Riport: Kámélusz király utódai

2006. szeptember 19., kedd, Archívum 2003–2007

Nehéz lenne elképzelni, milyen lehetett az élet a mai Komolló térségében úgy jó másfél ezer esztendovel ezelott. Ma csak annyit tudunk, hogy a Feketeügy teraszán, a református templom északi közelségében római katonai tábor terült el. Ez orizte azt a fontos hadi- és kereskedelmi utat, amely a Rétyi-szorulaton át Borosnyó, Kézdivásárhely és Ojtoz felé tartott. Komollónak akkor még híre-hamva sem volt, nevének írásos emlékét ebben a formában csak 1567-bol ismerjük. Jócskán a székelység letelepedése után tizenkét kaput írtak össze, lakóinak száma nem lehetett több, mint félszáz. A 2002-es népszámlálás alkalmával nem számolták meg külön a lakosságot, mert Komollót - bár önálló vallási és faluközösség - közigazgatási szempontból Réty község részének tekintik.
Egy szeptemberi napon a térség múltjára is, de foleg a település jelenére figyeltünk.
Hol az a rézbol való híd?
Komolló egykori krónikása, néhai id. Benko Kálmán mesélte sok évvel ezelott e sorok írójának, hogy a régi komollóiak a Nagy vár nevu helyen tudták Kámélusz király várát, s hogy tole eredne a falucska neve is. ,,O emelte a várat - mondta -, rabszolgái surcukban (kötényükben) hordták össze a Várhegyet felépíto temérdek földet, velük ásatta ki azt a mély kutat is, melyet Várkútja néven emlegettek a régiek. Ha valaki abba le merészelt menni, hogy az ott elrejtett temérdek kincset megkeresse, örökre megnémult, hogy ha ismét napvilágra jönne, ne tudja elárulni a titkot. A vár területén sok kincs lehet elásva, de kinek van arra ideje és türelme, hogy utána kutasson? A várat egy mély sánc vette körül, abba belévezették az Angyalosi patak vizét, az táplálta állandó jelleggel.? Orbán Balázs idejében, amikor félezer lakója volt ennek a falunak, még élt az a néphit Komollón, hogy a Labor völgye felett egy rézhíd húzódott, amit Kámélusz emeltetett, s ezen keresztül járt át Kilyénben lakó szeretojéhez, s az most is megvan valahol elsüllyedten a Labor völgye alatt.
Bizony lehet még kincs, római kori aranyrúd is a Nagy vár mélyén, mert ott katonai tábor állt, amely Kr. u. a II. század utolsó felében épült. Az itt feltárt régészeti leletanyagot a Székely Nemzeti Múzeum orzi. A táborról írta doktori értekezését dr. Székely Zoltán, a múzeum volt igazgatója-régésze, aki ebben a dolgozatában tette közzé a románság ún. kontinuitásának ma is figyelemre méltó megközelítését. Azóta sok víz folyt le a Feketeügyön, s az egykoron tehetos Komolló népének élete viszontagságokon át maivá, gondterheltté alakult. Gondterheltté, mert az osök, az apák és a nagyapák pénzen vásárolt földterületeit, a falu mezorészét, mely a Szépmezo és a Labor völgyének termékeny talajáról volt híres, megtizedelte a totalitárius rendszer gazdaságpolitikája, s hiába jöttek sorra a mai Románia földtörvényei, még most is tetemes földterület járna vissza komollói örökösöknek. Sokan vannak, akik törvénykezés útján jutottak osi jussukba, mások ma is várják, remélik, hogy visszakapják jogos földterületüket. Nem a Nagy vár rejtett kincsei után áhítozik már rég az idevaló ember, hanem az után, hogy megalapozhassa mindennapjait, családjának jövot teremtsen. S ez nem könnyu?
