Család: Tanító és tanítvány

2006. szeptember 21., csütörtök, Archívum 2003–2007

5.
Tesztlapok, felmérések rögzítik, számítógépek feldolgozzák a ,,termékké? el?léptetett tudást, miközben a tanulási kedv egyre csökken, a tudás célirányosan egysíkú, az életben való helytállás képessége süllyed?ben, a tanult ember társadalmi megbecsülése kivesz?félben, a példamutató tanítómester egyénisége pedig szinte csak olvasmányainkban létezik.
Vajon mi marad ki észrevétlenül életünkb?l?
A tudás gyökerei
A modern ember számára olyan természetes, hogy ismeri a világ rendjét, használja a technika vívmányait és habzsolja az információkat, hogy az életét el sem tudja képzelni ezek nélkül.
Csak akkor éri meglepetés, amikor valamilyen rendkívüli körülmény folytán - például természeti katasztrófa - nélkülöznie kell mindezt. Akkor próbál visszatérni a gyökerekhez, ahhoz az ?si tudáshoz, melyet a szakemberek ösztönös tudásnak, tudatalattinak stb. neveznek. Mindez nem más, mint az id?k ködéb?l ránkmaradt tudás, ösztönös megérzés, a sok évezredes megtapasztalás és a misztikum keveréke.
Míg a régi ember számára a születés és a halál jelensége és még sok más igazi misztérium volt, vagyis a csodával elegyed? titok, addig a ma embere mindent kizárólag az eszével próbál felfogni, megmagyarázni és befolyásolni. A lombikbébik születésével, a klónozás gyakorlatba ültetésével mintha megsz?nni készülne a születés csodája, de a halál még mindig titokzatos marad. A materialista felfogású ember nem hiszi el ugyanis a lelke mélyén, hogy ? maga vagy szerettei valamikor egyszer?en megsz?nnek, minden értelemben törültetnek. Bár egyre többet ismerünk meg, egyre nagyobb a magyarázatra váró dolgok és jelenségek száma is.
Tudásunkat leginkább ahhoz a fához tudnám hasonlítani, melynek lombkoronáját ápoljuk, de gyökerét elhanyagoljuk. Ennek pedig hosszú távon szomorú következményei lehetnek.
Ismerni a természet apró rezdüléseit, ahogy a valamikori földm?ves ismerte, gyógyítani f?vel, fával, természetes energiákkal, belátni a lélek mélyébe egy ?si tudásformát jelent. Barátként és nem ellenségként kezelni a természetet, bízni megérzéseinkben, elfogadni a megmagyarázhatatlant még nem jelenti azt, hogy el kell veszítenünk a tudományba, a fejl?désbe vetett hitünket. Az anyagi világ mellett elfogadni a lélek világának létezését nem maradiság.
A tanulásnak a megismerés útját és nem korlátait kell jelentenie számunkra.
Ha nyitottak maradunk minden iránt, és nem a világ urának, hanem részének érezzük magunkat, ítél?képességünk józan marad, tudásunk gyarapszik, er?nk megsokszorozódik.
Jártó Kocsis Edit
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép