Az Európai Unió reformjait kiteljesítő Lisszaboni Szerződés mielőbbi, feltételek nélküli cseh ratifikálását sürgette az Európai Parlament plenáris vitáján felszólaló képviselők többsége Strasbourgban. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Cecilia Malmström, az uniós ügyekkel foglalkozó svéd miniszter a jövő heti állam- és kormányfői EU-találkozó kapcsán értésre adták, hogy az uniós ,,kormány" és a tagországokat képviselő tanács a ratifikálási folyamat sikeres befejezését feltételezve készül a következő időszakra, de a reformszerződés életbe lépéséhez kapcsolódó döntések csak a folyamat lezárta után hozhatók meg.
Több képviselő, köztük Győri Enikő (Fidesz) óva intette az uniós vezetőket attól, hogy olyan engedményeket tegyenek Václav Klaus cseh elnöknek, amelyek révén az uniós szerződés elfogadná a Beneš-dekrétumokat. ,,A Beneš-dekrétumok tartalma, a 143 dekrétum közül 13 jogfosztottá tett magyarokat és németeket, és azt gondolom, hogy az unió nem engedheti meg, hogy ilyen dokumentumra hivatkozzanak" — fogalmazott a magyar képviselő, aki szerint ,,veszélyes precedenst is teremtenénk, mert ettől kezdve bármelyik közjogi méltóság érezhetné úgy, hogy utólag belenyúlhat egy szerződésbe". Úgy vélte, hogy az ír példára is veszélyes hivatkozni, ,,az írek olyanokat kértek, amik benne voltak eredetileg is a Lisszaboni Szerződésben, illetve olyat nehezményeztek, ami nem volt benne, tehát nem ütközött jogi akadályba az ő kérésük".
Szegedi Csanád (Jobbik) ugyancsak állást foglalt a Beneš-dekrétumok ellen, de egyúttal az uniós reformszerződés ellen is. Úgy vélte, ,,a Lisszaboni Szerződés aláírásáról folytatott mindenfajta vita felesleges mindaddig, amíg a legalapvetőbb értékeinket nem tisztáztuk egymással".
Másrészről Balázs Péter külügyminiszter a BBC-nek adott interjújában kijelentette: van mód arra, hogy megadják Prágának és Pozsonynak a jogi és erkölcsi biztosítékokat az uniós reformszerződéssel kapcsolatban általuk felvetett problémákra.
Václav Klaus cseh elnök közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Nemrég a szlovák kormány is hasonló mentességi igényt vetett fel.
Balázs Péter a BBC interjúműsorában azt mondta: ha nem is ilyen mentességet, de olyan dokumentumot el tud képzelni, amely tartalmazza az összes EU-tagállam számára megfelelő választ további ratifikációs eljárás szükségessége nélkül. A külügyminiszter felidézte, hogy a reformszerződés tervezetének kidolgozása már hét éve elkezdődött, és ,,hét év után még mindig várunk az egyik tagállamra". Kijelentette: most már ideje lenne a szerződés hatályba lépésének, és annak, hogy el lehessen kezdeni a gondolkodást a Lisszabon utáni struktúráról.
