkapta a helyét, tisztességet és becsületet tanul, szeretetet kap, ami fontos útravaló marad, bármilyen gyors és gonosz a világ.
FEJÉR BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Olvastam, hogy a kábelszolgáltató azért nem változtat a kínálatán, mert nincs rá kérés, így hát elmentem a céghez és elmondtam, hogy milyen adókat szeretnék nézni, és mit lehetne kivenni. Utóbbiból van bőven, mert több adó is egy-egy másikat ismétel, és szerintem le lehetne mondani egy gyengébb román hírcsatornáról is egy-egy európai színvonalú adó, plédául a RAI vagy a BBC kedvéért. Családommal nemrég költöztünk ide Galacról, ahol több olasz és spanyol csatorna között is lehetett válogatni, néztük is őket, mert érdekes mûsorokat sugároztak, és aki tud románul, az ért e két rokon nyelven is valamennyit. Egyszóval több tartalmas adásra vágyom, ezt el is mondtam, és erre az volt a válasz, hogy nem érdekli őket, nem foglalkoznak vele. Hát akkor miért várják a nézők kéréseit?
(x)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.