A közelmúlt szlovákiai eseményei arra késztetnek, hogy megerősítsem: Magyarország minden lehetséges támogatást és védelmet megad azoknak, akiket a magyar nemzethez tartozás miatt hátrányos megkülönböztetés, megalázás, megfélemlítés, fizikai bántalmazás ér - mondta a köztársasági elnök tegnap Budapesten. ,,Erre a védelemre kétoldalú kapcsolatainkat és nemzetközi szervezetekben viselt tagságunkat is igénybe vesszük? - hangsúlyozta Sólyom László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) résztvevői előtt mondott beszédében. Hozzátette: nemcsak utólagos védelemről, hanem megelőzésről is szó van.
A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy minden uniós tagállam köteles polgárainak biztosítani a jogállamiság és az emberi jogok élvezetét, ami adott esetben pozitív, a jogsértéseket megelőző lépéseket is szükségessé tehet. Kiemelte: ha bármely EU-tagállam elmulasztja ezt, a többi tagállammal szemben fennálló kötelezettségét is megszegi. ,,Éppen ezért a megfelelő nemzetközi szervezeteknek is meg kell szólalniuk, ha tagjaik valamelyikében ezek az alapértékek veszélybe kerülnek? - hangsúlyozta Sólyom László.
A KMKF nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) - ebben a kérdésben egyetértettek a tegnap Budapesten megtartott fórum résztvevői. A KMKF délelőtti ülését követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar-magyar párbeszéd, illetve a Máért jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar-magyar kapcsolattartást sokszínû, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a Magyar Állandó Értekezlet eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Mint mondta, kormányzati oldalról átalakul az egyeztetés fórumrendszere, létrejön a magyar-magyar kormányzati konzultáció a kormány és a magyar közösségek képviselőinek részvételével, s ennek első ülésére még ebben az évben sor kerül.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke az MTI-nek ugyanakkor azt mondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a parlamenti pártok képviselői. Ez visszaállamosítást jelent, és a Máért hibernálását - hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintő kérdésekben.
Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke közölte: nem tudnak, mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja mûködtetni a Máért-ot. Hozzátette: együtt akarnak mûködni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar-magyar együttmûködés kereteiről. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minősül, vagy csak javaslatnak. Ez nem világos ebből a koncepcióból - tette hozzá. Bugár közölte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól mûködött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte azt is: nem szeretné, ha az intézményes magyar-magyar kapcsolatokból eltûnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Előbbivel utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe.
Szili Katalin házelnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a KMKF nem is kívánta soha helyettesíteni a Máért-et.
A KMKF aggódva tapasztalja, hogy az új szlovák kormány megalakulása óta tettlegességekig fajult Szlovákiában a magyarellenesség - olvasható a tegnapi ülésen elfogadott állásfoglalásban. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a szlovák kormány miniszterelnöke, Robert Fico a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját teszi felelőssé a szlovák-magyar feszültség újraéledése miatt. A KMKF véleménye szerint, bár szélsőséges nézeteket hirdető csoportosulások a térség több országában is vannak, annak okát, hogy Szlovákiában felerősödött a magyarellenesség, épp a Szlovák Nemzeti Párt kormánytagságában kell keresni.
A KMKF üdvözli az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak a nyilatkozatát, mely szerint az EU nem tekinti a tagországok belügyének a kisebbségi incidenseket. A KMKF tagjai megnyugvással vették tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet a jövőben is. Támogatják az Európai Bizottság elnökének azon véleményét, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az emberi jogokat. A KMKF üdvözli a szlovák parlament e témában szerdán elfogadott nyilatkozatát, valamint a szlovák és magyar értelmiségi csoportok és a két Püspöki Kar erőfeszítéseit a nemzetiségi türelmetlenség visszaszorítására és a két nemzet párbeszédének erősítésére.
(x)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.