Sem az árvíz,
sem a mennyko
Egyik sem sanyargatja már a falu népét, mint valamikor, mert az ember a környezet lényeges megváltoztatására is képes. A ,,nyakigvíz falut? gát védi mindenütt a Feketeügy mentén, de mert még mindig ,,a víz az úr?, a teraszmagaslat és a gát között nem tudnak megszabadulni a belvizektol. A teraszláb alatt magasan álló freatikus vízréteg, források szúnyogteleppé duzzadó víztükröket teremtenek, s a kertek hosszú sora régóta, használhatatlan. Csapoltak már eddig is, nagy volt a helyiek öröme, amikor erogépek jelentek meg a faluban, és a Harkó-kert térségébol víz folyásával szembe haladva megkezdték egy lecsapoló sánc mélyítését. Mondogatták is látogatásunk alkalmával, hogy látszik már az eredmény, mert például Dombora Béla bácsi kertjébol, amely állandó tófészek volt, eltunt a víz. Igen ám, de egy szép napon elvitték a gépeket, félbemaradt a munka.
- Utcahosszában felszedték a kapuk elotti hidakat, hogy tudjanak dolgozni - magyarázták a Huszti és a Bajkó családban -, de olyan gyenge és keskeny hidat építettek vissza, hogy a tejeskocsi besüllyedt, ki kellett húzatni. Bagoly mérnök úrnak kellett segítenie, hogy ismét használhatóvá tegyük. Serestely Mihály, Szilágyi Jeno portája elott is baj volt. A Dombora Mihály bácsié elé az egyiket visszatették, s úgy is hagyták.
- Miért állt meg a munka, mikor folytatják? - kérdeztük Dálnoki Lajost, Réty község polgármesterét, aki elmondta, hogy a gépeket csak idolegesen vitte el a Tara Bârsei nevu kivitelezo cég, de hamarosan visszajönnek, folytatják a munkát. Szerinte értheto a komollóiak aggodalma, s olyan hangok is akadnak, hogy nem folytatják a munkálatot, mert nincsen pénz. A községi tanács tartalékolta az erre szükséges alapot, s mi is láttuk a folytonosság jeleit: a napokban betonvályúkat raktak le a levezeto árok mellé. Nem csoda, hogy a helyiek inkább a bajokra-gondokra figyelnek, s az újat, eloremutatót meg sem említik. Történt ugyanis, hogy a községközpontban és Komollón lefektették az ivóvízhálózat fovezetékét, és faluhosszában állnak már a kékre mázolt utcai csorgók, hamarosan folyni fog az a jó minoségu ivóvíz, amelyet a maksai-rétyi vasútállomás térségében készült fúrásokból szivattyúk hoznak a felszínre. Azt is megtudtuk a polgármestertol, hogy a hamarosan muködo ivóvízhálózat mellé megrendelték a szennyvízülepíto rendszert is. Ha ezt megnyeri az önkormányzat, éppen Komolló szélén lesz a rendszer derítoállomása.
De ha sokáig a víz volt az úr, azt is el kell mondanunk, hogy valamikor villámcsapás okozta tüzek perzselték Komollót. Nem volt a múltban olyan bennvaló, amelynek csurjébe ne csapott volna be az istennyila. Innen az a már csak emlékként élo szólásmondás, hogy ,,kuporog, mint Komolló végében a mennyko!? A helyiek úgy tartják, hogy a villámcsapásos idoknek a Feketeügy szabályozása vetett véget, de valószínubb, hogy a falu mellett elhaladó, 27 000 kW-os magasfeszültséget vezeto tartóoszlopok vezetik le.
,,Ficáznak
a székely valutával?
- Mi nem megijedünk, mi már most jettit vettük a dolgoknak - kezdték ízes székely nyelven a muút mellett krumplit áruló komollói cigányok -, mert nagyon alacsony a pityóka ára. Itt azzal van a baj, hogy akinek nincsen megfelelo tárolási lehetosége, s mert a pénz is kell, hamar túl kell adnia azon a feleslegen, amiért megdolgoztunk. Mi nem loptuk a pityókát, s most 4500-ért túl kell adnunk rajta. Isten lássa a lelkemet, ez a zsák nincsen megcsövezve! (A zsák közepébe nagyobb átméroju csövet helyeznek, s azt megtöltik apró krumplival, a cso és zsák közötti teret pedig szép, válogatott gumóval. Amikor megtelt a zsák, a csövet kihúzzák, a zsák száját bekötik és kész a megcsövezett portéka - szerk. megj.)
