A világon számos helyen emlékeztek meg tegnap a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról. Az Egyesült Államokban a lakosság egyperces néma csenddel tisztelgett reggel országszerte az áldozatok emléke előtt George Bush elnök felhívására. A szóban forgó merényleteket minden idők legnagyobb támadásaként emlegetik.
Az amerikaiak helyi idő szerint 8.46-kor adóztak egy percig az áldozatok emlékének, 2001-ben ebben a percben csapódott be az első eltérített repülőgép a Világkereskedelmi Központ egyik tornyába. Kofi Annan ENSZ-főtitkár és a Biztonsági Tanács is néma csenddel rótta le kegyeletét. Az elnöki házaspár már vasárnap este koszorút helyezett el az ikertornyok helyén. A támadások évfordulóján a Ground Zero mellett a hozzátartozók felolvasták az áldozatok neveit. Az al-Kaida a négy eltérített utasszállítóval 2973 ember halálát okozta.
Az évfordulón a központi helyszínen, New Yorkban az első néma tisztelgést továbbiak követték 9.03-kor, a második gép becsapódásakor, valamint 9.59-kor és 10.29-kor, a két torony leomlásának idején. Az elnök tegnapi programjában szerepelt a terrortámadások másik két helyszínén rendezett gyászünnepség is: a Washington melletti Pentagonnál, valamint Pennsylvaniában, ahol a United Airlines 93-as járata lezuhant.
Az egyesült államokbeli merényletekben elhunyt 67 brit áldozatról emlékeztek meg hozzátartozóik Londonban, az amerikai nagykövetség melletti emlékparkban tartott gyászrendezvényen. A NATO brüsszeli székhelyén is megemlékezést tartottak, amelyen Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a transzatlanti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a terrorizmus elleni harcban. Az együttmûködés fokozására tett ígéretet az Egyesült Államoknak a terrorizmus elleni küzdelemben az Európai Bizottság két magas rangú vezetője. Franco Fattini uniós igazságügyi és jogi biztos Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszternek írt levelében hangoztatta, hogy a terrorizmus elleni harc sikerének záloga a szövetségesek együttmûködése. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: ,,A tudatlanság és a bizalmatlanság a terrorizmus stratégiájának nélkülözhetetlen elemei. Erre azt a választ kell adnunk, hogy kitartunk elveink mellett, azaz tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, amivel a lehető legjobban szavatolhatjuk jövőbeni biztonságunkat.? Bírálta Washington politikáját Wolfgang Schäuble német belügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a terrorizmussal szem-ben határozottan fel kell lépni, de a jogállam alapelveit semmi esetre sem szabad hatályon kívül helyezni.
A tegnapi amerikai sajtó George Bush kormányát hibáztatta a terrorizmus elleni harc eddigi sikertelenségéért. A The New York Times szerint ez a harc Afganisztánban a legjobb esetben is holtponton áll, Irak pedig a terroristák legjobb iskolája. Szeptember 11. nem a terrorhadjárat kezdő lövése volt, csak az eddigi leghangosabb; a történtek gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza ? írta tegnap a londoni The Times. A lap szerint a terrorcselekmények sorozatát egy elveszett iszlám világ újjáélesztésének vágya vezérli, ennek figyelmen kívül hagyása, az izraeli?palesztin konfliktus, illetve az afganisztáni és az iraki beavatkozás okolása az al-Kaidának nevezett képződmény félreértése; az al-Kaida egy nagyon hosszú történet eredménye. A központi kérdések most úgy hangzanak: mennyi liberalizmust engedhetnek meg maguknak a liberális társadalmak, mennyire lehet ,,multi? a multikulturalizmus, és nem civilizációk közötti összecsapás kezdetének vagyunk-e tanúi?
Nemzetközi összefogást sürgettek a terrorizmus elleni harcban, és bírálták az amerikai kormányzat politikáját a legtekintélyesebb német lapok. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung arra mutatott rá, hogy a terrorizmus elleni harc érdekében a katonai, titkosszolgálati és rendőri eszközök teljes tárházát be kell vetni. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy egy demokratikus jogállam e küzdelemben korlátokba ütközik, bármennyire is fájdalmas ez a nyugati társadalmak számára.
Nem a New York-i ikertornyok összeomlása, hanem a Fehér Ház önfejû döntései nyomán változott meg a világ a Der Standard osztrák napilap szerint. A cikk írója úgy értékeli, hogy a Bush-kormányzat reakciója? mindenekelőtt az iraki háború ? jelentette a világpolitikában a döntő fordulatot. Ez ugyanis Amerika ellen haragította a muzulmán-arab világot, és csaknem széttörte a transzatlanti tengelyt. Ez erősítette meg drámai módon az iráni mollahokat, mivel kiiktatta az addig erős stratégiai ellenpólusként létező Irakot. Az osztrák lap szerint ha majd egy napon történészek ezt a korszakot tanulmányozzák, nem a 2001. szeptember 11-i, hanem az iraki amerikai bevonulás 2003. március 20-i dátumát fogják döntő napként megjelölni.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.