Románia és Bulgária tegnap megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását ahhoz, hogy 2007. január elsejével az Európai Unió tagjává válhasson. Ezzel az EU tagállamainak száma 27-re, lakossága pedig az eddigi mintegy 457 millióról 487 millióra nő majd. Az EU-bizottság döntését ugyanakkor olyan szigorú feltételekkel párosította, amilyeneket még soha nem támasztottak egyetlen új belépővel szemben sem.
José Manuel Barroso, a testület elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén jelentette be a döntést. Mint mondta, az Európai Bizottság aznap elfogadta végső jelentését Románia és Bulgária EU-csatlakozásáról, s ennek végkövetkeztetése: mindkét ország 2007. január 1-jétől megkaphatja az EU-tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket. Barroso beszédében leszögezte, hogy a történelmi tapasztalatok szerint a bővítés segíti a gazdasági növekedést, előmozdítja a társadalmi kohéziót, s egyben megerősíti az EU szerepét a világban. Reményét fejezte ki, hogy akárcsak a korábbi felvételek, ez a mostani is sikeres lesz. Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési ügyekért felelős tagja úgy vélte, a két ország történelmi teljesítményt nyújtott a felkészülés során. Ám azt is hangsúlyozta, hogy az EU-bizottság biztosítani akarja az európai adófizetők pénzének megfelelő felhasználását, illetve azt, hogy a román és bolgár reformok visszafordíthatatlanok legyenek, így a belépést engedélyező döntés tartalmazza a ,,járulékos intézkedések? (azaz a szigorú ellenőrzést, és ha nem sikerül a követelményeket teljesíteni, akkor a szankciók, védzáradékok) lehetőségét.
Az EU-bizottság jelentése szerint mind Romániának, mind Bulgáriának rendszeresen be kell számolnia a reformok terén elért előrehaladásról, s az első ilyen jelentéseket 2007. március 31-ig kell benyújtaniuk. Romániának hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tennie az igazságszolgáltatási folyamatokat, és létre kell hoznia egy olyan ügynökséget, amely ellenőrzi az állami tisztségviselők vagyoni helyzetét, esetleges összeférhetetlenségét, illetve érdekütközéseiket. A jelentés szerint mindkét országnak fel kell számolnia a sertéspestist, ha azt akarják, hogy élő sertéseket, illetve sertéshúst szállíthassanak az EU területére. Megfelelő mechanizmust kell kiépíteniük az unióból jövő támogatások szétosztására, máskülönben e források egy részének elvesztése fenyegeti őket.
Mivel a két új tagország egy főre eső gazdasági teljesítménye csak egyharmada az EU átlagának, s a jelenlegi tagállamok tartanak attól, hogy a belépés után hatalmas tömegben indulnak meg feléjük a munkát kereső, jobb fizetésben reménykedő románok, bolgárok, még ott is (a britek, az írek és a svédek) korlátozásokat fontolgatnak, ahol a 2004-ben belépett államok munkavállalóit beengedték.
A jelentés foglalkozik a kisebbségek romániai helyzetével is. A dokumentum szerint a kisebbségvédelem terén csak korlátozott előrehaladás tapasztalható. ,,A nemzeti kisebbségek státusáról szóló, s az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, illetve a multikulturalitás alapelveit leszögező törvénytervezetről még mindig csak vitáznak a parlamentben. Ezt a törvényhozási folyamatot behatóan követni kell? - olvasható a dokumentumban.
Az ügyben több magyar képviselő is nyilatkozott, üdvözölve a döntést, ugyanakkor figyelmeztetve a még meglévő, megoldandó problémákra is. A szocialista Tabajdi Csaba érthetetlennek nevezte, hogy a jelentés nem hivatkozik az EU-bizottság saját korábbi megállapításaira, mint a romániai magyar felsőoktatás helyzete vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása. Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy az EU-bizottság állásfoglalása az Európai Unió történetében eddig páratlan szigorúsággal kívánja Románia fejlődését a csatlakozás után is nyomon követni. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István pedig arról beszélt, hogy Romániában további erőfeszítések szükségesek, például a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény elfogadása érdekében.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.