Komollón egyébként sok módos roma is él, aki több éve más országokban kereste a pénzt. Nem elherdálták, hanem hazahozták. Szép, rendezett házakat építettek, s nem egy elott székely kapu jelzi, hogy ok székelymagyar cigányok. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs gond a megélhetéssel. Van néhány farmerféle a faluban - mondták -, de egyik sem fut messze a gazdagságtól. Ifj. Szocs Domokoshoz kopogtattunk be, aki elmondta, hogy nem a legalkalmasabb pillanatban kérdezzük vállalkozása felol, mert éppen most határozta el, hogy váltani fog.
- Ezt a bennvalót megvettük, házat akarunk építeni, tehát kell a pénz. Én tehéntenyésztésbe kezdtem, de rájöttem, hogy nem nekem való. Az állat nagyon leköti az embert, se éjjele, se nappala, se ünnepe nincs. Túl akarok adni rajtuk, már meg is kezdtem. Át akarok állni húsdisznók tartására, s mert az alapmesterségem autószerelo, muhelyt szeretnék nyitni. Így hát menet közben kapott el a szerkeszto úr?
- Mi a helyzet itt a falusi pénzforrással, a tejpénzzel? - kérdeztük Huszti Emesét, a helybeli tejbegyujto központ csarnokos asszonyát.
- Tavaly május 20-tól vezetem a csarnokot. Napi bevételem 380-470 liter tej közötti. De ez nem az egész falu tejmennyisége, mert van, aki hét közben maga viszi eladni fölöslegét Szentgyörgyre, a többit hozzám hozza. Itt is a pénz forog kockán. Én csak a Covalact Rt.-nek gyujtöm a tejet. El kell mondanom, hogy eléggé jó minoségu az itteni tej. Mindenki megkapja a tejszubvenciót, ami elo van írva: a 27-es fajsúlyú és 3,5-ös zsírtartalmú tej után minden termelonek jut 5900 lej e hónap végéig. De vigasztalódjanak a termelok, mert október 1-jétol az ilyen minoségu tej literéért havonta 6800 lejt kapnak. Ez a parancs nálam már papíron van. Erre a szubvenció 7 bani literenként, de minden tehén után meg kell lennie az 500 liter hozamnak. Másként nem jogos a pénzre. Nálam minden uniós követelmény teljesítve. Van egy 1250 literes hutom, s naponta mérem a fajsúlyt. Október 1-jétol csak a 26-os fajsúlyú tejet vehetem el, a zsírfokot is ellenorzöm. A Covalactnak a fizetésben nincsen elmaradása.
Van olyan is a faluban, aki más úton-módon próbálja keresni a boldogulást, a megélhetést. Komolló szívében ugyanis egy vadonatúj panzió épül. Kell-e szebb táj, amire az épületbol majd rátekint a vendég, mint a különlegességeivel ékeskedo Komollói Nyír? A panziót a Tódor családi vállalkozás építteti a Sapard-programban nyert 61 674 euróból, befejezésére 2007 márciusában lehet számítani. A munkálatok jelenleg is folynak. Vajha Kámélusz király varázsa, a táj szépsége, a folyóparti csend ide vonzaná a lazítani óhajtó vendégeket?
A lelkiek nélkül semmit
Balla Barna tiszteletes az, akivel felülrol, úgymond madártávlatból rá tudtunk pillantani a falura. Eklézsiájában pozitív a népességszaporulat, szinte hihetetlen, de gyarapodó a gyülekezet. Kevés a rálátása a laborfalvi leányegyházra, s ezzel együtt számlál ez a gyülekezet félezernél valamivel több lelket. Túl azon, hogy felette leromlott a komollói parókia épülete, és - külön pénzforrásokból - fokozatosan fel kell újítani, túl az anyagi gondokon, hisz a félig-meddig visszakapott kultúrotthont a rétyi önkormányzattal közösen kellene tatarozni-korszerusíteni, a fiatal, alig öt esztendeje itt szolgáló tiszteletesnek az a véleménye, hogy lelkiek nélkül semmit nem lehet maradéktalanul megvalósítani. És ez így is van: így vált lakhatóvá és használhatóvá a gyülekezeti terem, így áll még a falu osi református temploma, így lehetett csak összefogni egy maréknyi magyar kálvinista gyülekezetet, így lehet csak lépni-lépkedni, s járható ösvényre terelni Kámélusz király zömében protestáns utódait.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép