SIMON BOTOND, Sepsiszentgyörgy. Városunk kulturális életéb?l számomra a Tamási Áron Színház tevékenysége a legérdekesebb. A Háromszék a napokban két írásban is foglalkozott az intézménnyel, és az egyik arra is kitér, hogy Albert Álmos polgármester - akit jómagam is többször láttam a színházban - úgy véli, Bocsárdi László jelenlegi igazgatónak kizárólag a sepsiszentgyörgyi színházzal kellene tör?dnie. Furcsállom, hogy a minden jel szerint igenis színházkedvel? Albert Álmos - aki funkciójából adódóan azért ismerheti e m?vel?dési intézmény ügyeit is - nem tud arról, hogy mennyi minden történik - igen alaposan szervezett módon - a színfalak mögött. Az a városatya, aki feltételezésem szerint konyít valamit a színházhoz, biztosan tisztában van a társulat értékével, és nem az általa megtekintett el?adások kritikájaként kérd?jelezi meg Bocsárdi igazgatói hozzáértését. Bízom benne, hogy a polgármester és az illetékes bizottság megfelel?képpen értékeli a következ? évad b? és nívós felhozatalát, és továbbra is Bocsárdit nevezi ki az intézmény élére. Mert a let?nt dics?ség? Carpa?i cigarettát és néhány nadrággyárat leszámítva városunk egyetlen híressége a Tamási Áron Színház. Reméljük, az is marad.
BALÁZS JÁNOS, Sepsiszentgyörgy. Augusztus 15. óta beköttettük az RDS-telefonvonalat, de azóta is bosszankodunk, mert inkább nincs, mint van telefonkapcsolatunk. Naponta legalább tíz órán át használhatatlan. Többször is reklamáltunk, csak azt válaszolták, meglesz, ne nyugtalankodjunk. Már egy hónapnál több eltelt, és nemrég mobiltelefonról kellett ment?t hívnunk, mert az új rendszer nem m?ködött. A f?nökkel szerettünk volna beszélni, de nem hívták a telefonhoz. Hátha így eljut hozzá a panaszunk.
MÜLLER LÁSZLÓ, Sepsiszentgyörgy. Azok táborába tartozom, akik nem tulajdonítottak nagy jelent?séget a bolti pénztárjegy átvételének, ellen?rzésének és meg?rzésének, mert azt gondoltam, hogy a pénztárosok tudják a kötelességüket, és becsületesek. Hanyagságom meg is hozta keser? gyülmölcsét: egy szombat délel?tt 67 000 lej értékben vásároltam a piaci Mini Market üzletben. A pénztárosn? ugyan szemrebbenés nélkül 100 700 lejre taksálta a kosárban lev? három árut, amit ki is fizettem, de mivel az összeg túlzottnak t?nt, kint kiszámítottam, hogy egy csapásra 33 500 lejjel vágtak át - ha ezt napi több tízmilliós bevétellel beszorzom, szép summát jelent! Visszamentem, és a f?nökn? jelentlétében kértem az újraszámítást - a különbséget nem tudták megmagyarázni, inkább engem vádolt a pénztárosn?, állítva, hogy visszaadott 40 000 lejt. Tehát engem csaptak be, és mégis én vagyok a csaló! A pénztárjegy másolatát vissza lehetett volna keresni, mert alig páran vásároltak utánam, de nem sietett vele a hölgy - végül visszaadta a különbséget, azzal a megjegyzéssel, hogy ? fogja megfizetni. Az esetb?l több tanulság is adódik: a pénztárjegyet mindig át kell venni, és még a pénztárnál ellen?rizni, de jó, ha el?zetesen is kiszámítjuk a kosár tartalmának értékét.
DÁLNOKI JÁNOS, Sepsiszentgyörgy. Háromszázezer lejt vesztettem a rossz hallásom miatt minap a Szemerja negyedi postahivatalban, ahová a gáz-, villany- és telefonszámla kifizetéséért mentem. Két órát álltam sorban, és mikor odaértem, átnyújtottam a borítékot, amibe emlékezetem szerint mindhárom számlát betettem, egy ötszázezres bankjeggyel együtt. A postatisztvisel? hölgy mondott valamit, amit én 700 000 lejnek értettem, ezért még odaadtam két százast, és csak akkor jöttem rá, hogy valószín?leg 400 000 lejt mondott, amikor - még a hivatal asztalánál - észrevettem, hogy csak két számla van nálam. A pénzt persze nem tudtam visszaszerezni, pedig írásbeli panaszt is tettem Vajda András postaigazgatónál, magyarul - aztán kaptam rá egy román nyelv? választ, hogy ilyen nem történhetett, mert az illet? húsz éve dolgozik ott, és soha nem volt rá panasz. Nekem pedig volna tanúm, a mögöttem álló, vékony, kisgyermekes anya, csakhogy nem ismerem. Bánt, hogy így visszaéltek a fogyatékosságommal, és a mi nyugdíjunkhoz képest ez nem kis összeg - el is döntöttem, hogy többet arrafelé sem megyek.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.