
A dicső kommunizmus termékéről, a jellegtelen, sivár tömbháznegyedekről szokás mondani: ha valaki becsöppen egy ilyen rengetegbe, még ha ismerős is a városban, a helymeghatározással biztosan gondban lesz. Olyan egyformák, hogy nehéz megkülönböztetni: a főváros negyedébe, valamelyik olténiai kisvárosba vagy éppen Sepsiszentgyörgy egyik blokknegyedébe csöppent az ember. Legfennebb az épületek állapota különbözik.
A sors iróniája talán, hogy a szegénység újabb demokráciájában a városba kényszerült lakók többsége ma is ilyen kockanegyedekben kényszerül élni, csak a hirtelen tehetősebbé váló családok ejthették ezt az életformát. Életképes lakásépítési program ugyanis nem készült, a néha felröppenő lakópark-hírek - legalábbis nálunkfelé - sorra hamvukba hullnak. Marad a ,,rongyos régi?, ami - mert olyan minőségben építették, s annyit loptak belőle, amennyit csak lehetett - egyre rongyosabb. Ráadásul a blokklakók között is jelentős vagyonkülönbség keletkezett, van, aki fel tudná, fel is újította lakását, más a felszámolt távfûtésrendszerek következményeivel sem tudott megbirkózni.
És ott vannak a közös felületek, az egyénileg nehezen megoldható komfortnövelő és költségcsökkentő felújítások, amelyek nemcsak anyagilag, hanem az összefogás, a kivitelezés szempontjából is próbára teszik a kényszerûen együttlakó közösségeket. A termopán nyílászárók (divat) hullámán még nem is estünk át, több helyen külső falak hőszigeteléséről kezdtek gondolkodni. Nem véletlenül, hiszen a szakemberek szerint is botrányos minőségben, betonelemekből összeeszkábált falfelületek ma már nem csak a hideget, hanem a csapó esőből származó vizet is beengedik a lakásba.
Erre a rákfenére kapott gyógyírt a sepsiszentgyörgyi Barátság Tulajdonosi Társulás. A két és fél esztendővel ezelőtt elkezdett munka - bár a tömbházak között még semmit sem látni az erdeményből - lassan beérik, s ha az utolsó adminisztratív akadályokat is sikerül legyőzni, ősszel megkezdődhet a nagy munkálat.
Közgyûlések sorozata
Dulányi Enikő, a társulás adminisztrátora komolyan vette a jövevényszó magyar megfelelőjének tartalmi töltetét: nem csupán felügyelője, hanem a szó teljes értelmében gondnoka kívánt lenni annak a negyednek, amelyet rábíztak a tulajdonosok. Mert a panaszok mindennaposak voltak, s aki csak rápillant az állomás környékén 1977-ben épített, tizenhét lépcsőházat tömörítő tömbházakra, láthatja: a különböző házi szigetelési megoldások ellenére a falelemek között a szél, a víz könnyen kap szabad utat. De honnan olyan sok pénz a külső szigetelésre?
- Közgyûlés közgyûlést ért, rengeteget gondolkodtunk, hogy mit lehetne tenni - emlékezik Dulányi Enikő a közel három évvel ezelőtti kezdetekre.
A panaszáradat puszta meghallgatása is sok időt vett igénybe, hát akkor a megoldáskeresés. Első javaslatként 2004-ben külső vakolás és meszelés érdekében állítottak össze pályázatot, de a közel milliárdos beruházást a városháza nem támogatta. Saját pénzből pedig - kereken 410 család egyetértésére, na meg fizetőképességére volt szükség - kivitelezhetetlennek bizonyult a ,,vállalkozás?. Az odafigyelés azonban nem lanyhult, s bár a hitetlenek, a ,,nem lesz ebből semmi?-t hangoztatók tábora nem sokat apadt, a gondnok újabb lehetőségek után kutatott. 2005 nyarán a megyei építkezési felügyelőségnél ajánlották, hogy készülőben egy országos program, érdemes lenne a szakminisztériumban érdeklődni. A telefonálgatásnak decemberre lett eredménye.
Dulányi Enikő: December huszadikán azt válaszolták a minisztériumban, hogy nagyon jókor hívom, mert épp most dolgoznak egy sürgősségi kormányrendeleten.
A tömbházlakások hőszigetelésének állami és önkormányzati részfinanszírozását lehetővé tevő rendelet végül ez év január 10-én jelent meg a hivatalos közlönyben, és a hőszigetelés költségeit három egyenlő részre osztotta: az állam és az önkormányzat mellett a tulajdonosoknak a költségek egyharmadát kell állniuk. A támogatás elnyerése érdekében azonban vaskos dokumentáció szükségeltetett.
Dokumentáció
A munka, az utánajárás neheze csak most kezdődött, hiszen pályázat gyanánt a vaskos dokumentáció összeállítása nem kis feladat. Legfontosabb eleme a lakók legalább felének a beleegyezése. Ismét közgyûlések, beszélgetések sora következett, hiszen mindenkinek zsebbe kell nyúlnia. Ráadásul a pontos összeget sem lehetett meghatározni, hiszen erre külön felmérést kellett készíteni (ami szintén pénzbe kerül), nem beszélve a majdani kivitelező ajánlatáról (ami ebben a szakaszban nem is lehetséges). Azt bizonyára sokan megértették, hogy - ha a pályázatot elfogadják - egyet fizetnek és hármat kapnak, vagyis egyharmad beruházással, az előzetes becslések szerint mintegy 15-20 millió lejjel nő a lakás értéke. Nem beszélve a majdani alacsonyabb fenntartási költségekről.
És sikerült, a lakók mintegy nyolcvan százaléka áldását adta, s egyúttal fizetési kötelezettséget vállalt. Közben a felmérést is megrendelték, s több álmatlan éjszaka után, két és fél hónap alatt, miközben Dulányi Enikőt (,,ezt ne tessék kiírni? - mondta a gondnok) fián kívül a hivatalosságok (város, megye) legfennebb jó tanácsokkal segítették, nos, megszületett a dokumentáció. (Ha zárójelben is, de nem kerülhetjük meg a kérdést: vajon az önkormányzatok nagy szaktudással rendelkező pályázati irodái nem vállalhatták volna fel a munkát? Elvégre a lakók érdekeit szolgálnák.) A pályázat költségeit - talán sokaknak hihetetlen, de kereken tízmillió lejbe került csupán - a késedelmi kamatokból fedezték.
- Nagyon sokszor abba akartam hagyni - mondja Dulányi Enikő -, de végül áprilisra elkészült a dosszié, és benyújtottuk a minisztériumba. Huszadikán hívtak fel Bukarestből, hogy ,,d-na Dulányi a?i reu?it?. Nem is jött, hogy elhiggyem?
Kivitelezés
A sikeres pályázat után (a programban egyébként országos szinten alig néhány pályázat nyert) a finanszírozásban részt vevő másik két fél is bekapcsolódott a terv kivitelezésébe. Ami szintén nem könnyû feladat, hiszen versenytárgyalást kellett kiírni a részletes szakfelmérés elkészítésére. Ezt egy bukaresti cég nyerte el (három fővárosi jelentkezett), s a több mint másfél milliárdra rúgó költséget szintén sikerült állami forrásból előteremteni. A felmérés folyamatban, szeptember végére ígérik az eredményt, tehát október eleje előtt nem lehet összeállítani a tenderfüzetet a kivitelező kiválasztására. Az előzetes becslés szerint a 21 700 négyzetméter falfelület szigetelő hablemezzel való bevonása és a szükséges munkálatok meghaladják a 15 milliárd régi lejt. Lakásonként hat, hat és fél millió lej összegyûjtését határozták el, amit két év alatt részletekben kell törleszteni. Felmerült a cseréptetők elkészítése is, akár egyszerû tetővel, akár a tetőtérben kialakítható, új lakófelületekkel együtt, erről azonban döntés még nem született. Közben az érintett lakók közül háromtagú bizottságot jelöltek ki, mely felügyeli, illetve besegít a tennivalók lebonyolításába.
- Engem sokan ismernek, nem csak itt, a negyedben, hanem a Tegánál, a közmûveknél, a nagy szájamról ? mondja Dulányiné -, de erélyes fellépés nélkül semmit nem lehet elérni. Mint ahogy a lakók hozzáállása nélkül sem - teszi hozzá.
Tamáskodók hitetlensége
Egy átlagos hétköznapi délelőttön tartunk rövid terepszemlét a negyed tömbházai között. A készülő nagy munkára még semmi nem utal. Egy-egy kíváncsi szempár kandikál ki csupán az emeleti ablakokból, amelyeket egy nagyobb keret, az előregyártott betonelem körvonala jól kivehetően zár közre. Néhol szigetelőhab, néhol cementes szigetelés mutatja az egyéni igyekezetet, a foszladozó kockás falfelület tényleg megérdemli, sőt, követeli a felújítást.
A takarítónők már a lépcsőházak előtt sepregetnek, a vakációzó elemisták jobb híján a betonasztalon ipics-apacsoznak. Néhány lakó kíváncsian nézi terepszemlénket, majd félrehúzódik, amikor fényképezni akarok. Dulányi Enikő Zöldi Csongort mutatja be, aki épp egyik tömbházból lép ki, és aki szakmai jártassága okán elvállalta a bizottság pénzügyi felelősségét. ? is úgy látja: mindent a legnagyobb nyitottsággal kell lebonyolítani, mert a tamáskodók még mindig nem hiszik, hogy lesz ebből valami, s azt sem, hogy ,,tisztán? bonyolítják le a munkálatot.
Nyugtával dicsérd a napot - tartja a népi bölcsesség, amihez hozzátehetjük: de csak akkor, ha van, amiért. Ha a munka, a tervezés jóleső érzésével térhettél nyugovóra. A Barátság sétányon ezen az úton haladnak. Reméljük, hamarosan a teljesen új ruhába öltözött/öltöztetett negyedről közölhetünk (fotó)riportot.
Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.